Cikkek idő szerint
2024. 11. (46)
2024. 10. (55)
2024. 09. (59)
2024. 08. (70)
2024. 07. (72)
2024. 06. (51)
2024. 05. (55)
2024. 04. (62)
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Szabályok

Törölt felhasználó
2018. 11. 01. 18:21 | Megjelent: 2460x
Reggel a kávé mellet, az újságot olvastam, miközben Ági a mosogató és a tűzhely között tett-vett.
Az apróban figyeltem fel egy hirdetésre, ami megragadta a fantáziámat. "hétvégi ház bevállalós fiatal párnak".
-Drágám egy hétvége a Mátrában?
-Kérdeztem, és az asztalra tettem a szemüvegem, majd felpillantottam a kicsi feleségemre, aki épp a konyhaszekrény egy magasabb polcáról igyekezett egy tányért levenni.
Lábujjhegyen állt, és a melegítő nadrágja a fenekéhez feszült, a kis póló pedig felhúzódott egészen a melle alá. Mivel otthon melltartót nem hord, így a szép formás kis mellecskéi

is előbukkantak. Mondanom sem kell szívderítő látvány volt.
-Ha kiszórakoztad magad, akár segíthetnél is!
-Mondta, és a lófarkából elszabadult rakoncátlan tincsét a füle mögé kísérte. Arca kissé szigorú volt, bár a szemeiben élénk fény játszott.
-Szeretnéd, hogy segítsek rajtad drágám?
-Kérdeztem kacéran, és sokat sejtető mozdulattal a nadrágom azon részéhez értem, s lekaptam a tányért.
-Talán majd ha befejeztem..
-Válaszolta, és kivette a kezemből, és a mosogatóhoz ment vele.
-A nyitott ablakon át az ébredező város hangjai árasztották el a konyhát,
-Levettem a pólómat és a szék karfájára terítettem. Aztán oda léptem a kicsi feleségem mögé, és a derekára tettem az egyik kezem, Ági fejezd most ezt be.
-Mondtam neki, és mint egy huncut kamasz, a farkamhoz húztam a kezét.
-Jani ne már, látod, hogy ki se látok a munkából, mosogatnom kell, és a seprű se fog magától körbe menni a konyhán..
-Nem érdekel.
-Jelentettem ki ellentmondást nem tűrően.
-De.
-Kezdte volna az ellenkezést, mire én belé fojtottam a szót.
-De most! Viszont mielőtt azt hinnéd, megúszod egy kis szájmunkával, hagy világosítsalak fel kisasszony, nem fogod..
-Ági, tétován állt előttem, egyik keze, még mindig a kezemben volt, amit egy kicsit erősebben foghattam, mert ficánkolni kezdett. megpróbálta kihúzni magát a kezeimből, küzdött a kicsike, forgatta magát jobbra, balra.
"-engedj el te disznó" ismételgette, mintha ezzel bármit is elérhetett volna.
-Ági kicsi lány, mi a varázsszó?!
-És magam elé fordítottam, jobb kezemmel satuként erősen tartottam, míg a feneke a farkamhoz simult,
-Mond ki és már mehetsz is,
-Mondtam halkan.
-Hagyjál békén!
-Vágta oda keményen. És éreztem, hogy miközben a szabad kezemmel, a nyakától a hasáig simogatom, bele-bele borzong az izgalomba. De a varázsszót az istennek sem akarta kimondani..
-Na jól van ribanc! Akkor kapsz egy kis leckét, a szemtelenségedért. Na kapaszkodj az asztallapba de most azonnal.
-És ahogy ezt kimondtam, már fordítottam is meg, és löktem a fent említett bútordarabra..
Meg sem vártam, hogy a kezeit oda tegye ahova kell, már rántottam is le róla a nadrágot, és a kis falatnyi tangát.
finom kreol bőrén csillogott a nap fénye, ébenfekete haja a háta közepén kínálgatta magát a kezemnek, a lábait terpeszbe állította ahogy szeretem, és az én édes kicsi feleségem, ott várta a sorsát. Nem tudtam megállni, hogy ne érjek hozzá ott lent, így hát míg egyik kezemmel a haját fogtam marokra, addig a másikkal a lábai közé nyúltam. Nedves volt, az
ujjaimon ott fénylettek a nedvei.
-Most kapsz Rib.. -És megcsörrent a telefon az előszobában.
-Pár másodperccel később, pedig ő is megszólalt, a telefon Uram!
-Ki engedte meg, hogy megszólalj? Mondtam egy szóval is, hogy beszélj? Azt gondolod talán, hogy én nem hallom?
-Válasz nem jött.
-A biztonság kedvéért, hogy biztos el ne felejtsd a jó modort mert úgy látom szükséged van rá, most szépen be mész a szobába, és kihozod a pálcát.
-És a haját finoman hátra húztam, hogy a feje megemelkedjen és a szemébe nézhessek.
-Azt ne Uram kérem, azt most..
-Elkaptam a száját és a markomba fogtam.
-A pofádat befogod, mert most már kezdesz nagyon felidegesíteni...
-Pár pillanattal később, nyílt is a szekrény ajtó.
Aztán megjelent az én kis szubocskám, négykézláb szájában a pálcával, szemei csillogtak, és a fenekét riszálgatta.
Ahogy elhaladt mellettem a haját megfogtam, és nem engedtem el amikor az megfeszült.
-Azt gondolod egy kis risza-risza elegendő lesz, te kis ribi? Tedd a pálcát az asztalra, de nehogy nyálas legyen, vagy felnyalatom veled a fél konyhát.
-Egy kis kuncogást hallottam..
-Kuss te.
-Mondtam és önkéntelenül elmosolyogtam magam, majd finoman oda suhintottam a fenekére.
-Egy hangot se akarok hallani, most majd megtanulod, hogy arra használd a szádat amire való, értettem?
-Igen Uram.
-Oldalról láttam, ahogy alsó ajkát beszívja és ráharap, fenekét kitolta átszellemülve várta a folytatást..
-Az első ütés előtt még riszált egy picit, nem bírt nyugton maradni, ezért az egy kicsit talán nagyobb is lett, mint amilyennek szántam.
A másodikra, lejjebb hajtotta a fejét az asztal lapra, az arca még mindig vörös volt. és a puncija is egyre inkább kezdett nedvezni. Micsoda látvány volt.
És ment a harmadik ütés is, a pálca suhant a levegőben és szép egyenes vörös csíkot hagyott ott ahová érkezett. Feneke minden ütés után meg-megremegett, ő pedig kéjesen

nyögdécselt, én pedig ütöttem, újra és újra, a tizedik suhintást követően lehúztam magam elé.
-Most elégedett vagy?
-Zilállt volt, a feneke fájt, az asztal a melleit elnyomta, és kezeit a combján pihentette. Szemei még mindig fátyolosak voltak. Bele markoltam a hajába és erősen megrántottam magamfelé, vállait összébb húzta láttam hogy libabőrös lett.
-Igen, igen Uram
-Mondta egyszeriben majd gyorsan hozzá tette.
-Köszönöm Uram.
-A pálcát az asztalra tettem, és megsimogattam az arcát, bokáján ülve fejét felemelte és az arcomat fürkészte, tudtam mit akar, valahányszor elverem a seggét mindig ugyan arra

vágyik, az állát megfogtam a hüvelyk és mutató ujjammal, majd a szájába csúsztattam a mutató és középső ujjam..
-Köszönheted is te kis lotyó, mert most nagyon vissza kellet fognom magam..
-Ajkai közt két ujjammal, ágaskodó mellbimbóival várakozón nézett rám, mig én lassan mozgatni kezdtem a kezem.
-Kívánod mi?
-És újra mosolyogni kezdtem, szopni akart és masztizni, élvezni. A farkam kő kemény volt, alig tudtam tűrtőztetni magam. De még nem akartam elővenni, élveztem a helyzetem, és a

látványt, azt hogy bármit tehetnék ezzel a gyönyörű nővel, és ő teljesítené is minden vágyam, ahogy én is az övéit.
-Szeretlek te kurva!
-Nyögtem ki végül, és kiadtam a parancsot.
-Térdelj fel!! Kezed a puncidra, de ne merészeld elkezdeni!
-Engedelmesen végre hajtotta a parancsot, és remegő ajkakkal és még mindig meredő bimbókkal várta mi fog történni.
-Elé álltam és letoltam a nadrágom, a farkam hegyéről egy "kéj csepp" kezdett alá gördülni.. A hifiből Caro Emerald Quick Sand című nótája kezdett szólni.
-Halljuk a 3-mas szabályt. Mellei hullámoztak és láttam, hogy libabőrös lett megint.
-Első szabály.
-Nem szólok vissza Uram.
-Második.
-Teszem amit mond, és ahogy mondja Uram.
-És a harmadik?
-Élvezem Uram.
-Nyald le!
-Mondtam, és ő már ugrott is.. Szemeit behunyta, fejét oldalra fordította, és kidugta azt az édes kis nyelvét, lassan a makkomhoz illesztette a nyelve hegyét és elindult lefelé,

a kéjtől megremegtem és arra gondoltam, ha most lenézek és azt fogom látni, hogy elkezdett maszturbálni, én felképelem és ráteszem az erényövet egy napra, és a kezeit is hátra

bilincselem, és elmegyek edzeni.
-De ahogy oda pillantottam a keze még mindig ugyan ott volt, és ugyan úgy, mozdulatlanul. Szerencséjére vagy szerencsémre?!
-Kezdheted!
-Mondtam amennyire tudtam, hűvösen..
-És ő elkezdte, lassan hátra simított punciján, majd vissza a csiklójához, és ritmusosan elkezdte körkörösen izgatni azt..
-Nem tudtam ellenállni neki, szájába engedtem a farkam, és ütemesen baszni kezdtem. Forróság öntött el, és homályos lett a világ, ő pedig szívott mint egy gép, nyögdécselve

szopta a makkom, a farkam. Láttam, hogy többször is elélvezett, a szája forró volt, és a nyelvével csiklandozott, élvezte, ahogy a szájában dolgoztam, a farkam egyre mélyebbre

hatolt, és nagyjából 20 perc után kezdtem érezni én is hogy már nem bírom sokáig, ezért két kezemmel a hajára markoltam és keményen elkezdtem nyomni a farkam a torkának, alig

kapott levegőt, szuszogott az orrán, amit néhányszor még be is fogtam, a kezével egyre gyorsabban dolgozott, mindjárt elélvez gondoltam, és ekkor mozdultam kettőt és hosszan a

szájába élveztem, kemény vaskos sugarakban töltöttem meg a száját, alig győzte nyelni,
hátrébb álltam, elengedtem a haját, és megsimogattam az arcát.
-Mars a fürdőbe, tisztítsd meg magad!
-Lihegtem, halkan. És ő ment, remegő lábakkal, esetlenül lépdelt előre, Öröm volt nézni.
A fürdőből kijőve, félve nézett rám, elém térdelt, kezeit a lábaira engedte és lehajtott fejjel megköszönte a leckét és a segítségemet..
-Ügyes voltál vetettem oda félvállról, jelezvén, hogy most ennyi volt és nem vágyom másra tőle. Szemem sarkából még láttam, ahogy a kezemre csókot lehell, és feláll, majd vissza tér a dolgához.
Ezek után én is elmentem lezuhanyozni, amikor végeztem, ő épp egy lekváros kenyeret majszolt és az újságomat lapozgatta, ragyogó arccal nézett rám, szája lekváros volt, úgy

mosolygott rám.
-Mi van tündérke?
-Kérdeztem tőle, és a feje búbjára nyomtam egy puszit.
-Milyen hétvégét mondtál az elébb édes??
-Kérdezte és felhúzta a szemöldökét.
-Mátra.. hétvégi ház.. "bevállalós párnak" jeligére na van kedved? ott hűvösebb a levegő.
-Biztattam..
-Oké menjünk.
-Akkor lefoglalom.
-Mondtam és megindultam kifelé az előszobába, az ajtónál ért utól a hangja.
-Azt gondoltam, hogy már meg se büntetsz.
-És pimaszul rám mosolygott.
-Közel voltál hozzá, hogy fel is pofozzalak, vetettem oda és viszonoztam a mosolyát.
-Milyen kár, hogy nem tetted.
-Mutató ujjam fel emelve, komor arccal válaszoltam.
-Folyt köv..!

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.






 
aaaaaaaaaaaa