Első kalandjaim: VII. rész

Másnap ébresztést kaptam. Igazából arra keltem, hogy épp abból a ládából szednek ki, ami segítségével tegnap megalázták az arcomat. Kiszedték a zokni-bugyi gombócot a számból, és bevonszoltak a fürdőszobába, de előtte leragasztották a számat, hogy ne tudjak visszabeszélni. A két karomat elengedték egy pillanatra, de csak azért, hogy újra leragasszák, de ezúttal úgy, hogy a két kezem szabadon legyen közel egymáshoz, hogy így, megbéklyózva is tudjak talpat masszírozni. Ki is próbálta úrnőm, amíg a szoba padlóján feküdtem, és dicséretképpen talpával még a fejemet is megsimogatta.
Ketten együtt áthúztak a fürdőszobába, és belefektettek a kádba. Majd a gazdám kiment, és az úrnőm kettőnkre zárta az ajtót. Leült a kád szélére, és fehér zoknis lábait szokás szerint rám helyezte.
- Na most már tényleg szeretnélek haza engedni. – mondta. – Haza is viszlek a kocsimmal, de remélem nem várod el, hogy koszosan menjek ki a házból. Ezért elvárom, hogy segíts nekem letusolni.
Azzal levette a zoknikat, amiket azonnal a fejemhez dobott, majd a blúzát is lehúzta magáról, és az arcomra terítette. Ezután éreztem, hogy folyamatosan az arcomra rakódnak az újabb és újabb ruhadarabok. És végül éreztem ahogy a ruhákon keresztül immáron sokadszorra az arcomra ül és fészkelődik.
Hallottam a zuhany jellegzetes hangját, és éreztem, ahogy a kád alját megölti a langyos víz.
Percek teltek el így. Aztán egyszer csak felállt és a mellkasomra nehezedett. Lehúzta a fejemről az átázott ruhákat, és ekkor megláttam magam előtt a vizes meztelen testét, amitől nem kell mondanom nagyon beindultam. Leszorított farkam ahogy csak tudott küzdött a szalagok szorítása ellen, de ez vesztes küzdelem volt. A tekintetemben látta ösztönös reakcióimat. Elmosolyodott, majd hátat fordított nekem, és lábával a nemi szervemre lépett. És még ha ennyi nem lett volna elég… Sok mindent átéltem ezalatt a pár nap alatt, de ami most jött… Előre hajolt és fenekét a fejem fölé tartotta, és szép lassúsággal rám helyezte meztelen fenekét.
Hallottam a tusfürdős flakon kattanását, és a mozgása alapján gondoltam, hogy éppen kenegeti magát. Lábait pedig a két szabadon lévő kezembe helyezte, hogy masszírozgassam, míg ő fölém magasodva tisztálkodik.
Így folytatódott a zuhanyzás, s aztán mikor végzett kiszállt a kádból, és e kés segítségével kiszabadította a kezeimet, hogy le tudjam szedni a szalagokat végleg. Utasított, hogy zuhanyozzak le. Teljesítettem a parancsot, már sokadszorra, majd a zuhanyzás után megkaptam azóta már kimosott ruháimat, és felkészültem a hazaútra. Az úrnőm az ajtóban várt már. Krémszíni kabátot és farmert viselt, harisnyába bújtatott lábai pedig magas sarkúban pihentek. Amúgy is magasabb volt nálam, de így igazi óriásnak tűnt.
- Búcsúzás! – mondta.
Én pedig térdre rogytam a gazdám előtt, és mindkét rózsaszín-fekete csíkos zokniba bujtatott lábfejét megcsókoltam.
- Jó kutyus! Remek nevelést kaptál! – mondta a gazdám, miközben mindketten felkacagtak.
- Jó gazdám voltál. – mosolyogtam a szemébe.
Beültünk az úrnőmmel a kocsiba, és elindultunk hazafelé. Az úton beszélgettünk, de először normális dolgokról. Elmondta, hogy miért imádja az ilyesmit, és arról is szót ejtett, hogy szívesen látna máskor is.
A házunk közelében megállt, és szólt, hogy megérkeztünk. Én erre elmosolyodtam, lekúsztam a kocsi padlójára, és levettem lábairól a cipőjét. Mindkét lábát az arcomhoz nyomta, és én még egyszer végigcirógattam a nyelvemmel azokat a harisnyába bújtatott gyönyörűségeket.