Változás

Kriszta pici nő volt, kislányos, habár már átlépte a harmincat. Tetoválásai, olvasmányai, a rock'n roll iránti rajongása mind fiatalkorából, eltemetett illúzióiból eredtek, melyeknek töredéke maradt csak meg mára. Ezek az emlékek a lakás kicsi privát szobájába voltak bezsúfolva, ahová senkit nem engedett be, hiszen ez a lakás alapvetően a munkára szolgált. És Kriszta szorgalmas volt, pár évi erőbefektetéssel akarta megalapozni a továbbiakat. Mert haza kell költözni, be kell fejezni a főiskolát, venni kell egy saját lakást és egyáltalán, élni kell és nem így.

Mert a munka kezdte egyre jobban felőrölni a személyiségét. Viszonylag keresett prostituáltnak számított, Édi néven. Bejáratott vendégköre volt mára, évek óta csinálta és eddigre kellően megismerte a férfiakat, talán túlságosan is. Szerencsére ez nem látszott a hozzáállásán, fantasztikus kedvességét, szolgálatkészségét és ügyességét sorra dicsérték beszámolóikban, büszke volt rá, hogy még egyet nem kellett töröltetnie. De egyre inkább egy masszának látta őket, pedig szerette a férfiakat, szerette a szexet, de igazán jóban ritkán volt része. Az elején még voltak kapcsolatai, de azok a férfiak anyagilag is kihasználták, így mára senkije nem maradt. Sok mindent vállalt, de a durva dolgokat nem, hiszen kicsi volt és törékeny, volt aki megkínozta az elején, visszaélve nyitottságával. Lekerült a menüsorról a popsi, a kényszerfrancia, de minden maradt ami aktív szolgálat. Vendégei a legtöbbször kedves, idősebb emberek, szexéhes, de ügyetlen fiatalok és az együttlétet még mindig misztikumként kezelő házasemberek voltak, képtelen volt meglátni bennük a férfit, de ez nem is erről szólt. A tisztaságot várta el tőlük egyedül. Valahogyan szimbolizálta őket az a visszajáró nyugdíjas, aki kopott öltényét felvéve minden nyugdíjnapon megjelent nála egy csokor virággal és busásan fizetett. A hangjuk is remegett a telefonban rendszerint, nem úgy, mint ezé itt. Humoros volt, jó hangszínnel és magabiztos. Mivel fél óra és itt lesz, gyorsan össze kellett készülni, Kriszta sminkelt, összerendezte a munkaszobát, meggyújtotta a gyertyát, a füstölőt, feltöltötte az óvszeres dobozt. Mivel a férfi ezt kérte, meztelen volt, csak egy köntös volt rajta. A macskát - egyetlen hű társát - a konyhába zárta, szerencsére megszokta. És várt, ilyenkor mindig kiüresedett kicsit szándékosan, hogy a vendégre tudjon hangolódni. Hiszen ezért van.

A férfi csengetett, feljött. Jó fej volt, oldott, semmiségekről beszélgettek, szokásos semmi. Kriszta nemigen nézte végig, nem csak azért, mert a férfi magas volt, ő meg pici, hanem sosem vizslatta a vendéget, ez őket is zavarta, meg hát ezzel magát is óvta, a félhomály is ezért volt a szobában. A vendég átadta a Raffaellot és elment tusolni, amikor bevitte a törölközőt, már alaposan megnézte magának. Mert ez a vendég nem volt mindennapi. Izmos volt, bátran nevezhette szép férfinak, kidolgozott izmai, erős tagjai és szép hasa volt. És a farka sem volt egyszerű eresztés, Kriszta egy kicsit meg is ijedt tőle, habár pályafutása alatt már látott nagyobbat is. De az fájt. A férfi jóképű is volt, széles vigyora mellé sugárzott a furcsa tónusú mélykék szempár. Lassan Kriszta arcára is természetes mosoly került, felkészült lélekben, tudta, hogy ehhez a férfihoz el kell engednie magát, ha nem akarja erőszaknak érezni. De végre egy férfi legalább...

És ez az volt. Nem teketóriázott, határozott volt, gyakorlott, kemény, de nem durva és mindenekelőtt érzéki. A hosszú, nyálas, nyelvszopós csókba majdnem kéjesen belefulladt, a lecsorgó nyálat a férfi tenyerével felfogta és vékony combjai közé masszírozta, Kriszta pedig rádöbbent, hogy nagy kaland következik, élvezi ezt a férfit, aki pici fenekét markolássza és könnyedén rakja fel az ágyra, majd a szája elé telepszik. Szopni kezdett, a szokásos rutinnal, de a férfi megfogta a fejét és irányítani kezdte. A mozdulatban nem volt erő, ezért nem léptek működésbe a reflexei, először csak kísérte a feje mozgását, de aztán a hajába markolva egyre inkább átvette az irányítást, közben könnyedén játszott egyre nedvesebb puncijával. És a nő meglepetten érezte, hogy hónapok óta, annyi lélek nélküli szex után felizgul és várja, hogy a szájából a puncijába kerüljön a hímvessző és érezte azt is, hogy ez most nem az ő döntése lesz, nem elvárás, a férfi használni fogja őt. Már mozgott is ültében és egyre jobban ráhúzta Kriszta száját a farkára, majd határozott, parancsoló hangon gumit kért.

Kriszta a dobozhoz ugrott és kivett egy gumit, kibontotta és sejtelmes mosollyal bekapta. Mestere volt a szájjal felszopásának, értett hozzá, kék szemei a férfi kék szemeibe fúródtak, vissza kellett fognia vigyorgását a kéjes művelet közben. A férfi ekkor felállt, határozott, de nem durva mozdulattal a nyakánál fogva húzta magához, majd könnyedén felkapta. A nő segített belenavigálni a férfi meredező farkát a nedves puncijába ahogyan rácsúszott, a puncija befogadta a vastag hímvesszőt, ő ráfeszült és súlyánál fogva csúszott bele a nedvein. Így, állva kezdtek dugni, a férfi fel-alá húzogatta őt a farkán, ő pedig átölelte a nyakát. A férfi a falhoz vitte, nekinyomta és Kriszta érezte, ahogy a farka megfeszíti, kitölti és nem, nem akarja, nem élvez el pár lökéstől, mint a többiek. Már nem fogta vissza magát, élvezte....

... és ekkor érkezett az első pofon. Krisztát egyedül férje ütötte meg gyerekkora és anyja óta egyszer, rövid házasságában. Nem tűrte volna senkitől, nemhogy vendégtől, de ez az inkább csak jelképes pofon valahogy furcsamód jókor érkezett. A fasz is mélyebbre csúszott és Kriszta az együttes ingerek hatására elélvezett, szűk hüvelye összerándult és lüktetve masszírozni kezdte a férfi faszát, aki felkiáltott, nagy önuralommal letette a nőt, térdre kényszerítette és az óvszert lerántva Kriszta szájába élvezett. Spermája sok volt, sűrű és édes, a nő élvezettel nyelte, alaposan megtisztítva, a férfi szemébe nézett és fáradtan összenevettek.

Fáradtan rogytak az ágyra, de Kriszta aztán mint jó szolgáltató ásványvizet hozott és kicsit megmasszírozta a férfit. Beszélgetni kezdtek, de ez nem emlékeztetett vendégeivel napjában háromszor, összességében több ezerszer lefolytatott beszélgetéseire. A férfi úgy bánt vele, mint egy nővel, nem az érdekelte mióta dolgozik, miért, miket látott már, hanem filmekről, könyvekről, zenéről. Gyerekkorról, ízekről, élményekről, néha nem is felületesen. És az idő repült, de Kriszta nem nézett a telefonra, csak a szeme sarkából látta, hogy világít. A férfi elmondta, hogy mivel foglalkozik, mesélt neki sportról, utazásról, emberekről. Kriszta döntött: a férfi addig marad amíg jól esik, amit meg is mondott neki.

A férfi egy szót sem szólt, csak a szemébe nézett. A nő szőke hajába markolva magához húzta és a nyakába dörzsölte borostáját, a fülébe nyalt és megint játszani kezdett a puncijával. Kriszta megdöbbenve tapasztalta mennyire felizgul a férfi ingereitől, lenyúlva masszírozni kezdte a férfi vastag és kemény farkát, ami alig fért el kicsi kezében. A férfi gumit parancsolt fel, miután felszopta rá, ellentmondást nem tűrő, mégis finom mozdulataival maga alá gyűrte. Mikor belenyomta a farkát, felnyögött, a méhét ostromló fasztól szinte azonnal elélvezve. Pedig sokáig tartott, nagyon sokáig. A férfi forgatta, játszott vele, a haját húzta és ütötte, sokáig, sokáig s amikor abbahagyta és pihentek, nemsokára újra kezdte....

.... Kriszta egyedül feküdt a hátsó szobában az ágyában. Dohányzott és alig maradt ereje gondolkodni. A telefon még világított egy darabig, aztán csöndben maradt, a professzor úgy tűnik feladta mára. Csak egyet tudott biztosan, hogy nem akar így élni tovább, hogy nem akarja ezt folytatni, miután hosszú ideje először érezte meg, milyen is nőnek lenni.

......

És Édi hirdetése a jövő héten már nem jelent meg. Telefonja kikapcsolva, vendégei soha többet nem találták.