Egyik álmom-1/2

Az álmom kezdetén a legjobb barátnőmmel elmentünk vásárolni, hiszen lógtam neki még egy cipővel, mert a kutyám szétrágta az övét. Barangolva a cipőboltok és üzletek között nem találtuk meg azt a pipellőt, ami elnyerte volna barátnőm tetszését. Végül meguntuk a megfelelő cipő megkeresését. Hazakísértem. Kaptam tőle egy üzenetet, mikor épp elindulni készültem volna haza; hogy várjam meg lent, ott ahol vagyok. Így is tettem, megvártam mint egy kiskutya, aki a leghűségesebbnek tűnt akkor,abban a pillanatban.
Vártam, hosszadalmasan, percekig. Már leültem a padkára, sodortam magamnak egy cigit mikor már el is szívtam, addigra egyszer csak mögém toppant. Szemeim eltakarta, kis nőies tenyerével,kezével. Tudtam, hogy ő az; hiszen kismilliószor szemügyre vettem már minden egyes kis porcikáját. Az én barátnőm gyönyörű nő, festeni sem tudnék szebbet. Persze Ő, mint minden nő nincs magával megelégedve, ezt átrágtuk már rengetegszer, de kíméletlenül hazudik önmagának.
Vezetett. Én pedig a szó szoros értelmében vakon bíztam benne. Nem sétálhattunk sokat, mikor egy elhagyatott gyártelepre érkeztünk.A szemem végre megcsodálhatta a környezetet, hiszen gyönyörű keze a derekamat, a kezemet, a fenekemet simogatta. Lógott egy karabiner és egy karika a már-már romos mennyezetből, mindenhol törmelékek, kitört ablakok, lógó avagy letépett ajtók. Lépcsők, melyeket a szent lélek tart már ott, a padlón hatalmas szakadékok, a falon pedig graffitik. Egy elhagyatott gyárépületnek tűnt. Megkérdeztem tőle, hogy miért hozott ide. A válasza egyszerű volt, nyers és tömör. Azt mondta, hogy majd meglátom, és hogy ne kíváncsiskodjak annyit. Imádom, mikor ledominál. Látszik, hogy élvezi én meg szemtelenkedés nélkül engedelmeskedem neki.
Elővesz annyi kötelet, amennyit tán még sosem láttam egymás mellett, kacéran elmosolyodtam. Ő letérdeltetett pontosan a karabiner alá. Szorosan kötöz, de minden alkalommal szól, hogy kiáltsak, ha valami nincs rendben. Hiszen az egészségem számára nagyon fontos, nem akar bennem kárt tenni. Legalábbis akaratlanul nem. :)
Rám parancsolt, hogy vetkőzzek le, természetesen ekkor elengedett. Ő is neki vetkőzött, hogy annyira ne érezzem magam zavarban. Látott majdnem meztelenül már korábban, de roppantul szégyenlős lány vagyok, így nálam mindent elölről kell kezdeni, érdekes, hogy ez az álmomban sincs másképp.
Levetkőztem lassan, előbb a pólóm húztam le, majd a a nadrágom. Ott álltam egy szál melltartóban és bugyiban mikor rám parancsolt, h azokat is varázsoljam le magamról. Ám ez nem ment zökkenőmentesen, mint írtam korábban szégyenlős vagyok, borzalmasan szégyenlős. Így hát mögém lépett, s kikapcsolta a melltartóm, majd a pántokat csúsztatta le a vállamról. Persze úgy, hogy közben hozzám érjen, úgy hogy teljesen libabőrös legyek.
Kellett, hogy valami lehűtsön akkor, abban a pillanatban...