Este

A vacsorát egy hangulatos kis étkezdében költöttük el, az asztalon gyertya szórta a fényt, a kiszolgálás figyelmes, a hangulat meghitt volt. Egy helyes kis fehér ruhát viseltem, és gondosan kikészítettem magam, nap csíkozta hajam leengedtem, a tincseim a vállamat verdesték.
Szeretem ezeket a közös étkezéseket, a kultúrált közeg jótékony hatással van a bennem lakó úrilányra. Jó nézni a kedvesem a kezét, ahogy kést fogja, csacsogni, együtt nevetgélni. Lassan a tegnap kihunyt tüzeink is újra éledtek.
Kezdtünk incselkedni egymással, a mondatok, a szavak dupla jelentéssel bírtak, amit csak mi értünk, az csak nekünk szólt.
A buja ördögöcském már vadul zörgette a ketrecét és mindenféle ötletekkel bombázott.
Az egyik különösen tetszett így vettem a bátorságot és a megvalósítás útjára léptem. Kimentettem magam, és irány a mosdó, ahol a bugyim legott az ötlet áldozatává vált.
Visszatérve csendesen a párom ölébe ejtettem a kis csipkés ruhadarabot. Huncutul rám mosolygott és a mellette lévő helyre mutatott.
Ahogy elhelyeztettem éreztem, keze a combomon kúszik felfelé és nyitja széjjelebb a lábam. Hirtelen valami kemény, hideg dolgot éreztem meg a kezében.
- Csússz előbbre – súgta a fülembe.
Engedelmesen segítettem és az eszköz halk csusszanással eltűnt a puncimban.
A keze tovább simogatott, így aztán komoly kihívást jelentett, hogy arcom ne leplezze le a Kedves ténykedését.
Légzésem mélyült és kicsit akadozott. Nem tudtam, meddig bírom és ekkor – noch dazu - a belém helyezett tojás is megmozdult.
Kis híján felsikoltottam. A Kedves persze várta ezt és fájón belecsípett a combhajlatomba. Az ajkamba haraptam. Éreztem, amint fogam alatt megnyílik a hús és saját vérem sós íze keveredik az étel zamatával. Úgy éreztem, meghalok, ha most azonnal nem élvezhetek el. És a desszert még hátra volt!
Bevallom, én inkább „fekete levesnek” éreztem, minden akaraterőmre szükségem volt, hogy ne sikítsak. Kínomban kapaszkodtam én az asztal szélébe, a terítőbe, őszintén szólva még a diplomata puding is gránit sziklának tűnt hozzám képest.

Azt hittem sose érünk vissza a szobánkba. Uramnak persze most sem sietett, szemmel láthatóan élvezte, hogy ilyen kéjes kínokat okoz nekem.
Ahogy az ajtó becsukódott mögöttünk már fontam volna rá a karom, nyújtóztam volna a csókjáért, hogy adja már, hisz egész este szenvedtem érte – de Neki, mit ad Isten, más tervei voltak.

- Vetkőzz, térdre – hangja, mint a korbács.

Mozdulatlanul állt előttem, várva, hogy teljesítsem a parancsát.
Nem bírván az incselkedésre éhes ördögöcskémmel, a hátam mögé nyúltam, lehúztam a cipzárt, a vállamról lassan simítottam le a pántokat és megfordulva, neki háttal bújtam ki a ruhából. Ahogy előre hajoltam, hogy kilépjek belőle, hatalmas ütés csattant a hátsómon.

- Azt mondtam, vetkőzz és térdre, de azonnal!

Lábam rögtön kocsonyává változott, térdre omlottam - egyenesen a ruhám halmára.

- Tudod a dolgod!

Nem kellett kétszer mondania, izgalomtól remegő kézzel bontottam a nadrágját – említettem már hogy törvényileg tiltanám be az összes gombos farmert - alig várva, hogy ajkaimmal kényeztethessem.
Mikor a kicsomagolás elérte célját, boldog elégettséggel simítottam végig nyelvemmel a harcra készen ágaskodó dárdát.
Kedvesem a hajamba markolva azonnal mélyen belém nyomult, nem hagyva időt a finomkodásra, ütemesen mozgott az ajkaim között.
A tojás újból vad rezgésbe kezdett bennem, de már csak egy halk nyögésre futotta tőlem.

Hirtelen félre rántotta a fejem és hátrább lépett.

- Befelé, és térdelj fel az ágyra! – már épp emelkedtem volna fel …
- Térden!

Térdelve azért messze az az ágy, de szépen beküzdöttem magam. Az utasításnak megfelelően helyezkedtem el rajta, fenekem kinyomtam, tudva, szereti ezt a látványt.
Uram hozzám lépett, lehajolt hozzám és egy gyors csókot kaptam. Nyújtóztam felé, visszanyomott és egy fekete szemkötővel bekötötte a szememet.

- Nem kell, hogy most láss. Ne mozdulj, maradsz itt!

A pillanat csak nyúlt, érzékeim élesedtek, hallgatóztam, próbálva kitalálni, mi várhat rám. Az izgalom lassan mindenemen úrrá lett, vártam az érintését, a csókját, a csapását, bármit, amit ma rám akar mérni.
Csípős ütés a fenekemen, aztán finoman végig simít rajta. Gömbölyödnék a keze alá mint egy kiscica, érzem, ahogy a puncim, popsim simogatja, fejem a takaróba fúrva nyöszörgök. Az ujjai belém csúsznak, mindenhol birtokba vesznek, a tojást kihúzza belőlem, és helyét a kezével pótolja. Megőrjít az érintése, mozgatom a csípőm, hangosan nyögve könyörgök a folytatásért, de abba hagyja.

- Nem élvezhetsz el csak ha megengedem! Értetted! – beleegyezőleg bólogatok a hangom már rég cserben hagyott.

A popsim veszi sorra. A múltban el sem tudtam képzelni, hogy okozhat bárkinek is örömet ez a játék, kicsit mindig csak a férfiak furcsa vágyának éreztem. Aztán jött a megismerés, az érzés felfedezése, és be kell ismerjen egyre jobban megszerettem, mára a fenekem simogatása is lángokat küld szét a testembe. Imádattal fogadtam a közeledését.
Egy hideg kemény tárgy nyomódik nekem, lassan hol beljebb, hol kicsit visszahúzódva hódítja meg testem e zugát. Először csak kellemetlen, aztán fáj, már húzódnék el előle, mikor kiveszi és az ujjával helyettesíti, a fájdalom enyhül a vágy fokozódik szinte rátolatok a kezére. A vibrátor visszatér, már csak feszít, vad kínt nem okoz.
Éles csattanással megérkezik a keze a fenekemre. A csípős érzés összeolvad a vággyal amit a bennem mozgatott eszköz okoz. Ütemesen üt és izgat, az orgazmusom ellenállhatatlan árként emelkedik, de nem adott még engedélyt.

- Kérlek Uram, engedj elélvezni! Kérlek, nem bírom tovább! – sikítom kétségbeesve.

A csípőm egyre vadabb táncot jár a kezei alatt, minden erőmmel próbálom visszatartani magam, remegek, fogam a takarót marcangolja, már sírok – fájdalmamban, vagy a gyönyörtől, ki tudja.

- Élvezz lotyó! Megengedem.

Az engedély pillanatában borít el a kéj, sikítva, reszketve, őrjöngök nem is tudva magamról.

Lihegve omlok az ágyra.