Az ő napja

A mai napon ő volt a soros. Nem először csináljuk ezt, évek óta játszunk egymással. Ismerjük egymás gondolatait és olvasunk egymás tekintetéből. Szombat van, miénk az egész hétvége. Nem kell izgulni, minden programunkat lemondtuk, hogy ez a három nap, szombat reggeltől hétfő estéig csak kettőnkről szóljon.
Szerencse hogy van egy búvóhelyünk, amiről csak mi ketten tudunk, még a közvetlen rokonaink elől is rejtve maradt ezidáig. Általában wellnesshétvégékre megyünk el otthonról, legalábbis mindenki így tudja. Így megkíméljük magunkat a magyarázkodásoktól és nem kell félnünk hogy meglepnek minket. Negyven perces az út otthontól a házig. Az út alatt beszélgetünk, valójában triviális hétköznapi dolgokról, nem is igazán tudunk egymásra figyelni, mindkettőnk gondolatai az előttünk álló hétvége körül forognak.  Bár a házban általában minden rendelkezésre áll a mi kis játékainkhoz, pár új eszközzel gazdagodott a gyűjteményünk, melyek most a csomagtartóban lapulnak egy ládikában, arra várva hogy beavassuk őket. 
Az utazással töltött idő hamar elrepül, a házhoz érve míg én a kapu becsukásával bajlódom, ő már a ládikával a kezében sétál a ház felé. Vörös miniruhájával és szőke hajával olyan, mintha egy meséből lépett volna elő, a szél bele-bele kapva a vékony anyagba láthatóvá teszi kerek fenekét és szintén vörös csipkebugyiját. 
A mai napon ő volt a soros. Megérdemli, ma vagyunk kereken két éve együtt. Követem a többi csomaggal a házba, rövid rendezkedés után már az ágy szélén ülök, ő pedig az ágyra teszi a ládikót. Automatikusan odamegy a szekrényhez és a szekrény aljából előhúz egy nagyobb ládát. Segítek, a láncokkal és bilincsekkel teli láda nehéznek bizonyul neki. A másik mellé teszem az ágyra, ő pedig kinyitja a láda fedelét és kiveszi belőle a kéz- és lábbilincseket és a fém nyakörvet. Ezek voltak a kedvencei, mint ahogyan nekem is. Rengeteg dologgal kísérleteztünk az elmúlt két évben, és rájöttünk hogy a kötelek és bőr bilincsek nem nyújtanak számunkra olyan szintű korlátozottságot amit mindketten szeretünk. Bár az elején ódzkodott tőlük, pár alkalom után ő maga kérte hogy ezekkel játszunk tovább. 
Míg a lábbilincseket felveszi, addig én előveszem a kis bársony tasakot amelyben az apró lakatokat tartjuk, van belőle vagy húsz darab. Kecsesen nyújtja felém vékony, hosszú lábait, azokat végigsimítva a lakatokat a helyére kattintom. Tudja mi következik, felül az ágy szélére és hosszú szőke haját félrehúzva előredől. Megcsókolom és a nyakára helyezem a fém nyakörvet, pár másodperc múlva már ezen is kattan a lakat. 
Engedem hogy gag-et ő válasszon, az évek folyamán gyakorlatilag a létező összes fajtát megvásároltuk. Ismét a kedvencét választja, azt a hámot amit sok más mindennel együtt közösen vettünk még Amsterdamban. 
A nagy piros szilikon golyó becsusszan a vérvörösre kirúzsozott szájába, a szíjakat segítek meghúzni, és a teljes élmény érdekében három pici lakat kattan a csatokon kialakított helyekre. Tudja, hogy innentől csak én irányítok, csak az történik amit én akarok. Természetesen pontosan ismerem a vágyait, így 100 százalékban megbízik bennem, hisz tudja hogy ez a játék mindkettőnk örömét szolgálja. Ezek után gyorsan felkerülnek a bilincsek a felkarjára és a csuklójára is. Hátradől és immáron bilincsekkel feldíszitve széttárt kezekkel és lábakkal fekszik előttem. Letérdelek és ágyékát az ágy széléhez húzom. Kicsit kézzel majd nyelvvel izgatom a csiklóját, de csak éppen annyi ideig hogy teljesen felcsigázzam és hogy elázva induljunk neki a játéknak.
Hasra fektetem és a ládából előveszek egy kb méteres fényes láncot. Összefogom két bokáját a két bilinccsel és a lánc végéhez lakatolom őket. Előveszek egy újabb láncot amit kimondottan a megfelelő hosszra vágtam le. Pont elég hogy vékony derekát körbeérje. A hátán a popsija felett összelakatolom.
Előveszem az egyik új játékszerünket amit most fogunk először kipróbálni. Egy krómozott fém análkampó a végén egy kb 2cm-es golyóval. Mindig is fantáziáltunk róla, most végre tesztelhetem a hamvas kis popsiján. Odamegyek a szekrényhez és a felső polcról az ágyhoz viszek egy pumpás sikosítót. Engedelmesen fekszik az ágyon, pópója ártatlanul a plafon felé kitolva, izgatottan várja a behelyezést. A kampó végét bekenem sikosítóval és a popsijához helyezem. Amint a jéghideg fém a felforrósodott izó bőréhez ér, felszisszen de szinte azonnal elcsendesedik amint a popsijába tolom a golyót. A kampó végét a derekán lévő lánchoz rögzítem, igen egy újabb lakattal. Innentől kezdve esélye sincs a fém kampót eltávolítani a helyéről. A derekától a méteres lánc még szabad végét felvezetem a nyakáig és szorosan rögzítem a fém nyakörvhöz.Egyre kevesebb mozgástere van a drágámnak, de a lelkes nyögésekből kiderül hogy nem bánja, sőt egyre jobban kívánja hogy a kezei se legyenek szabadon.
A karjait megfogom és hátrafeszítem, először a csuklóit zárom össze egy kattanással, majd a felkarjára helyezett széles fém bilincseket zárom össze egy újabb lakattal.
Így már mozdulni sem tud, de még nincs vége.
Egy kb félméteres láncot a fejhámján lévő karikához rögzítek és a lábait teljesen megfeszítve a lábbilincséhez erősítem.
Moccanni sem tud és teste teljesen megfeszülve magatehetetlenül
hever az ágyon a legnagyobb örömömre. Farkam ekkorra már szinte 
szétszakítja rövidnadrágomat, annyira fenséges a látvány ahogyan szép kerek popsija fénylik a verítéktől és  gyönyörű hosszú lábai és kezei megfeszülnek a jéghideg fémtől. A szájgolyó melett szinte patakokban folyik a nyála, amit a lepedőn lévő hatalmas folt is jelez. Rápaskolok a fenekére, felállok az ágy széléről és lehajolok a feje elé. 
Szemeiben látom a tüzet és a vágyat, az élvezettől szinte remeg a teste.
Adok neki egy puszit és kimegyek a szobából. Ekkor kezdődik mindkettőnk számára a játék. Várok egy kicsit, amíg lankad az érdeklődésem és a magunkkal hozott fém erényövet felhelyezem a farkamra. Amint bezárult, a kulcsát beledobom abba a kis ládikába, amit direkt ezért szereztünk be és aminek a számzáras kódját
csak Ő tudja. Mégegyszer benyitok a szobába, a látvány ahogyan próbál kiszabadulni, olyan szinten felemelő, hogy az erényövet pillanatok alatt kitölti az ágaskodni akaró farkam.
Mocorog, nyög és próbálkozik. 
Erőlködve rám néz, de én kegyetlenül mindekttőnk örömére becsukom az ajtót és leülök a nappaliban. Vágyammal alig bírok, de ez az ő napja, ma ő a soros.
(folyt.köv.)