Cikkek idő szerint
2023. 02. (15)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Mese felnőtteknek

Törölt felhasználó
2010. 04. 14. 19:33 | Megjelent: 662x
Hol volt, hol nem volt,élt egyszer egy királylány.Két idősebb nővérével élt a hatalmas palota tornyában. Apjuk az öreg király nagyon szerette őket kiváltképp a legkisebbet.Ő kapta a legtöbb szeretetet,nővérei kicsit irigyek is voltak rá emiatt.A királyi család és a nép is várta a fiúutódot de ő akkor is harmadik lányt szeretett volna.
A legkisebbik királylány érzéki álmaiban egyáltalán nem a szokványos fehér lovon ügető szőke hercegek voltak. Kusza képzelgései egy férfi körül forogtak és az a hóhér volt.Nővérei sokat meséltek neki a kínzókamráról,ahol a vallatások és a nem nyilvános büntetések folytak.Mindenki rettegett ettől a helytől csak ő nem.Este gondolatban végigjárta a kamra minden zegét-zugát elképzelte ahogy a hóhér először megvígasztalja.Dícséretből, szeretetből rengeteget kapott,csömöre volt,másmilyen szeretetről álmodozott.Elhatározta,hogy másnap a tiltás ellenére leszökik oda.Már hajnal volt mire el tudott aludni.Pirkadat előtt még a sötétség leple alatt leosont a dohos lépcsőkön.Hányszor és hányszor elképzelte ezt a pillanatot. Teste még érintetlen volt férfikéz által.A hóhért nem lepte meg a királylány jövetele.Türelmesen megvárta míg a lány elmondta neki szíve nagy bánatát,majd megnyugtatta:tudja mire van szüksége, hiszen ez volt a szakmája.Ő nem a földekre vagy az istállóba ment dolgozni hanem ide a sötét nyirkos kamrába.Szerette ezeket a régi eszközöket melyekkel már oly sok szenvedést okozott raboknak,elítélteknek és szerette a munkáját.Előfordult,hogy idősebb hölgyek fizettek neki a kínzásért.Ezek rendszerint olyan nők voltak akiknek alázatos,behódolásra hajló férjük volt.Kínt és megalázást akartak és nagyon jól tudták mit kapnak a pénzükért.Utána lehetett két hétig teljes fedést nyújtó ruhában járni,de a gyönyörért megérte nekik is,a hóhár pedíg a pénzből tovább bővítette eszköztárát.Kedvence a kötél volt és ez nemcsak afféle akasztófahumor.Nagy kedvteléssel bandázsolta be szorosan a női testet és fellógatta őket egy vaskampóra.A hölgyek teljesen rábízták magukat,mert tudták,hogy egy racionális emberrel van dolguk.Ismerte külön-külön a hölgyek kívánságát és fájdalomküszöbét.Soha nem hibázott.
Azt is tudta miképp kell egy fiatal szűzzel törődni mert valahol ő is ember volt.Érzésekkel.Lélekkel.Könnyekkel.Néha tetszett neki az ha érzelmi síkon közeledik akár a kuncsafthoz is.Mert ez oly ritka volt az életében.
Leültette a lányt és hosszú beszélgetésre készült fel.
-Szeretném ha megkínoznál hóhér!Kötözz meg és utána ne fukarkodj az eszközökkel.Nem csináltak még velem ilyet de tudom,hogy ki fogom bírni.Vagy ez lehet nem is a megfelelő szó...-tépelődött lassan tűnődve.Csend köszöntött a kínzókamrára csak a kötél súrlódása hallatszott,ahogy a hóhér lassú,kimért mozdulatokkal rögzítettea lányt a deresre hassal lefelé.Élete legcsodálatosabb fél órája következett,szó csak egy hagyta el száját: még!Teljes testi-lelki kielégülést érzett pedig előbbiről nem lehetett fogalma.
Oldódtak a kötelek a lány még mindig szaporázta légzését és egy darabig nem bírt felkelni.Hagyta a gyönyört szétáradni a testében.Mikor lecsillapodott odalépett a hóhérhoz és azt mondta mélyen a szemébe nézve:
-Köszönöm Uram!-ezután hosszan és szorosan átölelte.Boldog volt.
Eltelt pár év és a palotában nagy titkolózás folyt.Feltűnt ez a királynak,de nem szólt mert bölcs volt és szerette a lányát nagyon.Belépett a legkisebb lány.
-Apám örömhírrel jöttem eléd,kérlek ne szólj semmit de...kívánom,hogy fiú legyen aki itt bent lakik.Csak azt nem tudjuk eldönteni Urammal,hogy Lucifernek vagy Belzebubnak hívjuk..
-Lányom mindíg téged szerettelek legjobban te is tudod...a te akaratod nekem szent-mondta és megölelte lányát.
-Az Uraddal régebben nem sokat beszéltem de a napokban megittunk egy üveg portóit...vagy kettőt...nem emlékszem.Nagyon tiszteletre méltó embernek tartom.Büszke vagyok rá,hogy ő lesz a Társad!
Boldogan éltek,talán meg se haltak...

Győr,2010.04.15. 0.31.

Hozzászólások (1)

A hozzászólások belépés után olvashatók.