Cikkek idő szerint
2023. 02. (15)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

A lány a szomszédból XIX. rész

Törölt felhasználó
2010. 03. 31. 22:38 | Megjelent: 851x
Amint a nő előtt térdeltem és a lábait masszíroztam, ismerős érzés fogott el. Már megint egy nő, akit alig ismerek, de máris a hatalmába kerített. A lehető legnagyobb gondossággal masszíroztam a lábait, elvégre nem vagyok masszőr. Közben szemeim el-elkalandoztak, mint ilyen helyzetben mindig. Cila lehunyt szemekkel, hátradőlve pihent. Teljes odaadással masszíroztam, érzékszerveim élesedtek. szemeim itták lábainak látványát. Barna bőrén finom pihék voltak, melyek feljebb, a combjai között apró piros pontokká váltak, ahogy borotválta ott. A krém nem tudta teljesen elnyomni bőrének illatát, elképzeltem még az enyhén sós ízét is. Lélegzete kissé felgyorsult, mi lesz itt? Ma már ez lenne a második alkalom, hogy csúcsra juttatok egy idegen nőt. Azt hittem, nőknél ez nem megy ilyen könnyen.
Mintha meghallotta volna gondolataimat.
- Csak maradj a lábaimnál lent, térd alatt. Fentebb ne gyere.
- Értettem kedves Cila.
- Neked nem vagyok Cila. Cecília megértetted?
- Igenis, Cecília.
- Tudod, sokat gondolkoztam azon, miért kellett szenvedjek annyi évig egy bunkó pasi mellett. Most viszont azon gondolkodom, hogyan is adhatom vissza. Miért csak a nők szenvedjenek? Mit gondolsz?
- Azt gondolom, hogy igaza van. A nők ennél jobbat érdemelnek. Szerintem jobban érzi magát majd, ha törleszt egy keveset.
- Hízelgően beszélsz. Hmm.. lássuk csak. Mennyire ragaszkodsz a munkahelyedhez?
- Nagyon is, manapság nem könnyű új munkát találni.
- Anna azt mondta, kirúg, ha nem vagyok veled megelégedve. Mire lennél képes, hogy ne mondjak rosszat rólad?
- Bármire. Kérem, nem szeretném elveszíteni a munkámat.
- Ez tetszik. Szerintem pedig van olyan, amit nem tennél meg.
- Mindent megteszek, ké...
- Kuss. Nem kérdeztelek. Fogytán a türelmem. Elég lesz a masszírozásból. Tudod mit? Pont leszarom én a te munkádat, én is elvesztettem a férjem miatt. Most elviszel a városba, már rég voltam vásárolni. Próbára teszlek. Ma egész nap mintaszerűen viselkedsz, nem hibázhatsz picit sem. A legkisebb vétség, az udvariasságnak legkisebb hiánya és repülsz. Gyere utánam.
Komolyan megijedtem. Eszelős tűz égett a nő szemében, gyűlöletet láttam benne. Ez a munka dolog ugyan kamu, de ha panaszkodik rám, Tamara és Anna bizony jól ellátják a bajomat.
- Ezt a ruhát veszem fel és ezt a szandált. Vasald ki a ruhát és töröld tisztára a szandált míg lezuhanyozom. Ha végeztél, itt várjál térden állva.
Cila a nappali egyik sarkába vezetett, ahol egy vasalódeszka és egy vasaló volt. A feladat nem tűnt nehéznek, elkezdtem csinálni. Eléggé fodros volt a ruha, ezért lassan haladtam, de sikerült időben végeznem és a szandált is megtörölgettem egy nedves ronggyal a konyhában. Térden állva vártam. Sokáig. Eszembe jutott, hogy nem is reggeliztem, csak reggelit készítettem a nőknek és elmosogattam. Máris rosszabbul éreztem magam.
Cila odajött végre, egy fürdőköpeny volt rajta. Csak lábujjait mertem nézni.
- Jó munka, tényleg igyekszel. Csak így tovább. Hajtsd le a fejed, ne nézz.
Felöltözött és én vártam térden állva. Majd elindultunk. Minden erőmet megfeszítve igyekeztem hibátlanul tenni a dolgomat. Előreengedtem az ajtón, nem beszéltem kérdezetlenül. A kocsi ajtót kinyitottam és lehajtott fejjel vártam míg beszáll és elhelyezkedik. Óvatosan vezettem és ellenálltam a kísértésnek, hogy lábait nézzem míg vezetek.
Egy pláza féleségbe mentünk, követtem Cilát mindenhova. Néhány boltba bementünk, ilyenkor diszkréten követtem, hogy kéznél legyek, ha kellek, de ne legyek útban. Ez egy kis város, sokan ismerték őt.
- Ni csak, kicsoda ez a jóképű pasi?
- Ááá, senki, csak egy ismerős. Erre van dolga és elkísér.
Egy óra múlva már szikrázott a szemem. Cila beült egy kis kávézóba, nekem intett, hogy kint várjak. Kávé és sütemény illata borzolta idegeimet. Mini szoknyás lányok kavartak fel minden percben. Sután álltam ott, mozdulni sem mertem, nehogy elszúrjam a dolgokat.
Ez így folytatódott órákon át. Már dél elmúlt, amikor annyira éhes voltam, hogy fogalmazni kezdtem magamban egy kérést, amiben valami enni és innivalót kérek. Ám ismét olvashatott a gondolataimban.
- Éhes vagy ugye?
- Igen hölgyem, valóban.
- Helyes. Már látom rajtad, hogy nem jól vagy a bőrödben. Már csak az ebéd van hátra, aztán megyünk haza és megetetlek. Most bemehetsz a vécére és ihatsz vizet, nem akarom, hogy valami bajod legyen. Igyekezz!
- Köszönöm!
Elrohantam és a kagylónál ittam egy csomó vizet. Piszokul jól esett, már nem is voltam éhes. Cila bement egy kis étterembe, én pedig szokás szerint kint vártam. Nagyon fárasztó és unalmas volt ez az időtöltés, de nem volt mit tennem. Tamarára és Annára gondoltam, akik most a strandon pihennek, esznek, isznak, úsznak. Mindenki élvezi ezt a napot, csak én nem. Már a lábaim is fájtak a sok állástól, a gyomrom pedig folyton korgott az éhségtől. Végre eltelt ez is, úton voltunk haza felé.
- Remélem tudsz azért vezetni.
- Igen, tudok még. - Nem mertem ennél többet mondani, úgyis tisztában volt vele, hogy éhes vagyok. Hazaérve becipeltem a holmit majd a teraszon állva vártam sorsomra. Nem sokáig kellett várnom,
- Kissé elfáradtam ebben a bevásárlásban, most lezuhanyozok és lepihenek egy kicsit. Előtte kapsz enni, ahogy megígértem. Itt van, tessék. Ide térdelj le, úgy ehetsz. Addig ehetsz, míg lezuhanyozom, úgyhogy siess, mindent egyél meg.
- Igenis Cecília.
Egy tányéron volt egy fonnyadt alma, egy kőkeményre száradt narancs, két meglágyult kiwi és egy szelet száraz kenyér. Annyira éhes voltam, hogy nekiestem és két kézzel tömtem magamba mindent. Kézzel hámoztam meg a gyümölcsöket és reméltem, nem várja el, hogy a héjakat is megegyem. Az almát csutkástól elfogyasztottam. Pár perc múlva ismét előttem állt, fürdőköpenyben.
- Ügyes vagy. Most pedig vasalni fogsz míg alszom. Úgysem vasalt még pasi nekem. Hibátlan munkát végezz.
Megmutatta a vasalni valót és a kellékeket. Jókora kupac ruha volt.
- Ha végeztél ezekkel, előszeded az ágyneműket és kivasalod az összeset. Ha még mindig nem keltem fel, akkor kisikálod a fürdőszobát. Értetted?
- Értettem.
Hozzám lépett és jókora pofont lekevert. Majd még egyet a másik oldalról.
- Ne nézz rám! Ez egy kis előleg abból, amit kapni fogsz. Láss hozzá!
- Igenis, megértettem - lehajtottam a fejem.
És hozzáláttam. Égő arccal, megalázva, éhesen és fáradtan. Az első darab egy fehér szoknya volt. Elkezdtem vasalni, közben elképzeltem benne a nőt. És felizgultam. Nem is olyan rossz itt, gondoltam.

Folyt. köv.

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.