Cikkek idő szerint
2024. 12. (10)
2024. 11. (72)
2024. 10. (55)
2024. 09. (59)
2024. 08. (70)
2024. 07. (72)
2024. 06. (51)
2024. 05. (55)
2024. 04. (62)
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Airbus - a kezdetek 6.

Törölt felhasználó
2010. 04. 09. 07:39 | Megjelent: 762x
Szép sorban végig mentünk az eszközökön. A saját gyártású, kézmíves korbács-műremek után a kicsit nehezebb bolti széria-termék következett, aztán egy könnyebb példány – legyünk őszinték, azt nem is erre a testrészre szántam, de úgy éreztem, mindkettőnkre ráfér egy kis pihenő.
A kedvenceimet a végére hagytam. Két lovagló pálca, az egyik vékonyabb, kifejezetten precíziós szerszám, a másik kicsit testesebb és bőr-leffentyű helyett egy kis gömb van a végén, nyilvánvalóan nyomatékosítás céljából. A „nagy” ütés mindkét szerszám esetében a határeset környékén mozgott, Kedvesem erőteljesen ingadozott, mint a középparaszt a téeszesítéskor – de volt annyi önfegyelme, hogy nem provokált ki belőlem további fegyelmezést. A keze – a kis fegyelmezetlen – persze többször megindult a meggyötört hátsó felé, hogy ha másról nem is, de legalább mélységes szolidaritásáról biztosítsa és némi simogatással enyhítse szenvedését – de az agya, amely még élénken emlékezett a következményekre, mindannyiszor visszaparancsolta az engedetlen végtagot a kiinduló állásba.
Elégedett is voltam az eredménnyel – meg nem is. Bevallom, nagyon tetszett – jó, rendben, kifejezetten hízelgett a hiúságomnak – a fegyelmezés terén ilyen gyorsan elért, szép eredmény, ugyanakkor a vadista szandál sokkal, de sokkal több szenvedésre, a hímgorilla pedig kéjre vágyott – de nagyra és azonnal!
Úgy határoztam, rövidebbre fogom a bemutatót – és aljas kis trükkhöz folyamodtam. Ugyan még nem következett volna soron, de a nádpálcát vettem kézbe. Ez a látszólagos könnyűsége ellenére olyan merev, mint egy betongerenda, alig hajlik valamit és a „becsapódás” teljes hosszában szinte azonos intenzitású nyomot hagy maga után.
- Most a nádpálca következik. Kihagyjuk a kicsit, nincs értelme, mert úgyis csak közepeset vagy nagyot kap vele, és rögtön a közepessel kezdünk.
Aljasul, kéjes arccal vigyorogva vártam, hogy Vanda tévesszen – de nem tette.
- I..igen Uram! – hangzott a válasz … nagyjából az utolsó pillanatban.
Az „aljas kis trükk” most következett. Eddig ügyeltem arra, hogy érintetlen felületeken demonstráljam az eszközök hatását, most egy már elszíneződött területet vettem célba – és eleve egy „nagy” csapással kezdtem.
Az eredmény nem is maradt el. Vanda keservesen felsikoltott, a térdére rogyott és könyörögni kezdett, miközben hüppögve dörzsölgette a csapás helyét.
- Kérem, Uram! Ez nem közepes volt, hanem nagy – és nagyon fájt!
Legszívesebben magamhoz öleltem volna és össze-vissza csókolgatom, olyan édes volt és olyan őszinte – de az élvezkedés eme formájának még nem jött el az ideje.
Ismét felhördültem a dögre lőtt víziló hangján. Vanda, aki – mint láttuk - perfekt beszélt „vízilóul”, azonnal tökéletesen vette a mondanivalót és hüppögve bár, de visszaállt az eredeti állásba.
A szemérem ajkai között a cseppecske időközben valóságos tóvá terebélyesedett, így világosan látszott, mi is fog történni a bemutató után.
- Most megkapod ismét az előbbit emlékeztetőnek, aztán a „nagy” következik – feltéve, hogy nem fegyelmezetlenkedsz megint és nem kényszerítesz arra, hogy megbüntesselek! – hangzott zordan
A drága visszaállt az előbbi helyzetébe és látszott rajta, hogy akaratereje végső megfeszítésével tartja oda popsiját az újabb megpróbáltatásnak.
Ez volt az a pillanat, amikor már senki és semmi nem volt képes visszatartani a felgerjedt hímgorillát, eldobta a pálcát, mindkét mancsával megragadta Vanda csípőjét és mélyen belé hatolt.

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.






 
aaaaaaaaaaaa