Cicfarok

Egészségügyi Kollégium.Valahol Magyarországon 2008. május szerda 14.10.

Kicsengettek.Az iskola régi padlózata gyötrelmesen recsegett a lány sietős léptein.Igazgatói iroda.Valami miatt minden diák gyomra borsónyira ugrik ha ide kell jönni maximum kétszer...mert harmadik lehetősége méggsenkinek nem volt.A konzervatív házirend a legcsekélyebb kilengést is szigorú büntetéssel torolta.A lány másodszor jön és már érzi,hogy az idősebb barátaival azt a cigarettát nem az iskola közelében kellett volna elszívni..Mert pont jött egy autó.Az igazgató Úr autója.

Halkan kopogott az ajtón.Semmi válasz.Hosszú néma csend.Kilincs.Hideg.Lúdbőr.Szívdermesztő ajtónyikorgás. -Késett.-hangzott a bőrfotelből ami háttal volt neki így nem láthatta ŐT akitől további tanulmányai sikeressége függ.
-Elnézést Igazgató Úr-nem magyarázkodott többet azzal csak súlyosbította volna a helyzetet.Nem mert felnézni ámbár a fotel még mindíg háttal volt felé. - Ugye tudod mekkora bajban vagy?-váltott tegezőre és egyúttal leheletnyit emelt hangerején.Minden lány tudta ha a z igazgató tegezésre vált az mit jelentett.Legszívesebben elfutott volna sírva az édes anyukájához...
-50-mondta az igazgató,és innentől néma csend.A legyek paráználkodása az ablaküveg előtt tisztán hallható volt.

A lánynak nem szorult magyarázatra az elhangzott szám.Lassan kilépett fekete kerek orrú lakkcipőjéből,lehuzta fehér térdzokniját mert az a szóbeszéd járta:ha az Igazgató Úr a büntetés végrehajtása közben látja a lány mezítelen lábát akkor kevésbé lila hurkákkal meg lehet úszni ...de ez csak szóbeszéd.Ugyanúgy szóbeszéd mint az az eset mikor a sok felkínálkozó lányból egy megúszta a büntetést.Ez volt a legborzasztóbb.

Az Igazgató Úr soha nem közösült a diáklányokkal.Nem is akart.Bolog házasságban élt.Nem.Ő büntetni szeretett...Megfordult a bőrfotellal,zsebórájára pillantott.A lány épp a matrózblúzát vette le.Melltartót nem viselt mert nem volt rá szüksége.A bugyi rózsaszín volt és egy fehér vicsorgó halálfej volt az elején.Az Igazgató Úr ezt meglátva alig észrevehetően elmosolyodott.Először és utoljára.

A csend továbbra is ölni tudott volna.A sarokban lévő bőrkanapéhoz egyszer már volt "szerencséje".Meztelenül ráhasalt a karfára a már ismert módon,hogy feneke a lehető legjobban ki legyen tolva.Ez volt ugyanis az Igazgató Úr fő elvárása,amit az első alkalommal türelmesen elmagyarázott.Most szavakra már nem volt szükség.Csak a pálcára.Fekete volt bőr markolattal.Rómában vásárolta egy fétisshoppban.A felesége segített kiválasztani és ő egyből elfogadta akaratát.

14.22.
Sivítva metszi a pálca a levegőt,hatalmas csattanás,ordíás.
1.Lassan előtűnő vörös duzzanat a formás és rendkívül kicsi fenéken.
11.Az ordítások erőssége eddíg nő aztán stagnálást mutat.A fájdalom lassan eléri azt a szintet amit a lány úgy érez nem fog kibírni.Eltörik a mécses.Ez azt váltja ki az Igazgató Úrból,hogy innentől egy picivel erősebbet üt.De csak egy kicsivel...
21. lány feneke kezd egy lila tigris bundájára emlékeztetni.Lelkiállapota a sírás és a verés hatására lassan átalakul lázadásból megadássá már nem hadakozik sorsa ellen.Csak várja a következőt.
31.Kiserken némi vér.Az Igazgató Úr szája sarka alig észrevehetően megrándul.Az ordítás már halkul, beletörődő nyöszörgésbe fordul.
41.A lány feneke átváltozik véráztatta csatamezővé ,a lila duzzanatok többsége már felszakadt,közben sírva nyeli könnyeit.
50.Vége.Kifújja az orrát, a fájdalomtól nagyon lassan felöltözik.Köszönés nélkül távozik.
Egészségügyi Kollégium Valahol Magyarországon 2009 május. A lány naplóbejegyzése: Hiányzik Igazgató Úr !