Esti mese a kevésbé nyugalmas alváshoz
2016. 06. 16. 00:36 | Megjelent: 885x
Reggel gyomorgörccsel ébredtem, vártam már hogy eljöjjön ez a nap. Vártam, hogy végre betoppanj az ajtómon. Szétszórtságom ellenére próbáltam magam összeszedni, és mindent tökéletesre igazgatni; de hát az én szerencsém nem ilyen. Az össze-vissza szervezgetés miatt, az előre elképzelt dolgok teljesen szétfoszlottak; sebaj megoldom.
Gyönyörűre sminkeltem magam, hosszú és dús hajam kiengedtem, majd összefogtam...és ismételten ki. Gondoltam, hogy összefogott hajjal még nem láttál, és úgyis mindenhol ott lenne ez a rengeteg haj, így összefogtam, és most így is hagytam. Te időközben már írsz, hogy hányas kapucsengőt nyomd meg. Beengedlek, felérsz. Találkozásunk most nem olyan, mint szokott lenni. Ahogy megláttuk egymást vad csókolózásba kezdtünk, az ajtót is épp, hogy betudtam csukni. Viszont tudom, hogy most nekem kell irányítanom. Oly szokatlan az irányítás számomra, hiszen eddig sosem tettem. El is mosolyodom, persze nem a szituáció, hanem a zavar miatt.
A csókolózást félbe szakítottam,az ingben amelyben vártalak levettem és megkértelek hogy a fűzöm kérlek fűzd be. Nem mered erősre húzni, pedig húzhattad volna. Olyan kényelmes volt a fűző, mint még soha. Annyira szorított, mintha egy lágy ölelés lett volna. Annyira tudod mindig, hogy mennyire és mit kell velem tenned.
Leültetlek a székre, s előveszem a kender kötelemet. Összekötöm a kezeid hátad mögött, úgy hogy a székről ha akarsz se tudj felállni, csak ha kell a csípődet tudd felemelni. Kínozlak kicsit, hisz tudod hogy az a védjegyem, ha kedvesen vagyok gonosz. Persze ez a kín édesebb, édesebb mint a csoki vagy a cukor.
Megcsókollak, közbe simogatlak. Végig megyek az összes erogénzónádon, azt akarom hogy annyira kívánj mint még soha.
Eléd állok, majd lehajolok és lecsúsztatom a bugyim, utána eléd térdelek. Lehúzom a nadrágot. Szopni kezdelek, úgy mintha az életem múlna rajta. Persze nem teljes bedobással, nem akarom hogy hamar véged legyen. Nem akarom, hogy csak Neked legyen jó, ma nem. Beléd ülök, vagyis próbálok. Ismét szűk vagyok Neked. Visszatérek a szopáshoz addig játszom magammal. Nem kell sok idő mire megfelelőre tágítom magam. Újra beléd ülök. Mintha egymásnak teremtették volna a testrészeinket; érezlek magamban, érzem hogy teljesen Rád feszülök. Lassan lovagolok, noha nem a fájdalom elkerülése miatt, hanem azért mert élvezni akarom minden ki és becsúszását. Látom rajtad, hogy teljesen elalélsz mindjárt. Így újra eléd térdelek, szoplak. Teli löveled a szám. Ízlik, ezért megakarom Veled is osztani, persze forgatom még a számban, habosítom. Feléd hajolok kinyitom a szád és átcsókolom, átcsurgatom minden egyes kis cseppét a finom nedűdnek. Hosszasan csókolózunk, majd lenyeled.
Elillant belőled minden energia, én meg teljesen felpörögtem. Mintha teljesen leszívtalak volna. Erre a napra mindig emlékezni fogok, tökéletes volt az elejétől a végéig.
Hozzászólások (1)