Carpe Diem! 2
2016. 05. 18. 12:15 | Megjelent: 872x
- Semmi dolgod pé? Megtiltottam, hogy zavarj. Ne bámulj, amikor alszom. Menj a dolgodra!
- Igenis, Úrnőm.
Tudtam, hogy ilyenkor nem beszélhetek többet. Azt is tudtam, hogy nála nincs apró hiba, ami felett esetleg szemet huny, ezért bizonyosan büntetés vár rám. Egyelőre elsomfordáltam, tettem a dolgomat. Melegen tartottam a fürdővizet és elkezdtem előkészíteni a reggelihez valókat. Nem telt el sok idő és meghallottam a pohár-csengőt. Eezt nemrég találta ki, egy pohárban egy kiskanál hangja messzire elhallatszik és a szomszédok sem gondolhatnak semmi rosszat, bár néha furcsa lehet, hogy valaki ilyen sokat kevergeti a kávéját.
- Parancsoljon Úrnőm.
Nem szólt, nem nyitotta ki a szemeit, csak kinyújtotta lábait a takaró alól. tudtam a dolgomat. Kényeztettem, puszilgattam.
- pé, írd hozzá a hibalistádhoz az engedély nélküli bámulást.
- Igenis Úrnőm.
- És tegnap este haragudtam rád. Amikor kártyázunk akkor némán felszolgálsz, lehajtott fejjel, nem téblábolsz, hallótávolságon kívül várakozol, nem nézel senkire. Ugye megbeszéltük?
- Igen Úrnőm.
- Észrevettem, hogy Réka flörtölni kezdett veled, sokat ugráltatott, ez rendben is van, barátnőimnek szabad minden. Neked viszont helyén kell kezelni, udvariasan elhátrálni, csak a kiszolgálásra összpontosítani. És még valami pé. Láttalak elmerengeni, Megparancsolom, hogy mondd el mi fordult meg a fejedben.
Elvörösödtem. Úrnőm valahogy a gondolataimba is belelát. Nem is tudom hogyan ismer ennyire, hiszen oly hosszasan levegőnek vesz, dolgoztat. Valóban elkalandoztam.
- Bocsásson meg Úrnőm, gondolataimnak nehéz parancsolni. Éreztem Réka gondolatait, vágyait, ki is mentettem magam, ahogyan parancsolta, de valóban, eljátszadoztam a gondolattal, mi lenne, ha kölcsön adna neki.
- Tehát igaz. Gondolatban élvezkedtél.
- Nem egészen, gondolataimban is csak Réka élvezkedett velem, én csak rendelkezésére álltam.
- Ezt is írd fel a listára. Vastag betűvel. Ez már lázadás és nem tűröm. Ezért nem csak megbüntetlek, de kénytelen vagyok bevezetni néhány szigorítást a kapcsolatunkban. Vésd a fejedbe: neked még gondolatban sem szabad más nővel lenned, semmilyen formában. Megtiltom érted? Mostantól beszámolsz az ilyen gondolataidról, őszintén. Vigyázz, ismerlek.
- Igenis, Úrnőm.
- Nekem szabad flörtölnöm, sőt másik szeretőt is tarthatok, ha kedvem tartja. Lehet, hogy van is, nem tartozom neked beszámolóval. Én szabadon élek, azt teszem amit akarok, amikor akarom, akivel akarom. Veled is azt teszek amit akarok. Mostantól keményebben bánok veled, különben érzem, hogy elkalandozol és már nem vagy képes megfelelően szolgálni. A legfontosabb változás: gondolati teredet ÉN töltöm ki, teljesen, 100%-osan. Csak a szolgálattal kapcsolatos dolgokra gondolhatsz, de olyankor is rám gondolsz, amikor vasalsz, sikálsz, vásárolsz, velem alszol el és velem ébredsz világos?
- Igenis Úrnőm.
- Most rizsszemeken fogsz térdepelni a kád mellett, míg fürdök. Menj, intézkedj. Gyújtsd meg a gyertyákat, majd térdelj le a kád mellé.
- Értettem Úrnőm.
Kissé megrémültem, elég régen volt részem ilyen kínzásban, tudtam, hogy szenvedni fogok. Dalma uralma magasabb szintre emelkedett, éreztem, amint a pórázt szorosabbra fogta és a nyakörvet kibélelte tüskékkel. Ezek a tüskék most a térdeimet szúrták, miközben Ő még a vécére ment. Máris nagyon fájt, de még be sem ült a kádba. Most mit csinál? Ó, jaj, eszik valamit. És bekapcsolta a zenét, most táncol is. Vidám és boldog. Nekem már kicsordultak a könnyeim a fájdalomtól, pedig alig pár perc telt el. Most bejött és egy sállal bekötötte szemeimet.
- Ez azért van, mert bámultál.
Levetkőzött, éreztem testének minden fuvallatát, illatát. Most úgy éreztem magam, mint egy kutya, aki gazdája illatait magába szívja. A szennyes kosárból kivett valamit. A számhoz tette.
- Nesze pé, ezt ízlelgesd.
Nem tudtam már beszélni, számat kitöltötte fehérneműje, vagyis több minden, egy pár zokni lehetett és egy-két bugyi, minden esetre a számat teljesen kitöltötte. Közben beült az illatos vízbe és hallottam amint kényelmesen elhelyezkedett és elégedetten sóhajtott.
- Emeld a kezeidet a magasba pé. Még magasabbra, nyújtsd ki teljesen. Amíg a hiba listádon akár egyetlen tétel szerepel, bármi is az, addig életed minden pillanatában szenvedni fogsz. És nem úgy, ahogy élvezetes. Bármit mondasz, nem hiszem, hogy élvezettel éled meg a jelenlegi helyzetedet. Ugye pé? Csak bólogass finoman.
Nyálam teljesen kiszáradt, könnyeimet pedig felitta a sál. Térdeim fájtak és kezeim máris elgémberedtek. Bólogattam, majd hallgattam a csendet. Ilyenkor képes szinte elaludni, kiélvezni a fürdővíz adta minden csepp élvezetet. A fürdőolaj és a hab körülöleli, táplálja, simogatja testét. Vajon Ő gondol ilyenkor rám?
Hozzászólások (10)