Cikkek idő szerint
2024. 12. (10)
2024. 11. (72)
2024. 10. (55)
2024. 09. (59)
2024. 08. (70)
2024. 07. (72)
2024. 06. (51)
2024. 05. (55)
2024. 04. (62)
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Első kalandjaim III. rész

Törölt felhasználó
2016. 03. 11. 20:33 | Megjelent: 1184x
Telt az idő, és a nyelvem már belezsibbadt a csoki felnyalásába. A testemet is nehéz volt vonszolni így becsomagolva. Egy idő után már ráuntam, a lábnyomok eltakarítására, és inkább csak feküdtem, és néztem felfelé a plafonra. Vártam az úrnőmet, hogy megjöjjön. Valószínűleg fülig ért a szám, annyira boldog voltam. Életemben először, találkoztam, egy olyan lánnyal, aki imádja ezt, ráadásul mesébe illő a szépsége. Fantáziám messze elkalandozott, hogy miket csinálhatnánk még együtt, de álmodozásomat megszakította az ajtó becsapódása.
Gazdám volt az. Kulcsra zárta maga mögött az ajtót, majd odalépett hozzám.
- Fordulj a lábaimhoz. – így tettem. – Húzd ki a fogaddal a fűzőimet. – megint csak így tettem. – hátadra! Szádat tátod. – és ismét csak megtettem a parancsot.
Ő a cipői sarkát a számba tette, és felső állkapcsomat kitámasztásra használva, lehúzta a két megviselt rózsaszín futócipőt. Megéreztem izzadt lábának mennyei illatát, s megpillanthattam, fehér narancssárga csíkos zoknijainak megszürkült talpait.
Nem szólt semmit, azért, hogy nem fejeztem be a takarítást. Elment a kameráért, és hozzá csatlakoztatta a tv-hez. Aztán odahúzott a kanapé elé. Lehuppant a kanapéra, és arcomra helyezte selymes zoknijában lévő megfáradt lábacskáit.
- Szimatold kedves! – nagyot szippantottam. Jó! Most pedig. – a számba dugta lábujjait. – Segíts lehúzni a zoknijaimat!
Ráharaptam a zoknik végére, és ahogy elhúzta a lábát, elővillant csodás talpa. Nem szólt semmit, de továbbra is a fejemen tartotta a lábait, miközben a két levetett zokni ott feküdt mellettem. A tv-n elkezdte a takarításomat nézni, és én addig csak tobzódtam talpai alatt. Milyen jó lenne hangyává válni, s életem végéig a cipőjében élni, csodás lábai mellett, vagy csak egy párnának, amire mindig csodás fenekével ül. De jó is volna, méláztam közben.
Ahogy a filmet nézte, néha nagyokat kuncogott, és egyszer még egy ilyen mondat is elhagyta a száját: „Ez nem hiszem el.” S nevetett tovább. Nem tudtam, hogy én voltam-e neki az első, de semmiképp nem akartam csalódást okozni.
- Nyalogasd a talpam. De csak a nyelved hegyével! Csiklandozz kicsit!
Tettem is a dolgom, és szép kis köröket rajzoltam nyelvemmel, a puha talpacskára, s ő ezt aranyként csilingelő nevetésével jutalmazta.
- Jó, jó, elég lesz. Most tisztíts! De mindenhol.
Nyelvemmel ezúttal szép nagy vonásokat húztam a talpán, majd a hegyével behatoltam a lábujjai közé, s ott is eleget tettem kötelességemnek.
- Jól van! Elég! – mondta.
Ekkor felállt, de csak azért hogy azonnal leüljön ezennel az arcomra.
- Hallasz? – nevetett. – Jelezz valahogy.
Erre agyonhasznál nyelvemet kinyújtottam amennyire csak tudtam.
- Na, na! - hahotázott - Jól van! Ismertetem a programot. Fáradt a talpam, és a hátam. Mindkettőt megmasszírozod rendben?
A nyelvemmel újra jeleztem.
- Ok! Utána pedig fürdés, de az majd később jön.
Elővett egy kést, és feloldotta köteleimet, majd talpait kezembe adta, én pedig ujjaimmal finom mozdulatokat végeztem, s néha egy-egy csókot ejtettem úrnőm lábán, akár csak hajnalban. Ő pedig csak nézett addig, s csodásan mosolygott. Igazi istennői látvány volt. Majd a hátához parancsolt. Ezt a része sem volt rossz, de annyira nem tudtam élvezni, mint a korábbi dolgokat. Pedig az igazi öröm, még messze nem jött el…

Hozzászólások (1)

A hozzászólások belépés után olvashatók.






 
aaaaaaaaaaaa