Egy Hölgy tollából . . . rangjelek

Két kézzel támasztom a mosdókagyló szélét és nézem azt a valakit, aki a tükörben néz vissza rám. Vagyis inkább próbálom mély álomból ébredt szemeim fókuszálni, arra a két mintára, ami újonnan fedi a testem.
Szabályosan kivehető fognyomok, bíborpirosra festve a bőröm, mint rangjelek a vállamon.
Finoman érintem egyiket. Fáj!
Akkor is fájt!
Lehunyom szemem és újra élem, mi történt velem és Veled alig 4 órája.

. . .

Tudod, hogy nem szeretem a fájdalmat önmagában. És Te sem vagy szadista, hogy szimplán azt élveznéd, hogy nekem vagy másnak fájdalmat okozol. De van az helyzet, mikor magas hőfokon égünk már mindketten az előzményektől és elszabadul bennünk a vágy.

Vágyom a fájdalmat, aminek hatására - mind a mai napig nem tudom az okát – gyönyöröket élek meg. S mint egy szimbiózis szívod magadba általam a kapott impulzust és növeli benned magasabbra a feszültséget.
Egymást lovaljuk kölcsönösen az élvezet felé.

. . .

Nem marad időm, hogy az esti fürdési procedúrát véghezvigyem. Csak egyik kedvenc hálóingem kaptam magamra és a szokásos minden porcikám betakaró nagykabátom. Így hamarabb jutottam el hozzád.

Átküzdöttük magunkat a lépcsőházon és a liften, mert számunkra más funkciót jelentenek ezek a rideg helyek. Haj, ha a sivár falak mesélni tudnának!
Belépve a lakásba igyekeztünk megszabadulni a még rajtunk lévő ruhadaraboktól. Még Te sem mosakodtál, állapítom meg és ugrik egyet örömében az egyik perverz kisördög bennem. Minél előbb érezni akarom! Én vetkőztetlek részben.
Gyakorlott mozdulatokkal szabadítom ki tested a ruhák börtönéből. És szippantom magamba férfias illatodat.
Imádom ezt az illatot, mely a férfi lágyékát beborítja. Felszabadul bennem minden női hormon, ahogy mélyen szívom magamba ezt a mindent átitató férfias pézsmaszagot. Ha eddig nem lettem volna kellően nedves, akkorra most már biztosan az vagyok. Olvadozom lent, kezemmel szabadítlak tovább és élvezettel veszem a számba félkemény farkad. Itt térdelek előtted és játszom Veled. Felnézek rád és élvezem, hogyan gyönyörködsz a látványban.

Lassan állok fel, de kezem farkad nem engedi.
- Uram! Egy fürdést ígért. Vagyis, hogy megfürdet engem! . . . De valamiért nem figyeltél rám. Elgondolkodva kérded.
- Ebben alszol? Hát mellettem az biztos, hogy nem tudnál! . . . Dörmögted csak úgy magadnak és a szemeddel mélyrehatóan mustráltál tovább, miután a kabát lekerült rólam és a széken kötött ki röptében.
- Ez csak egy hálóing! . . . Vigyorogtam ezerrel élvezve, hogy elnyerte a tetszésed. Alig combközépig érő fekete lenge ruhácska mellrészén gyönyörűen hímzett rózsaszín rózsamotívumokkal megbolondítva.
- Magamhoz húználak az ágyban és felhúzva a fenekeden hátulról keményen hatolnék beléd, aztán . . . De a mondatot már nem tudtad befejezni, mert húztalak magammal a szobába az ágyhoz. A ruha megbabonázott, mert a szemed folyton azon legeltetted.

Hátamra fekszem az ágyon és felhúzom térdeim, ujjam a számban, incselkedem Veled, kelletem magam. Állsz egy darabig az ajtóban és lenézel rám. Tekinteted beszédes. Mit nem adnék ezekért a pillanatokért és láthatnám a mennyezeten kivetítve a gondolataid! Biztosan lassan vetkőztetsz, hogy érezd magadba fogad a pillanatot vagy épp vadul nekem esel és veszel birtokba.
Nem sok időt hagyva szemünk élvezkedésének lábam közé térdelsz, mélyen húzol egyetlen döféssel a farkadra és két erős kezeddel egyszerre markolsz ruhámba. Szakítod ezer darabra. Recsegve enged a textil, lüktet a farkad bennem. A hang, az érzés őrjítően idézi elő orgazmusom.
Kezdetét veszi perverz vágyaink játéka.

. . .

Most Te kerülsz a hátadra, így húzol ülve magadra. Háttal neked kezem előretámasztva érzéki ütemben emelem fenekem merev farkadon. Felnyársal egy lökéseddel, miközben kerek halmaimban gyönyörködsz. Aztán leemelve magadról négykézlábra parancsolsz, miközben kezedbe veszed puncimtól nedves farkad gyönyörködve bennem simogatod magad. Megőrjít a tudat és a látvány, ahogy hátra nézek. Mélyen szívom magamba látványod.
Hogy izgalmad tovább növeljem előre hajolva masszírozni kezdem lábujjaid. Ilyet még Veled nem tettem. Várom a jelzésed, hogy tovább mehetek-e. Élvezed. Számba veszem egyik lábujjad, majd a másik. Kezeimmel tovább masszírozlak. Élvezkedem.
Röpke pillanat múlva magadhoz húzol és újra farkadra ültetsz, most szemből. És hagyod, hogy megdugjam magam. Tudod, mennyire szeretem. Nem tudom és már nem is akarom számolni orgazmusaim jöttét. Egyszerűen csak élvezem, hogy nem kell gondolkodnom. Ebben a percben miénk a világ.
Előrehajolva csókollak, harapom a szád. Dörzsölöm bőröm bőrödhöz, egyre lejjebb haladva a nyakadon. Kezeddel elkapod mellbimbóm, egyet csavarsz rajta erősen és már érzed is újabb orgazmusom közelgését. S ekkor beleharapsz a vállamba.
Megáll a pillanat bennem. Olyan erővel tör fel belőlem az impulzus, hogy ívben hajolok hátra.

Robbanok!

Üvöltenék, de nem lehet. Elvesztem a kontrollt és remegek a bennem feszülő energiától. Megrémisztelek. Egy másodpercre lefagysz a látványtól. Nyugalomra intesz, csendesítesz. Lélegezni hagysz.
Új az élmény Neked és nekem is.
Perverz, vonzó, csábító. Lassan újra mozogsz alattam és felveszem ütemed, de most csendesebb tempóban. Fokozzuk. Újra magadra húzol és fejemet a válladra szorítva most a másik vállamba harapsz.

Robbanok . . . szét folyok.

Most Te vagy a kontroll, te vagy a határ.
Miután újra tudatomnál vagyok felötlik bennem egy kép. Állok kifeszítve, felizgatva folynak nedveim és ezernyi fognyom árulkodik róla, hol és hogyan haraptál belém. Fényesen csillogó fém tárgyat rejt kezed, mellyel hol hűtőd a nyomokat, hol izzítod belsőmet.

. . .

Négykézlábra állítva az ágyszéléhez, hatolsz belém hátulról. Tökéletes póz, hogy keményen hatolj belém, miközben erős kezeiddel felváltva vered a fenekem. Te szabod az ütemet, Te diktálsz. Előretolsz és lenyomsz az ágyra, hatalmas testeddel bele préselsz, de az ütemen nem lassítasz. Markolom kezed, kapaszkodva egymásba. A illatok, a hangok, ahogy csattan a kezed a bőrömön leírhatatlanok.
- Érezd, ahogy beléd robbanok! Ahogy szétfeszíti a p@nád a forró gecim. . . . Suttogod alig érhetően fülembe, élvezettől rekedt hangodon.
- Aztán élvezettel nézem, ahogy kifolyik végig a combodon. . . . Már robbansz is belém, olyan tűzzel, mely átragadva rám átlök egy újabb orgazmusba. Hüvelyem lüktető szorítása facsarja ki belőled az utolsó nedveket.

. . .

Bőrömről lemosva édes nedveink maradékát, körbe viziteltél az emlékeket feltérképezve. Színes foltok, nyomok tarkítják imitt, amott testem, melyek már az enyémek és el nem veheti őket senki.

Mennem kell, kimerültek vagyunk mindketten, de egy aprócska gond adódik. A ruhám cafatokban a földön hever, hová korábban került szolgálatát letudva. Rettenet hideg van és egyetlen kabátban szét fagynék, míg haza érek.
De hol itt a gond?! Megoldjuk és a tükrös szekrényhez lépve már keresel is a fiókban. Előkerül egy puha pamut fehér póló.
-Emeld fel a kezed! . . . És már húzod is fel rám. Simul az idomaimra, ahogy egyre lejjebb húzod rajtam. Beborítja kerek halmait fenekemnek. Hozzád bújva simulok ölelésedbe és ketten szemléljük a látványt a tükörben. Elkapom pillantásod. Ugyan az tükröződik benne, mint fejemben a gondolat.

- Dugni való feneked van!