Minden kezdet nehéz p2

Felcsillantak a szemeim rögtön, gondolom, mondanom se kell. A délután se volt könnyebb menet, a vacsoráról meg ne is beszéljünk. Viszont végre elérkezett az este. Vacsora után a szobájába mentünk, ahol már délután leültünk az ágyára egy kis időre. Már akkor lüktetett a duzzadó farkam, hát még most… Linda épp leakarta venni a tűsarkúját, mikor megállítottam.
-Ne, én szeretném… egész nap ezen járt az eszem és közben térdeltem is le a lábaihoz.

Csak mosolygott az ágyon ülve és felém nyújtotta a jobb lábát. Óvatosan kicsatoltam a lábbeli csatját a bokájánál, azonban még nem húztam le. Simogattam a lábfejét finom, gyengéd és lassú mozdulatokkal. Ezt követően lehúztam róla és megemeltem kissé a lábát. Ekkor elém tárult a számomra az egyik legjobban áhított testrésze egy nőnek, a talpa. Az látványt és az érzést ami már csak a látványból is vele jár, lehetetlen leírni. A selymes, finom érintésű bőrfelület, a hullámzó, kívánatos ráncok… fenséges. A sarkától kezdtem végig puszilgatni, felfelé haladva, míg nem a talppárnájába óvatosan beleharaptam. Közben ő nevetett, mert helyenként csiklandós, ám élvezi, mikor még egy számára egy ilyen, teljesen semleges testrészét is így imádom. Az ujjait és végig csókolgattam egyesével, közöttük időnként mély levegőt beszívván, érezve az onnan áradó aznapi 8-9 órás zamatot. Egyáltalán nem mondanám büdösnek, inkább olyan enyhén nőiesen szagosnak. Számomra még ez is nagyon izgató. Főleg az övé. Ezután leengedtem a lábát és másikkal is ugyanígy elidőztem. Linda nagyon élvezte a dolgot, hallottam a sóhajain és időnként mikor feltekintettem rá, láttam a kipiruló arcán is, ahogyan kezd beindulni. Elkezdtem a lábfejétől felfelé csókolgatni, felváltva egyszer az egyik lábát, egyszer a másikat. (atyaég, azok az igényesen kilakkozott fenséges lábujjai…) Alaphangon nem lettem volna ilyen türelmes, dél óta várok erre, legszívesebben már benne lettem volna. Az járt a fejemben, hogy addig nyalom a lábait, míg ki nem száradok, majd a puncija úgyis kárpótol friss nedűvel. Azonban ha eddig kivártam, akkor már nem ezen a pár percen nem múlik semmi sem. Adjuk meg a módját!

Tehát finoman, lassan, romantikus, ám izgató módon folytattam a csókolgatást felfelé haladva. A térdeihez érve éreztem, ahogy remegnek a lábai a vágytól. Csak még jobban beindított. A combjainál ismét fel-fel nevetett, mert ott is nagyon csikis, én persze szemtelenül emlékeztettem rá:
-Maradj már csendben, hisz nem te mondtad hogy apádék meghallhatják?!
Csak egy tasli a fejemre és egy „folytasd” volt a válasz… Folytattam is, na nem azért mert ő ezt parancsolta, egyszerűen kívántam már érezni őt ott, de már tényleg nagyon kívántam. Persze ő közben úgy markolászta a melleit, mint aki jól végezte dolgát. Mikor odaértem ahhoz a ponthoz, ahol a ruhája kezdődött, túl szűkös volt, hogy szájjal odaférjek az érzékeny pontjához… ugye milyen érzés, mikor visszanyal a fagyi. Egy dühös „bassza meg” kíséretében elkezdte lehámozni magáról a ruháját, de amilyen módon tette, szinte le is téphettem volna róla. Közben én csak nevettem és valami kötözésre alkalmas eszközt próbáltam találni a szobában. (-bassza meg, hogy egy kurva bilincs vagy kötél nincs ebben a házban! –persze hogy nem volt, nem otthon voltunk sajnos) Meg akartam őt kötözni. Azt járt a fejemben, lesz ami lesz, én ma nagyon megdugom, egyáltalán nem fog védekezni. Persze nem is akart, ettől én még imádom a megkötözött testének a látványát és úgy éreztem, ma megérdemlem hogy jól kihasználjam (legalábbis azok után, amit tett velem). Mire végre levetkőzött, a szekrényben lévő köntösének a zsinórját/madzagját (tud valaki erre egy megfelelő szót? :O ) szedtem elő és azzal vártam az ágynál.

- Hehe, látom, feltalálod magad… (kuncogott)
- Itt, ma, nem sok beleszólásod lesz a dolgokba, ugye tudod aranyom?!
- Azok után, ahogy rám néztél, nem csodálkozom… meg persze a kitüremkedő valami is elég árulkodó ott a nadrágodban.

A hülyék hülyéje… annyira belefeledkeztem a fenséges testébe, hogy még ruhában voltam. Kapkodva szabadultam meg a göncöktől, ő is segített benne. Szinte még ki se bújtam a felsőmből, már markolászta a farkam. Mire végre meztelen voltam, már széttett lábakkal ült az ágyon. Megragadtam és olyan erővel megperdítettem, épp hogy betudta húzni maga alá a karjait. Csak úgy nyekkent. Kihúztam alóla a karjait erősen szorítva végig és a háta mögé összekulcsoltam. Egy kézzel tartottam, a másikkal elkezdtem összekötözni. Az arca a takarójába fulladt, térdelt, hátrafogott kezekkel, de így is erőteljes volt a levegővétele. Nyögött. Meglett az első csomó, ekkor már két kézzel kötöztem, hogy profi legyen, véletlenül se tudjon kiszabadulni belőle. Persze gondosan ügyeltem rá, hogy kőkemény farkam olykor a csiklójához érjen, melyet mindig egy nagy nyögéssel díjazott. Végeztem vele. Sajnos nem volt olyan elegáns, mint egy gyönyörű bilincs, de ez se állt neki rosszul. ;) Jó munkát végeztem, mert rögtön próbára is tette, persze csak eredménytelenül erőlködött. Nagy szabaduló művész a drága. ohh igen… egy külön storyt megérne a tehetsége. :) Ezzel szerencsére nem boldogult.

- Huh, ezt jól összehoztad… (dicsérte a munkám)
- Helyes! Kell is valami, ami meggátol a játékom elrontásában!
Várta hogy végre becsúszik a farkam, csak úgy csöpögött. Ehelyett becsúsztam alá és elkezdtem nyalni a punciját. Közben paskolgattam a fenekét. Imádja az izgatást és a paskolást együtt érezni.
- Te szemét… nem erre számítottam.
- Tsss, ne kiabálj, akkora zajt csapsz, mint egy autópálya! Ennyi erővel kimehetünk az erkélyre, azt énekelve szexelhetünk.

Kis nevetés után folytattam és elidőztem ebben a helyzetben egy kicsit. Jól ismertem a határait, ezért pont addig a pontig izgattam, amíg már majdnem elélvezett. Szeretett is volna a kicsike, de még nem jött el az ideje. kicsúsztam alóla és az ágy szélére húztam, majd jól benyomtam neki, tövig. Csak úgy billegtünk eleinte, érzékien, húztam rá a farkamra. Közben néha-néha rápaskoltam a fenekére. Majd a végén már egészen vadul csináltuk, megint majdnem elélvezett, mikor kihúztam belőle a férfiasságom.

- Nem, még mindig nincs itt az idő….
- Szemét… (csak ennyit tudott folyamatosan mondani és próbálta kiszabadítani a kezeit)

Közben a hátára fordult, ahogy próbált megszabadulni kötelékétől. Ekkor megragadtam a lábait, felhúztam őket és ismét elkezdtem őt dugni, immáron ebben a pozícióban. Ez így nekem is elég kegyetlen volt, mert pont láttam a talpait az arcom előtt, sőt még meg is tudtam őket csókolni. Szerencsémre, már nem nagyon bírta és gyorsan elélvezett, mert ekkora inger közepette én se bírtam volna sokáig. Ezt jól tudta, ezért is nyomta mindig az arcomba a talpát. A kis dög, még így is, ebben a helyzetben is próbált szemétkedni. Kimerülten próbált most már tényleg kiszabadulni, de most se tudott. Elengedtem őt és meg le se dobtam a kötelet, már hason feküdt és kérően nézett vissza rám. Talpaival fogta közre a szerszámom és óvatosan kezdte dörzsölni, húzogatni. Ettől az érzéstől-látványtól, valamint a feneke látványától pár percen belül hatalmas adag égi áldás lepte be a talpait és jutott belőle a fenekére is bőven.

Bölcs emberek szokták mondani: „minden kezdet nehéz”. Nos nálunk se volt másképp ezen a napon, ám a végére csak megkönnyebbültünk. ;)