Személyi edző sub vágyainak megvalósulása (3)

Miután a Sub beismerte, hogy el sem tudta volna képzelni, hogy betöröm, mégis megtörtént, így kérte, hogy tegyek vele, amit csak akarok, várja a parancsaimat, amit örömmel teljesít.
Nem szóltam, csak odavontam az András kereszthez és a két csuklójánál, bokáinál fogva kikötöztem, majd végig simítottam a kezeimmel a testét és otthagytam. Kimentem.
A Sub állt, várt és közben nézelődött. Lassan észrevette, hogy a szoba sarkában kivilágosodik egy képernyő és megmozdul a kép. Egy srácot látott kikötve egy András kereszthez, de mezítelenül, már ketten is odaléptek és elkezdődött a tortúrája. A Sub nézte, csak nézte, majd egyre jobban elsápadva nézte. Borzongott, reszketett a teste a látványtól, de azt is érezte, hogy a lélegzete elakad, nehezen, kapkodva szedi a levegőt, mégis le sem tudta venni a szemét a képernyőről és alig várta mi fog még történni ott. Egy pillanatra elkapta a tekintetét a képernyőről, lenézett és csodálkozva látta, hogy mereven áll a farka, szinte kilyukasztotta a sportnadrágját. Konstatálva ezt az érzést, már vissza is tért a szeme a képernyőre, ahonnan nem is vette le későbbiekben sem. Szinte vágyott a srác helyében lenni.
Nem is érzékelte, mikor mögötte nyílt az ajtó, egy másik, és azon tértem vissza. Csak akkor vett észre, mikor hozzá értem, mert lehúztam a sportnadrágját. A merev farkát és a kezemben hozott dilatatort is bekentem síkosítóval, majd a húgycsövébe toltam azt, míg a Sub meg nem merevedett újra. Ekkor lassan ide-oda forgattam, végül úgy állítottam, hogy pár centi kimaradjon és egy bőr pertlivel rögzítettem a farokhoz. Most egy kis kocsin odatoltam s rácsatoltam a dilatator végére, a másikat pedig a faroktőre tett bandázshoz csatolva az elektro készüléket. Ekkor oldalt léptem és a Sub csak azt érezte, hogy valami kis ütéseket mér lassan a farkára, majd gyorsult a tempó s újra lassult. Felsóhajtott a kéjtől. Ekkor folytatódott a kéj, de mindig, mire a csúcsra ért volna, eltűnt. Jó párszor megtörtént, mire engedelem nélkül megszólalt:
- Uram, kérlek, küldj-engedj el, nagyon feszít már!
Nem szóltam, de erősebb iramot diktáltam az elektro készüléken és a kilövellés előtt a bandázst is megeresztettem, így a Sub hatalmasakat lőtt, több etapban s jó messzire, miközben rázkódott a teste. A végén felsóhajtott és megszólalt:
- Köszönöm, Uram, nagyon jól esett.
Most a Subra emeltem a tekintetemet, szigorúan végigpásztáztam a testét és lefitymálóan megjegyeztem: - Piha, jobban mutatsz a sportcuccaidban. Szeretnél talán abban mutatkozni egy másik srác előtt is? Vagy legyenek többen? Halljam!
A Sub hallgatott, töprengett a válaszon, míg meg nem megszólalt:
- Igen, Uram! Még sohasem voltam többek előtt mezítelenül, kivéve az edzőtermi zuhanyozóban, de az más szituáció. – hangzott a Sub megfontolt válasza.
Csak bólintottam, majd visszahúztam a Subra a sportnadrágját és újra ott hagytam kikötve, kimentem a szobából. A Sub örömmel látta viszont, hogy a sarokban a film közben újra pergett tovább. Figyelmét újra lekötötték az ott történtek. Arra kapta csak fel a fejét, hogy valaki belépett a szobába és megszólalt mögüle:
- Akartál mást, másokat is szolgálni, most megteheted!
A Sub összerezzent, mert ismeretlen volt a hang és volt valami fenyegető is a hanghordozásában. Próbált arra nézni, de sötétben állt a valaki, nem is igazán látta, csak a körvonalait. Ahogyan próbálkozott a megnézésével, az illető előrébb lépett, ki a fénybe. Egy magas, izmos srácot látott, testén, postosabban a mellén, bőrszíjakból font mellényben, aminek egy része, kis bőrzacskó a farkát takarta, de igen sok mindent szabadon hagyott a testéből. A fejét azonban egy bőr csuklya fedte, takarta el, csak a szeme, szája látszott ki abból. A Sub azt is megállapította, hogy nálánál is izmosabb, magasabb, de még szőrösebb is s érdekesen hosszúszőrűm fekete színű volt a szőrzete. Most a srác a Subhoz lépett és végigmérte, majd cikizve megjegyezte:
- Te személyi edző vagy? S magaddal nem is foglalkozol? Rád férne némi foglalkozás a testeddel. De majd teszünk erről! – ez utóbbi kimondottan fenyegetően hangzott.
A Sub már megbánta, hogy az előbb beleegyezését adta nekem.
A belépő eloldozta a Subot, majd mögé lépve hátracsavarta az egyik kezét. Így vezette az ajtó át a másik szobába. Kinyitotta és szinte belökte a Subot, de közben már az izompólóját a mellkasáról fel is húzta s a fején át vetette, ami megakadályozta a kezei szabad mozgását. A Sub erre figyelt és a védekezésre s csak később eszmélt rá, hogy a szobában nem lát engem, de hárman ülnek körben, előtte. Most a mögötte álló srác összebilincselte a csuklóit hátul és már le is rántotta a sportnadrágját. Erre a Sub felordított, mert a gyors lerántástól a mereven álló farka is ment a gatyával, majd visszacsapódott a hasára.
- Nem kiabálunk, hanem inkább köszönünk! – hallotta a háta mögül.
Ekkor jött arra is rá, hogy az előtte ülők arcát sem látja, mert mindnek a fején csuklya van. Viszont már hajlott is meg előttük, mert a kezét a srác felfelé feszítette a háta mögött. Így meghajolva kellett köszönnie, amit nehezen, de megtett. Most térdre kényszerítette a srác és mindegyik elé letérdelve megcsókoltatta a lábaikat külön-külön. Utána pedig végig kellett menni és a farkaikat, pontosabban az azt fedő kis bőrháromszögeket megcsókolnia. A Sub próbált ellenállni, de a srác marka erősebb volt. Mikor végzett újra talpra állította, de most a kezét a lecsüngő kötélhez erősítette és felhúzta, ameddig lehetett. A Sub erősen meghajlottan állt előttük. Az egyik srác ugyanúgy felkötötte a Sub ballábát, mint én és most sorban meg is kúrták a Subot, de nem mentek el benne, hanem amikor mind végzett, mögé álltak s egyszerre a hátára spricceltek. A Sub arcán az undor ült ki ezt érezve, de nem szólalt meg. Ekkor léptem be a szobába. Közben kikötözték a Subot s már állt előttem kis terpeszben, mikor ezt hallotta:
- Ezt szeretted volna, nem is egyszer, de többször. Teljesült. Mi volt a gondod? – kérdeztem meg. A Sub lehajtott fejjel állt és hallgatott. Majd jó idő múlva megszólalt:
- Igen, ez volt a vágyam régebben, de már nem vágynék erre, ha most kezdenénk. Maradok a domináns oldalon és nem kívánkozom át a másik oldalra. Csend volt, szinte vágni lehetett, mikor folytatta: - Még csak az kellene, hogy ezt lássák, így lássanak az edzőtermiek, az ottani edzőtársaim. Le is égne a pofámról a bőr.
- Nem fog! – hallatszott határozottan tőlem. – De legyen minden kívánságod ma teljesítve… - kezdtem, de nem tudtam folytatni, mert a Sub közbevágott:
- Isten mentsen attól, hogy ez beteljesüljön! – kiáltott fel. – Nem is értenék meg. Az lenne csak a kész lebukás! – hadarta el egy szuszra a Sub. Ekkor vette észre, hogy a többiek körbeállják és hangosan nevetnek.
- Ne pofázz feleslegesen és ne sértegess másokat! Most vedd le mindenki farok védőjét és végezd el az üdvözlését minden faroknak! A Sub megtette, amire utasították s mikor az utolsót is elvégezte, akkor nézett fel és ámult el, mert már senkin sem volt bőrcsuklya és azokat látta maga előtt, akiket nem akart volna. Nagyon elszégyellte magát, de azok csak nevettek. Az egyik edzőtermi társa megszólalt:
- Mi már régóta gondoltuk, hogy Te sem vagy outsider közöttünk, de nem tudtuk, hogyan ébresszünk erre rá, ezért kértük meg Őt, segítsen ebben. Szent a béke? Kezet rá! – szólt és nyújtotta a kezét, majd a többi is leparolázott a már álló Subbal.
- Nektek szent a béke, de én még nem végeztem Vele! – szóltam. – Hátra van még a gúzsbakötése két órára, mert az jót tesz, időt ad a gondolkozásra Neki is és közben az izmok is pihennek . Ti mehettek! – szóltam a többiekhez.
- Te pedig vedd le az izompólódat és feküdj hasra ott a szőnyegen! A bokáid a csuklóidhoz lesznek kötve, így kis ívet képezel, és ezen fogsz imbolyogni itt, előttem. – mondtam és tettem is közben, amit mondtam.
Hamarosan gúzsba kötve hintázott már előttem a Sub a szőnyegen. Én pedig olvastam tovább az újságot. Jó idő eltelt, mikor köhintett a Sub. Ránéztem s mivel láttam szólni szeretne, megengedtem:
- Honnan tudta, hogy kiket és mikorra kell idehívnia? – kérdezte meg a Sub.
- Nem én döntöttem, hanem Te, igaz nem tudtad. Szinte Magad válogattad ki a résztvevőket azzal, hogy kinek szóltál és kinek nem, hogy ma nem leszel, mert kérted helyettesítsen. Azok jöttek, akiket erre megkértél.
A Sub ezt meghallva elgondolkozott és megértette, hogy jól választotta ki, kik a barátai és kiknek kellett szólnia az edzőteremben.
Két óra elteltével kiengedtem a gúzsból, de a Sub még kérte, hogy egy utolsó meg kúrásában legyen szerencséje és azt úgy szeretné, ahogyan másodszorra tettem meg vele.
(vége)