Zala…-i bd kalandok (3)

Mikor már a vacsorán is túljutottunk, és már senki nem kívánt ételt, csak italt, akkor újra jöttek a srácok a székely harisnyában (ami szűk, lábhoz simuló nadrág) és hozták a pálinkánál is erősebb „erős paprika pálinkát”. Ebben nem csak a pálinka, de az erős paprika ereje is benne van. Mindenki lehörpintett egy pohárkával, még ha utána nagy krákogás, prüszkölés is következett mindenkinél. Már csak páran kértünk repetát. A lehajtott pálinkától kellően ki is hevültünk, meg fel is pezsdült a vérünk, így senki nem bánta, hogy újra jöttek a lányok a domina jelmezben s folytatták, ahol abbahagyták a vacsora előtt. Nem sokáig, mert hamarosan jelezték, hogy szedelőzködjünk. Így mindenki felkerekedett és vidáman, nótázva tértünk haza az estről.
Másnap kicsit későn ébredtünk. Mindenki cammogott le, nem is reggelizni, inkább több ibrik kávét bedönteni magába. Ekkor találkoztam újra a pincérsráccal, aki viszonylag kipihentnek tűnt és megkérdezte, hogy mulattunk az este. Biztosítottam, hogy kellemes volt, csak a sok fordítás miatt kis egyedüllétre vágyom, szöveg nélkül. Azonnal nem értette, így világosabban közöltem Vele, hogy szeretnék újra bekerülni a gépbe, de most 35 fokos levegőt kérek, meg „gondoskodást” előtte, alatta és utána is. A szegény srác egy pillanatra vérvörös lett, majd gyorsan elsuhant. Jó idő múlva tért vissza, hozott a részemre még egy lefőzött presszó kávét. Megemlítette, hogy tizenegy órától lefoglalta a gépet, így lent vár. A reggelizés után még bementünk az előadásra, ahol társam maradt, én mentem a géphez.
A srác már várt, most nem hosszú, fehér nadrágban volt, hanem csak egy kis, fehér sportnadrágban és hozzá illő, világoskék színű izomatlétában. Jól nézett ki. Lassan mentem végig a szobán a gépig, hogy közben alaposan meglegeltethessem a szememet a srácon. Láttam észrevette, így kihúzta még jobban magát, próbált előnyösebben mutatkozni. A gépről már nem kellett beszélnie, így rögtön felhajtotta a tetejét és betette a törülközőt. Én lassan, erotikusan vetkőztem le és neki hátat fordítva, jól előre hajolva húztam le a boxeremet, majd villámgyorsan álltam fel s fordultam felé, miközben a gép felé léptem. Sikerült, mert elámult.
Ugyanis már előre, fent, felállítottam a farkamat. Az mereven, előre szegeződött még mindig. A srác hirtelen nem kapott levegőt, eltátotta a száját, hiszen így még nem látott. S ami még következett. Úgy tettem, mint aki megbillen és odakaptam. Igen, oda. Pont a sportnadrágja közepébe és megmarkoltam azt, ami ott volt, még ha pettyüdten is még. A srác elvörösödött és megfogva a kezemet elhúzta onnan, de karomnál fogva tartott és odavezetett a géphez, mutatta feküdjek bele. Meg is történt, kényelmesen elhelyezkedtem benne. Nevettem, mert figyeltem a srác le sem vette a szemét a még mindig felfelé meredező farkamról. Tétován odanyúlt, kicsit puhán megfogta, majd mintha villám érte volna elrántotta a kezét és gyorsan rám csukta a fedelet. Odébb lépve beállította a jellemzőket, majd elindította. Mikor a gép elkezdett zümmögni, felhasználva annak zaját, oda hajolt a fülemhez a srác és belesúgta:
- Sajna ide bármikor, bárki beléphet, mert az ajtót nem zárhatom be. Tilos!
- Értem, rendben. S akkor hol lehet? – kérdeztem vissza szintén halkan.
- Gondolom Önnél a szobában nem, a társa miatt, így marad a wellness, valamikor kora délután, mikor a többség délutáni szunyálását végzi. – szólt a srác.
Még közelebb lépett, odaállt mellém, s mint aki a dolgát végzi, s a nyakamra tette a kezét, figyelve a pulzusomat. Én közben azonban már mást néztem. Nem csak nekem állt már, vagy még a farkam, de már az övé is kezdett ágaskodni erősen. Ő még nem vette észre, mert kicsit előre hajolva nem láthatta, de én igen, mivel majdnem a szemem előtt volt. Élvezettel is legeltettem a szemeimet s kíváncsi voltam ő mikor veszi észre, vagy érzi meg. Sokára.
Mivel ott maradt, így előredőlve, csak sokára érezte meg, hogy áll a farka. Mereven. Akkor hirtelen felegyenesedett, lenézett, de már nem csak érezte, de látta is az előre meredő dárdáját, ami majdnem kiszúrta a nadrágját középen. Elvörösödött, majd gyorsan újra előre hajolt. Közben a gép végezte a dolgát s mivel egyre melegebb volt, így kicsit fészkelődni kezdtem, de nem szóltam. A srác leállította a gépet, majd felnyitotta a fedelet és megint rádobott egy kis törülköző darabot a farkamra, de most meg is ragadta, miközben a másik kezével körbetörült ott. Visszacsukta a fedelet és újra indított, a gép haladt tovább a programban.
Mi is. Összenéztünk, jártattuk a szemünket a másikéban, majd én végig le-és fel a testén. Nagyon tetszett, amit láttam. Jól állt rajta az izompóló, de a fehér, kicsit feszes sportnadrág is. Már nem sok volt hátra a programból, éppen halkan beszélgettünk, mikor nyílt az ajtó és egy hölgy jött be. Bemutatkozott, majd megkérdezte véleményemet a gépről, a programról és kérdezte, van-e valamilyen javaslatom ezzel kapcsolatosan, mert még új, bejáratós. Mondtam, nekem tetszik, bár ezt a bezártság érzetet nem mindenki szereti. Ebben egyetértettünk. Közben a program leállt, a gép kikapcsolt. A hölgy hátrébb lépett, de nem ment ki. A srác, aki előtte állt, felém nézve, megint elpirult és zavart lett. Mivel ezt láttam, így én szólaltam meg:
- Sajna nem tetszik tudni végig nézni a kikecmergésemet, mert öö, nincs rajtam semmi.
- Bocsánat, már is megyek. Elfelejtettem. – szólt kis zavarban s sarkon fordulva kiment.
- Végre, már azt hittem, nem lesz befejezve a „kezelésem”  – ugrattam a srácot.
- Én meg nem mertem mondani a Főnök Asszonynak, hogy a bácsin nincs semmi. – válaszolta könnyebbülten s fellélegezve a srác.
- OKÉ, akkor ezt közösen elintéztük, így jöhetsz most Te! – szólítottam fel és mutattam a szememmel, hogy nyissa fel a fedelet.
Már nem pirult el, de sajna nem is törülgette meg ott, most. Gyorsan kikászálódtam és mellette elhaladva kifelé, még végig simítottam a farkát, ami sajna már nem állt.
Gyorsan eltelt a délelőtt hátralévő része, hamar megebédeltünk, sétáltunk is ebéd után. Hazaérve ledőltünk, de én nem aludtam el, hanem felkelve lementem a wellnessbe, míg Gergely aludt. Ott nem volt senki. Kezdetben csak én, így beültem a jagussziba áztatni magamat. Jó negyed óra múlva jelent csak meg a srácom, a délelőtti felszerelésébe. Körül járt, mindenhova benézett, még a környező kezelő helyiségekbe is. Látta kettesben vagyunk. Ekkor visszajőve, lekapta magáról a sportnadrágját, az alatta lévő alig falatnyi úszónadrágjában behuppant mellém a kádba és már jártathattuk is a kezeinket egymáson. Sikerült alaposan felállítani farkainkat, így felváltva ültünk ki a kád szélére, míg a másik nyalakodott, szopókázott és a végén be is nyelte a kilövelltet.
Szerencsére mindketten végeztünk már, s éppen a srác már kint állt a kád előtt, mikor nyílt az ajtó és bejött Gergely. Ránk nézett, majd odament a fekvőhelyekhez, leterítette a törülközőjét és odafeküdt. Hamarosan hallani lehetett a szuszogását, majd a horkolását is. Így nem zavart minket, de már a srác, nem mert visszajönni mellém a kádba, ezért egy kétszemélyes infra szaunába ültünk be s ott beszélgettünk még egy darabig. Sok mindent elmondtunk egymásról, de azt is sejtettük, hogy már nem látjuk egymást itt.
Azonban még valami tervem volt, amit nem lehetett kihagyni. Kijőve az infra szaunából csobbantunk a medencébe, mire társam felriadt és ő is belevetette magát mellénk a vízbe. S ott javasolta, amit előtte fent megbeszéltünk, hogy ne csak lubickoljunk a vízben, hanem próbáljuk ki azt, hogy a másik meddig bírja ki a víz alatt egy levegővétellel. Így is lett. Ő kezdte, vett egy nagy levegőt, lemerült, s én már rajta is voltam, ráálltam s odaszegeztem a medence aljára. Próbált kijönni alólam, de jó ideig nem sikerült neki. Már a levegője is kezdett kifogyni, mikor végre erősebben megszorította a bokámat, így felengedtem. Krákogott, köpködött, majd kimászott a medencéből és felment a szobánkba, duzzogva. Az úszómester srác rám nézett, én meg mondtam, én jövök, de ne legyen ám nyuszi. Nagy levegőt vettem, lemerültem s a srác már rám is állt. Tudtam, hogy hosszan bírom, de azért néha-néha engedtem ki magamból levegőt. A srác nyomása enyhült, így megfogtam a bokájánál és nem engedtem ellépni. Maradt. Én is, jó sokáig lent. Már kezdett újra türelmetlen lenni, mikor végre elengedtem a bokáját és feljöttem a víz színére, igaz kapkodtam a levegőt, szaporán. A srác kezdetben eléggé ijedt volt, de megnyugodott később.
Ő nem akarta sajnos ezt kipróbálni, így ez elmaradt.
Már tényleg nem láttam, mert másnap, reggeli után, mi csomagoltunk és hazautaztunk.
(vége)