Rabod vagyok . . .

Rabod vagyok . . .

L átni engedte kínzó álmom
Á brándos, fülledt, nyári éjszakákon. Harcolunk.
N ői büszkesége dacolna még,
C sapdám bezárult mögötte rég.

Újabb fejezet nyílt éltem könyvében.

K onokul tartja távol magát még,
O stromlom hát hol páncélja leggyengébb. Élvezem.
R abbá teszem vénuszi testét, sérült lelkét,
B ehálózom lassan érzéketlen szívét.
Á lmait vágyom valóra váltani,
CS illagok között látni szárnyalni.

Újabb fehér lap vált történéseink által betűkkel tele.

K ínok közt szenved kezem alatt teste.
Ö sszetörve, darabokban vérző lelke.
N incs már ennél lejjebb. Megtisztulva.
Ny itott könyv vagy általam olvasva.

Újabb lappal indul a jelen számunkra.



Ne feledd a címszavakat!

Én a Tied vagy Te az enyém?!