Anna kisasszony uralkodása

Afféle tipikus forró júliusi délután volt, az év azon időszaka, amikor úgy tűnik a nap még csak kihívóra sem talál. Diktálja saját ütemét, nem törődve az időjárás más elemeivel.
Ha már napról volt szó, Anna kisasszony napozóágyán élvezte annak sugarait, Rex - aki ingben és fekete műszálas hosszú nadrágban tálcát tartva térdelt mellette - már annál kevésbé. Anna kisasszony adta ezt parancsba szolgájának, akit még csak néhány hónapja birtokolt. - Fel ne merd emelni a fejed! - szólt Anna kisasszony néhány perc elteltével. Imádom ha szenvedsz miközben engem szolgálsz, bízom benne, hogy a lehető legkellemetlenebbé tudom tenni azt az időt amit rabszolgámként töltesz. - dobott egy félmondatot Rex felé.
- No de, hogy hasznodat is vegyem: menj és hozz nekem egy jegesteát! - utasította Rexet Anna - És lásd kivel van dolgod, te is ihatsz két kortyot a vizedből!
- Igenis Anna Kisasszony! Köszönöm nagylelkűségét! - szólt Rex.
(A történet margójára tartozik, hogy Anna esténként előszeretettel frissítette lábacskáit egy erre a célra előkészített vízben, amely másnap szolgája italaként kerül teljes hasznosításra.)
Rex a parancs elhangzása után azonnal futólépésben hagyja el a helyszínt és igyekszik sietve visszatérni. (A lassúságot ki nem állhatja Anna kisasszony, így azt általában több percig tartó veréssel, más esetben a mellékhelyiség látogatásának megvonásával bünteti.)
Visszatértét követően Rex féltérdre ereszkedik és a tálcát Anna jobb kezéhez tartva bocsátja rendelkezésre úrnője italát.
Anna a pohárért nyúl, majd kortyol az italból. - hm, ittam már ennél hűsebb italt is. Ezért még számolunk, de most annyi is elég, hogy látlak küzdeni a nappal és azon gondolkodom, hogy megtiltom neked az izzadást. - nevetett hangosan.
- Sajnálom, Kisasszony, hogy nem tudok óhajának megfelelően teljesíteni. - szólt Rex
- Hidd el még nem sajnálod igazán, de teszek róla, hogy ez megváltozzon. Minden igyekezetemmel kihasználásod és megalázásod maximalizálására fogok törekedni és kiirtom belőled az önbecsülés legkisebb szikráját is. Igazi használati tárgyammá nevellek, aki napról napra egyre mélyebbre fog kerülni képzeletbeli hálómban. Most pedig kuporodj a papucsomhoz, de rá ne merj nézni fenséges talpacskáimra. Ilyen hozzáállással azok számodra teljes tabuként kezelendők.
Rex a tálcát gyorsan a napozóágy melletti kisasztalra tette majd a lehető leggyorsabban Anna papucsához kuporodott. Rendkívül melege volt ráadásul műszálas nadrágja az izzadtságát sem engedte szabadon, mint ahogy őt sem Anna. Titkon remélte, hogy ez a gonosz ámde csodálatos NŐ megtiltja neki az izzadást és Ő teljesíteni tudja ezen parancsot is, hisz mennyivel könnyebb lenne az élet úgy szárazon...