Az első játék
2016. 08. 01. 18:08 | Megjelent: 1412x
Nem kellett sokat várnom, hogy jelentkezzen. Másnap délután kaptam tőle egy vacsora meghívást. Az alkalomhoz illő csipkés fekete térdig érő, testhez simuló ruhát választottam.
Kopogtattam az ajtót. Kinyílt az ajtó és ott állt az egyik legszebb öltönyében, tökéletes megjelenéssel. Beinvitált majd az ajtót becsukta.
Leült az asztalhoz és öntött magának egy pohár bort és megszólalt:
Vedd le a ruhádat!
Kissé félénken kérdeztem vissza:
Tessék? Hogy mi?
Ő:
Jól hallottad. Vetkőzz le.
Hátra dőlt a széken és elkezdte kortyolgatni a bort. A szemei az össze apró pocikámon végig száguldottak. Finoman lassan húztam fel a ruhát a combomon majd pedig levettem. Lassan lehúztam a combfixet a lábaimról és ott álltam előtte melltartóban és bugyiban. Fantasztikusan izgató érzés volt még mindig a 26 évnyi korkülönbség.
Ő:
Ne állj meg. Vedd le azokat is.
Félve levettem a melltartómat, utána pedig letoltam a lábaimon a bugyimat és kiléptem belőlük.
Ő:
Gyere ide hozzám. Dőlj rá az asztalra.
Elindultam a szívem zakatolt és egyre hevesebben vettem a levegőt. Rádőltem az asztalra. Éreztem ahogy a kézfejével végig simítja a tarkómat. A keze átvándorolt a hátamra a gerincem mentén végig vágtatott és a fenekem simításával megállt. Közel hajolt hozzám és a fülembe súgta, hogy gyönyörű vagyok.
Ő:
Most ülj a helyedre. Előbb megvacsorázunk.
Ki is hozta a vacsorát. Steak-et csinált egy könnyed salátával. Apró darabokat vágtam a húsból. Alig ment le egy falat is. A szívem a torkomban dobogott. Alig mertem ránézni. Vajon mi járhat a fejében? Ott ültem anyaszült meztelenül vele szemben. Ő meg a maga kimért, távolságtartó, hűvös stílusában le sem vette rólam a szemét a vacsora befejezéséig.
A vacsora végeztével megszólalt:
Most ereszkedj négykézlábra és kövess.
Letérdeltem, a tenyereimet a padlóra helyeztem és elindultam mögötte. A melleim ringtak minden egyes lépésnél. Elővette a kanapéhoz tartozó lábtartót.
Ő:
Dőlj rá és várakozz hátra tett kézzel.
Eltűnt. Éreztem ahogy egyre távolodik a lépteivel. Bement a lakás egyik kisebb szobájába. Én meg csak ott hasaltam a lábtartón térdelésben. A kezeimet még mindig a hátam mögött tartottam. Meg akartam felelni az utasításnak. Okos volt, tudta, hogy minél inkább húzza az időt annál jobban izgalomba jövök. Nem sok izgalmasabb szituáció van mint a várakozás. Várni valakire és az agyadban ezer és ezer gondolat végig száguld, hogy mi fog történni. Eddig alig ért hozzám de éreztem ahogy csorog le a nedvesség a combomon. Öt perc is alig telt el de egy örökkévalóságnak tűnt.
Láttam ahogy megigazítja a nyakkendőjét a tükörben és odalép hozzám. Finoman megfogta a csuklóimat és összebilincselte a bokáimmal. Sosem voltam így megkötözve. Bíztam benne, átadtam magam az érzésnek. Behunytam a szemem és éreztem ahogy végig simítja a hátamat a korbáccsal. Tudta jól, hogy sosem volt ilyen élményem. Óvatos volt. Vigyázott rám.
A simítások után jöttek gyengébb csapások. Látta, hogy összerezzenek és felszisszenek. A hófehér érzékeny bőröm azonnal kipirosodott. Megint odahajolt hozzám és a fülembe súgta, hogy gyönyörű vagyok. Végül megtörtént. Három nagyon kemény, erős csapás az ostorral. Egész testem beleremegett és felsikítottam.
Odahajolt hozzám és újból a fülembe súgott:
Ügyes voltál. Mára ennyi elég volt. Kezdetnek ennyi elég lesz.
Kioldozott és lenyomott a földre és követtem négykézláb a hálószobáig. Ráfektetett az ágyra. A lábaimat széthúzta és lehúzta a sliccét. Nem várakozott sokat. Hevesen belém tolta és élvezésig dugott.
A dugás után levetkőzött és mellém feküdt. Megcsókolt, átölelt és még egyszer a fülembe súgta: Ügyes voltál!
Hozzászólások (15)