Trinyti

Verőfényes nyári nap volt mikor elindult otthonról. Élvezte az utazást bár kissé izgatott volt, s félt is. Még sosem csinált ilyet.
Egyedül indult találkozni egy olyan férfival akit még sosem látott azelőtt, csak virtuálisan ismerte. S azt gondolta onnan nagyon jól ismeri. Bár voltak meglepő írásai a férfinak, de Trinityt:-) ezek még inkább felizgatták. Nem ismert magára akkor sem amikor elfogadta ezt az ötletet a férfitól s ahogy elolvasta a javaslatot automatikusan írta rá hogy rendben. Csak éjjel amikor az ágyában feküdt a férje mellett, s már túl volt a zuhanyos közbeni masztin amit a férfi sorai okozta izgalmak miatt muszáj volt élveznie, akkor gondolta át mibe is ment bele.

De onnan már nem volt vissza út. Elfogadta sőt tetszett is neki ez a játék, igazából régóta fantáziált már róla, s most jött egy lehetőség, hogy kiélvezheti egy értelmes de határozott férfival a vágyait akire Uraként tekinthet talán idővel. Sőt,
talán már ma éjjel.

A vonat besiklott az állomásra. Trinity elővette a telefonját, kikereste az üzeneteket s azok közül is az előre megírt és elmentett üzenetet. Megérkeztem. Állt ez az egy szó az sms ben melyet a férfi mondott neki azzal az utasítással, hogy akkor küldje el amikor a vonat a pályaudvarra ért. Trinity elküldte az üzenetet majd kényelmesen felállt össze szedte a csomagjait s elindult a vonatról leszállni. Nem is tudta hová menjen, hisz nem volt más utasítás csak a célállomás a vonattal és az sms,
az összes többi teendője majd folyamatosan érkezik a telefonjára. Kiszolgáltatott volt ebben a városban nem sűrűn járt még ezelőtt. Este lett mire ide ért s már sötétedett a pályaudvaron sok kétes fickó lézengett s nézték ahogy tanácstalanul jön megy a peronon fel s alá várakozva valamire vagy valakire. Érezte a mohó tekinteteket a testén, ahogy bámulják a fenekére tapadó feszes nadrágját.

Hirtelen ötlettől vezérelve a női mosdó felé indult gondolta megmosakszik kicsit ott legalább nyugalma lesz. Alighogy belépett a wécébe jelzett a telefonja, üzenetet kapott.

Ha már bementél a mosdóba, cseréld le a nadrágodat szoknyára s a pólódat egy mély dekoltázsú felsőre.
Állt az üzenetben. Trinity meglepődőt, majd megijedt. Úristen ez a pasi végig látott engem. Senki sem volt aki hasonlított volna a neten látott fotók közül bárkire is, itt a peronon csak csövesek és piás fiatalok voltak csapatokba verődve. Már vette elő a telefonját hogy felhívja a férfit mikor eszébe jutott, hogy ezt nem teheti meg, vagy az egész játéknak vége. Nem mehet a saját feje után. Csak olyanok tehet amire a férfi utasítja. Itt meg aztán végképp bajban lenne ha nem tudna hol éjszakázni. Rájött most a férfi az egyetlen esélye.
Kiszolgáltatott.
Nem tehetett mást reszkető kézzel levette nadrágját és pólóját és átöltözött. A szoknya nem volt rövid de túl hosszú sem, viszont a blúzt most túl merésznek találta, a dekoltázs ívéből majdnem kilógott a mellbimbója, mivel melltartót nem tudott felvenni így, ezért a duzzadó bimbói átlátszottak a blúzon. Rájött izgatja a helyzet:-)

Amikor kilépett a mosdóból újra rezgett a telefonja újabb sms.
A jegypénztár mellett menj végig, majd fordulj balra, és sétálj tovább. Pár méter után találsz egy kis boltot, menj be és vegyél egy csomag háztartási gyertyát.
Úristen, nincs villany, futott át Trinity gondolatain s ettől mosolyra húzódtak vékonyka ajkai. Az ötlet és az utasítás felvillanyozta. Elindult. Könnyen megtalálta a boltot és megvette amit kellett elköszönt az eladótól és kilépett az utcára. Alig ment pár lépést és egy hangot hallott,
-üdv Trinity!
Meg akart fordulni de nem tudott, parancsolóan szóltak hozzá
-Meg ne próbáld! Megdermedt a hangtól s még fel sem ocsúdott amikor érezte hogy a tarkójához közelítenek, majd elsötétült előtte a világ hirtelen.
Hűvöset érzett a homlokán és az orrnyergén, rájött bekötötték a szemeit. Határozott fogást érzett a felkarján s mint aki vak úgy kezdték vezetni. Nemsokára megálltak és elengedték a karját az eddig szótlanul mellette sétáló férfi megszólalt, ülj be!
Érezte ahogy lehajtják a fejét mint a filmekben amikor a rendőr besegíti a bűnőzőt az autóba. A kocsiban meleg volt valami rádió szólt halkan s szinte hallotta a saját szív verését is. Nem sokáig autóztak Triniti hallotta amint egy kapu halkan oldalra siklik majd az autó gurult pár métert még s megállt. A férfi leállította a kocsi motorját kiszállt kinyitotta a jobb oldali ajtót és kisegítette a lányt az autóból. A karját fogva szótlanul vezette.

Triniti hallotta amint egy zárt nyit ki s érezte az ajtón túlról áradó meleget ahogy a combjain felfelé áradt a levegő miközben lépkedett be a házba karján érezve a férfi határozott fogását.
- Lépcső! Szólt a férfi s kissé lassabban vezette felfelé nehogy megbotoljon bekötött szemmel. Egy újabb ajtó nyitását hallotta, de innen mintha hidegebb jött volna. A kellemes meleg után ez most kellemetlen volt érezte ahogy a karján felállnak a pihe szőrszálak és ahogy a mellbimbói is megduzzadnak a hidegtől.
Még mindig lépcső! S újra lassabb haladás következett. - Állj meg itt! Szólt a férfi – ne mozdulj!
Eltávolodtak a léptek, Triniti magára maradt, kezdett volna elkalandozni a gondolataival amikor halk nyikorgást majd kis súrlódást s újra közeledő lépteket. A férfi mellé ért, -Fordulj meg!
Megtette amit hallott és érezte amint a csuklói köré hideg vas kerül. Megbilincselték mindkét kezét hallotta hogy egy karabiner csattan majd halk zümmögést, érezte amint a karjait szép lassan a feje főlé emeli valami.
Állj terpeszbe! Szólt a férfi újra amikor a karjai már kissé oldalra feszítve a feje főlé kerültek. Triniti szét tette lábait, kis terpeszbe állt ahogy a szoknyája engedte. - Jobban tedd szét a lábaidat! Hallotta a már ismert hangot. - De nem tudok a szoknyám miatt. Válaszolt.
Nem érdekel a szoknyád! Most azt teszed amit mondok. Innentől a szolgám vagy s nem ellenkezel, amit mondhatsz az két szó; IGENIS URAM! Megértetted? Most keményebb volt a hang, Triniti meglepődőtt s kissé megszeppent ettől a mondatól. - Megértetted? Hangzott újra a kérdés. - Igen megértettem. Szólt halkan s ekkor erős markolást érzett a hajában amitől a fejét hátra kellett hajtania, felnyőgőtt. -Nem hallottam! Most mondtam el mit mondhatsz s abban nem ez a két szó szerepelt. Jegyezd meg, ha nem viselkedsz, ha csak egy pillanatot is hibázol büntetést kapsz. S nem biztos hogy mindet élvezni fogod. Tehát még egyszer, megértetted amit parancsoltam neked?
Triniti szemei sarkába érezte a könnyeit ahogy a haját húzta a férfi, hallgatott, aztán érezte amint a férfi újra meghúzza kissé jobban a haját mintegy jelezve, várja a választ. Nem tehetett semmit, kezei fel voltak kötve, lábain érezte hogy remegnek. Halkan szólalt meg, szinte nem is hallotta a saját hangját. - Igenis uram.
Helyes. Akkor most tedd széjjelebb a lábaidat!
Oldalra lépett a szoknyája felcsúszott a combjain érezte ahogy a feneke is kezd kicsúszni a szoknya takarásából, érezte ahogy a hideg levegő simogatja a popsiját. A bokáira is hideg vas került majd újra a halk kattanás és a zümmögés következett. A lábai kezdtek szét csúszni s bár próbálta követni az irányt amerre a kötél húzta a bokáját de a magas sarkú cipőben nem nagyon tudta. Elbotlott az egyik lába ki csúszott, elesett. Ám a kezeit tartó kötél megtartotta. Úgy érezte majd kitépik a kezeit a kötelek ahogy a súlyát megtartva megrántották. Látta magát kívűlről. Mint egy élettelen bábú lóghat most, kezei a magasban ezeken lóg egyedül feje előre bicsaklik haja az előző markolástól szétzilálva, lábai oldalt és kissé hátul, ezáltal a feneke kissé kipucsítva szoknyája szinte teljesen felcsúszva a derekára.
Szedd össze magad! Állj a lábaidra rendesen!hallotta de mozdulni nem bírt. Egyensúlyát nem érezte az előbbi hirtelen majdnem eleséstől, nem bírt mozdulni. Nem is tudta mit érzett vagy hallott előbb. A csattanást a fenekén ami férfi tenyerétől vagy a fájdalmat amit ez kiváltott a hátsóján. - Igyekezz már nem érek rá hajnalig! Kapd össze magad különben pirosra verem a seggedet! És újabb csattanás most még erősebb csípő fájdalommal. S újabb s újabb s újabb. Érezte a fenekén a csapásokat s rájött csak akkor marad abba ha végre össze szedi magát.
Lassan megmozdult bár azt sem tudta hogy fogja maga alá húzni kibicsaklott lábát, a kötél vágta a csuklóit miközben talpra állt. Sikerült neki s a csapások is abba maradtak a fenekén. - Tudsz te ha akarsz. Hallotta ahogy a férfi körbe járja érezte magán a tekintetét ahogy megvizslatta minden porcikáját, szinte égette ez a pillantás.
-Most itt hagylak, ne merj elmozdulni megértetted?!
-Nem is tudnék mondta de ebben a pillanatban újabb csattanást érzett a fenekén. Ez sokkal nagyobb volt mint az eddigiek. - Úgy látom nem tanulsz! újra a hajába markolt a férfi s most erősen megrántotta hátra amitől Trinitinek kicsordult a könnye. Egyből eszébe jutott, és már mondta is, - Igenis Uram, Nem mozdulok.
Helyes. Hallotta majd engedett a haján a markolás és hallotta a távolodó lépteket.
Egyedül maradt

Nem tudta mennyi idő telt el, gondolkozni próbált, próbálta beazonosítani hol lehet. Csak felfelé jöttek tehát valami padlás lehet.Végig gondolta hogy nézhet ki most ahogy a kezeinél felkötve, lábai terpeszbe feszítve kissé oldalt és hátra. A feneke tuti teljesen kilóg a szoknya alól érzi is a hideget a combjain fenekén. Ahogy így sorra vette magát, s jobban kezdett figyelni a testére érezte ahogy ég a feneke. Visszagondolt amikor a férfi csapdosta és rájött jól esett neki. Érezte ahogy a tangája alatt fázott a pinája, eddig a hidegnek tudta be, de most rájött, hogy nedvesedett a csapásoktól és izgalmának a levét érezni ahogy kihűlt az átázott bugyiján. Ezt biztos látta a férfi is amikor végig vizslatta mielőtt elment hisz kint van az egész feneke s szinte felkínálja a szétfeszített combjai közt a punciját is akár látványra akár bármi másra.