Cikkek idő szerint
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

A lány a szomszédból XXI. rész

Törölt felhasználó
2010. 04. 25. 20:32 | Megjelent: 887x
XXI. rész

A telefon csengése mentett meg. Tamaráékért kellett mennem, hisz én voltam a sofőrjük.
- Szerencséd van te senki. Számomra senki vagy tudod? Teszek róla, hogy törleszthessek még, látjuk egymást hamarosan. Most menj, de kapsz egy kis útravalót. Nyisd ki a szád!
Feltérdeltem és kinyitottam. Kissé lehajolt és a szemembe nézett. Hüvös megvetést és undort láttam arckifejezésén. Köpött egyet a számba, majd mosolyogva nézte ahogy küszködöm érzéseimmel. Némán szenvedtem befelé, de kifelé derűs nyugalmat és kis mosolyt mutattam.
- Most azt hiszed fölényes vagy mi? El fogom érni, hogy valódi szenvedést lássak rajtad. Akarlak látni ahogy sírsz. Tehetetlen és kiszolgáltatott leszel és addig gyötörlek amíg valódi könnyekkel fogsz sírni. Most menj, a lányok már várnak.
- Köszönöm, Cecília. Viszontlátásra.
- Viszont fogsz látni, biztosíthatlak. Most öltözz és takarodj.
Némán felöltöztem és távoztam. Úton a strand felé megálltam és vettem egy szendvicset és egy üveg vizet, különben elájultam volna az éhségtől.
A hazaút eseménytelenül indult. Tamara és Anna elfáradt az egész napos strandolástól. Némán ültek hátul és néha azt hittem már alszanak. Az evéstől megújult erővel róttam a kilométereket, halk zenével és rezzenéstelen vezetéssel biztosítva kényelmüket. Az út második felében lelassult a forgalom és fárasztóvá vált az utazás. Már besötétedett, amikor Anna fészkelődni kezdett.
- Meg kéne álljunk valahol, pisilnem kell.
- Nekem is - szólt Tamara - de eszembe jutott valami.
- Na mi?
- Ugye meséltem neked milyen sokoldalú egy szolga?
- Na ne. Csak nem gondolod?
- Dehogynem. Miért kénem megállni, mikor haladhatnánk. És miért kéne tovább tartani?
- De hogy csináljuk?
- Látod, mindenre gondoltam. Ezeket a poharakat direkt nem dobtam ki. Csak egy kis ügyesség kell hozzá, menni fog.
- Jéé, tényleg, te egy zseni vagy. Hogy ez nekem nem jutott eszembe. Add csak ide a poharat.
És sok nevetés közepette egyszer csak csordogáló hangot hallottam, amitől kivert a veríték. Nagyon szomjas voltam és valahogy tudtam, hogy ez nem fogja oltani a szomjamat, sőt. De már nyújtotta is felém a poharat Anna.
- Tessék, ezt most idd meg szépen. Mosolyogj a szomszéd autó felé, ők is épp iszogatnak.
Elvettem a poharat és kínosan mosolyogtam a szomszéd sáv felé, ahol a jobboldali ülésen egy nő valóban épp egy üdítős üvegből ivott. Mosolyomra kedvesen koccintásra emelte az üveget. Belenéztem a pohárba. Kissé habos volt és meleg. Sok is volt. Lassan belekortyoltam és beleborzongtam, nem esett jól.
- Igyekezz, mert Tamara is vár. És lássak egy kis lelkesedést.
- Igenis Anna.
Összeszedtem minden akaratomat és egyenletes tempóban megittam az egészet. Alig végeztem és kaptam is a következő adagot Tamarától. A második adaggal meggyűlt a bajom, egyszerűen undorodtam tőle, majdnem öklendeztem, de sikerült visszatartanom és könnyes szemekkel, megalázottan és beletörődve lenyeltem. Minden korttyal lejjebb süllyedtem azon a ranglétrán, amin önként kezdtem el mélyrepülésemet. Miért is mentem bele ebbe az egészbe? Egyáltalán ki tudok mászni valahogy ebből? Tamara a szomszédom, nem lehetek haragban vele. Ekkor a lányok vidám nevetését hallottam hátulról, már a jövő heti programokról beszélgettek és az én nevem is elhangzott. Azaz nem a nevem, hanem a szolga szó.
Közben felgyorsult a forgalom és hamarosan megérkeztünk Annához. Kiszálltam és a csomagjával elindultam a lakása felé.
- Igyekezz, mire felérek a lifttel, fent legyél, ha nem akkor megbüntetlek.
Rohantam ahogy tudtam. A kilenc emelet soknak tűnt, mert nem voltam túl jó formában. Amikor felértem lógott a nyelvem, de Anna már a lift ajtó előtt várt. Gúnyosan, lenézően mosolygott.
- Ez gyenge teljesítmény volt. Gyere csak be szépen.
Bementem és lepakoltam a holmiját. Hozzám lépett és kezeit a vállaimra tette. Tudtam mi következik és összeszorult a gyomrom. Még fájt mindenem Cila kezelésétől
- Kérlek ne tedd - nyögtem.
- Könyörögsz mi? Ezért duplán kapsz. Tedd szét a lábad.
Beletörődtem. Az első rúgást a térdével vitte be, majdnem összeestem a fájdalomtól. Amint összegörnyedve álltam, hátulról is elkapott, ettől vinnyogva letérdeltem. Ekkor elém állt és lábait csókra nyújtotta.
- Csókold meg szépen a lábaimat. Emlékezz az illatára, hamarosan ugyanitt térdelsz előttem, itt a helyed. Most fuss, Tamarát ne várakoztasd. És gyalog.
- Igenis Anna, viszlát.
Émelyegve lerohantam a lépcsőn és gyorsan beugrottam a kocsiba.
- Mi tartott ilyen sokáig te féreg?
- Nem értem fel idejében a lépcsőn, ezért Anna megbüntetett.
- Igen? És mit kaptál?
- Két tökön rúgást.
- Megérdemelted. És otthon tőlem is kapsz amiért szégyenben hagytál. Készülj. Reggel pedig 7-kor kérem a kávémat és a reggelimet. Most vezess és kussolj.
Kussoltam és vezettem. Összetörten, nyomorultul, mégis boldogan. Hiszen gyönyörű nők társaságában voltam és úgy éreztem nincs is olyan rossz dolgom.

Folyt. köv.

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.