A magántanárnő III.

A magán tanárnő III.

Annyira szerettem volna szagolni az osztály főnököm harisnyás lábait.
De azt álmomban se gondoltam volna, hogy ez a kívánság teljesül. A tanárnőtől megkérdeztem, hogy mi a véleménye a fétis betegekről meg a betegségről. Azon döbbentem meg, hogy a véleménye nem ellenük szól. Nem ítélte el őket. Leginkább sajnálta azokat akiknek ilyen betegségben szenvednek. A beszélgetés közben minden harmadik pillantásom a harisnyás lábaira szegeződött, amit észre is vett. Majd megkérdezte tőlem, hogy én fétisiszta vagyok. - Igen sajnos. Nagyon vonzanak a szép női lábak. Főleg ha harisnya van rajtuk. - Mondtam neki. - Ilyenkor elkap a vágy, hogy szagolni tudnám őket. - Mondtam neki. Mire ő bólintott. - Szeretnéd megszagolni a lábaimat? - Kérdezte Szabina tanárnő. - Igen, de nem tehetem. - Mondtam neki. Mire ő: - Én megengedem neked, hogy szagold őket óra végéig. Nos? - Bólintottam majd négy kéz láb oda mentem Szabina tanárnőhöz. Mind két lábát kibujtatta a gyönyörű tűsarkú cipőjéből, majd jobb lábát az orromra rakta. Erős cipő illata volt harisnyájának, ami engem nem zavart és inkább egyre nagyobbakat szippantottam. Néha a lábujjaival megsimogatta az orromat. - Na milyen? - Kérdezte. - Nagyon finom tanárnő! - Feleltem. - Ennek örülök. Akkor szagolgasd csak! - És mind két lábát az arcomra rakta. Pár percel később így szólt: - Na jó mára elég lesz. Jövőhéten folytatjuk. - Majd a lábait vissza bujtatta a cipőjébe. Haza fele menet kicsit szégyeltem magam a történtek miatt. Bár nagyon jó volt szagolni a tanárnő lábait de azért akkor is nem volt szép tőlem, hogy ilyesmire kényszerítettem. Csütörtökön már alíg vártam, hogy lássam Timit és hogy milyen ruha van rajta. Most elképesztően nézett ki. Egy hosszú ujjú galléros fehér blúzt, fekete bőrszoknyát, nylon sötét barna harisnyát és egy gyönyörű narancssárga papucsot viselt. És ma csak megiratta velem a szódogát.
Le se tudtam venni a szemem gyönyörű harisnyás lábairól, amit észre vett. Miután kitöltöttem a dogát és odaadtam ismét a lábaira szegeződött a szemem. És természetesen ezt is észre vette. Majd így szólt: - Tetszik a harisnyám? - Mire én: - Igen! Nagyon jól áll neked. - Ó igazán? - Kérdezte. - Igen. Extrém csinosan nézel ki. - Mondtam neki. Mire elmosolyodott. Bár ez a mosoly egy kicsit furcsa volt. - Szeretnéd megérinteni a lábaimat? - Kérdezte. Teljesen döbbenten néztem rá. - Azt nem tehetem a tanárom vagy. - Hebegtem neki. Mire ő felnevetett. - Dehogy is nem. - Majd felállt és leült a nagy fotelbe. És intett, hogy menjek közelebb. Közelebb mentem hozzá. - Ereszkedj térdre! - És úgy tettem.

Folyt. Köv