Cikkek idő szerint
2024. 04. (62)
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Second Life 13.

Törölt felhasználó
2016. 02. 21. 21:35 | Megjelent: 975x
Egy kellemes napon az ifjú pár elhatározta, hogy kirándulni mennek. Hátizsákjaikba bőségesen pakoltak elemózsiát, ráadásként a srác belecsempészett némi köteléket is, elvégre sose lehet tudni, mikor adódik alkalom egy jó kis hancúrozásra...

Busszal átutaztak a budai oldalra, a Libegő alsó végállomásához, onnan ezzel a járművel folytatták útjukat a hegyeknek nevezett dombok teteje irányába. A Libegő bárki számára hatalmas élmény, aki nem tériszonyos, és szereti a gyönyörű panorámát, a hajat borzoló szellőt, a magasságot. A párocska pontosan ilyen volt, így nagyon élvezték az utat, amikor épp nem csókolóztak, akkor a tájat bámulták.

Odafönn elindultak az egyik irányba. A srác hozott magával turistatérképet is, és igyekezett úgy választani az ösvények közül, hogy minél távolabb kerülhessenek a legforgalmasabb útvonalaktól. Gyalogoltak jó két órát, de nem tűnt olyan soknak, mivel végig érdekes beszélgetést folytattak. Egyszer elhallgattak, mert rádöbbentek, hogy nagyon régóta nem láttak már más embereket. Nem hallatszott emberi tevékenységre utaló zaj sem, csak a fák susogása és a madarak csiripelése ölelte körül őket. Olyan békés és idilli volt minden. Alkalmas...

- Nem volna kedved játszani kicsit? - kérdezte a fiú hamiskásan mosolyogva.

Csilla pontosan tudta, mire gondol barátja, így csupán csillogó szemekkel bólintott, és szó nélkül vetkőzni kezdett. A srác élvezettel gyönyörködött a sztriptízben és a lány meztelenné váló, sudár, karcsú testében. Eközben kigondolta azt is, hogy milyen pozitúrában szeretné őt látni.

- Állj ide e mellé a fa mellé! - kérte-utasította.

Csilla megtette, a fiú pedig bűvészkedni kezdett a kötelekkel és a lány testével. Csilla szemben állt a fával, kissé előre hajolva, alkarjaival a fa törzsének támaszkodva. A srác pedig alaposan oda is kötözte a lány karjait. Utána a lány jobb bokájára erősített egy kötelet, a másik végét pedig átdobta egy magasabban lévő ágon, és hátrafelé felhúzta Csilla lábát, a bokája körülbelül a fejével került egy magasságba. A lány másik lábát, amelyen támaszkodott, egyszerűen csak a fa törzséhez kötözte egy hosszabbra hagyott madzaggal, csupán azért, hogy még véletlenül se tudjon hátrarúgni, ha úgy adódik, hogy már nem bírja a kiképzést. Mielőtt a fiú bármi mást tett volna, néhány fényképen megörökítette a műalkotást.

Utána azonban közel lépett barátnőjéhez, és ujjaival megdörzsölte a lány punciját. Kezére azonnal nedvesség tapadt. Ez tetszett neki. Leguggolt, és nyelvével kezdte izgatni Csillát. Nagyon finoman, gyengéden csinálta, a lány kimondottan élvezte, halkan sóhajtozott, nyögdécselt, csak akkor kezdte rángatni kötelékeit és hangosabban lihegni, nyögni, amikor eljutott a csúcsra.

Ekkor a srác váltott. Felállt, beletúrt hátizsákjába, és egy láncot vett elő, két végén csipesszel. Ezeket a lány mellbimbóira csíptette. Csilla először felszisszent, de gyorsan újra fel is izgult. Hintáztatta felsőtestét, élvezte, ahogy a súlyos lánc ide-oda himbálózik, és mozgatja, magával húzza érzékeny cicijeit. A fiúnak tetszett, hogy barátnője így beleéli magát a szituációba, de azért valami keményebbet is kitalált. Beledugta először két, majd három ujját a puncijába, és lassan, aztán fokozatosan gyorsítva ujjazni kezdte. Igyekezett ingerelni a hüvely belső falát is, ahol a misztikus G-pontot gyanította. Csilla érezte, hogy nem fogja sokáig bírni, néhány perc után újra elélvezett, de a fiú nem hagyta abba vad ujjazását, úgyhogy további számos alkalommal érezte, ahogy az orgazmus hullámai végigsöpörnek testén. Felváltva nyögdécselt, lihegett, sikítozott, rángatta karjait, lábait, de a kötelek nem engedtek. Ahogyan a srác sem. Folytatta a műveletet, egészen addig, amíg Csilla minden eddiginél erősebben össze nem rándult, és spriccelve el nem élvezett. A fiúnak nagyon tetszett ez a jelenség, ezért igyekezett minél gyakrabban előidézni. A lány pedig majdnem elájult a kéj és a fokozott igénybevétel keverékétől. Csak nyöszörgött és pihegett, miután a srác végre megkímélte.

De még mindig nem volt vége a dolognak. A fiú azon morfondírozott, hogy az előző művelettel valószínűleg túlingerelte és ki is tágította a lány punciját, így talán jobban teszi, ha inkább a másik nyílását támadja be. Letolta nadrágját, és már cövekszerűen álló farkával Csilla feneke felé közelített. Óvatosan, lassan, fokozatosan rakta be, időt hagyva a szűk lyuknak a tágulásra, de amint lehetett, tövig nyomta szerszámát a lányba. Csilla hangosan felnyögött, ezt ütemesen ismételte, ahogy barátja ki-be járatta farkát a seggébe. Mindketten egyre hangosabban, gyorsabban lihegtek, sikerült szinte pont egyszerre a csúcsra jutniuk. Csilla sikítva élvezett, pasija pedig felhördülve rántotta elő szerszámát a szűk nyílásból, és spriccelte telibe barátnője hátát, végig a gerince mentén.

- Hú, ez baszott jó volt! - méltatta a srác.

Egy rövid ideig ő is pihent, eközben gyönyörködött a még mindig kikötözött, félájultra baszott Csillában, majd eloldozta. A lány lábai megbicsaklottak, még mindig remegtek a sok orgazmustól. Le kellett ülnie egy darabig, mire magához tért. A fiú hagyott neki időt, elvégre roppant elégedett volt vele.

- Indulhatunk, ha gondolod - vetette fel Csilla hamarosan.
- Oké. De nem öltözöl fel?
- Ha nem ellenzed, akkor szeretnék kockáztatni, hátha meglát valaki...
- Ahogy szeretnéd - egyezett bele a srác.

Úgyhogy Csilla elpakolta ruháit a hátizsákba, csak cipőjét húzta fel, mert a kavicsos ösvényen nem bírt volna sokat gyalogolni. Elindultak. Ettől kezdve a fiú nem nagyon volt képes a tájra koncentrálni, folyton barátnőjére sandított, nagyon gerjedt vékony, hófehér testére, pici melleire. Csilla pedig hamarosan ismét nedvesnek érezte punciját, nagyon izgatónak tartotta a lebukás veszélyét. Egyelőre azonban szerencséje volt, nem keresztezte senki útjukat. Ismét megtettek egy hosszabb távot. Egyszer csak drótkerítés szegélyezte az ösvényt, ismeretlen rendeltetéssel. A srácnak megint beugrott valami.

- Álljunk csak meg itt egy kicsit! Térdepelj le oda, arccal a rács felé! - mutatta a kiválasztott helyet.

Csilla eleget tett a parancsnak. Barátja újfent előszedett némi kötelet, és a lány nyakát szorosan a kerítéshez kötözte, valamint kezeit is két oldalra. A srác átment a rács túloldalára, és a dróton keresztül tolta újra mereven álló farkát Csilla nyitott szájába, aki nem tudta elhúzni a fejét a behat(ol)ás elől. A fiú nagyon belefeledkezett a szopatásba, arra kapta fel a fejét, amikor valaki hozzászólt:

- Csak így tovább, haver!

A srác észlelte, hogy egy másik fiatal pár halad el mellettük az ösvényen, nyilván már jó régóta figyelve őket. Mit lehetett tenni, folytatva a szájdugást, mosolyogva válaszolt:

- Köszi, úgy lesz!

A pár továbbment, de időnként vissza-visszafordultak a nem mindennapi látvány vonzotta tekintetüket. Csilla is megkapta a lebukást, ráadásul sokkal kiszolgáltatottabb, megalázottabb helyzetben volt épp, mint amikor még csak meztelenül sétált. De ez a gondolat épp csak átvillant tudatán, figyelme rögtön a torkát masszírozó farok felé fordult ismét. És már a jutalmára sem kellett sokat várnia, a fiú teste hamarosan megfeszült, és egy hosszú sóhajtás során telespriccelte a lány száját. Csilla élvezettel nyelte le a nedűt.

A lány kiszabadíttatott, aztán folytatták útjukat, immár a hazafele vezető irányba, eléggé eltelt az idő. Csilla pedig még mindig nem akart felöltözni, csupán bakancsa, nyakörve és hátizsákja volt rajta. Amint egy napfényes tisztás mentén haladtak el, a lány még felvetette, hogy szívesen napozna egy kicsit, hiszen olyan fehér a bőre. Párja beleegyezett, és bár ő nem szeretett huzamos ideig a napon olvadozni, a kellemetlenségért bőven kárpótolta, ahogy Csilla egy pléden hason feküdt, hátának és fenekének íve pedig csábosan-hívogatón incselkedett a szemlélővel. A srác nem gondolta volna, de harmadszor is felállt a farka, viszont most nem akarta megzavarni barátnőjét, így kézzel elégítette ki önmagát, csak amikor már közeledett a végéhez, lopakodott oda Csilla mellé, és ráverte a hátára.

- Mi volt ez? - rándult össze a lány a meglepetésszerűen érkező folyadékcseppek érintésétől.
- Semmi, csak egy kis naptej...

Csilla értette a célzást, hátranyúlt kezeivel, és szétkente magán a spermát, élvezve, ahogy szárad, és húzza a bőrét. Nemsokára azonban már tényleg indulniuk kellett, ha azt akarták, hogy még sötétedés előtt kiérjenek az erdőből. Felkerekedtek, immár Csilla is felöltözött, bár felsője nyaka nem volt annyira magas, hogy eltakarja nyakörvét, szóval aki kicsit is odafigyelt, azonnal rájöhetett, mi az ábra. De a lányt ez cseppet sem zavarta. Kézen fogva andalogtak.

A srác is tökéletesen boldog volt, hogy végre rátalált a tökéletes nőre, akit örökké imádni fog.

"Az élet szép! " - gondolta elmosolyodva.

...

Fiatal orvostanhallgatók csoportja követte az idősödő, fehér köpenyt viselő professzort. Benyitottak a soron következő kórterembe. Az ágyon egy idősödő, borostás férfi feküdt nyitott szemmel, révetegen bámult a semmibe, szája körül sejtelmes mosoly játszadozott.

- Uraim, ő az egyik legkülönlegesebb esetünk - fordult a professzor tanítványai felé. - Évek óta az intézet lakója, a külvilág ingereire nem reagál, viszont az MRI vizsgálatok tanúsága szerint agyának az ábrándképekért, álmokért, képzetekért felelős területei fokozott aktivitást mutatnak. Akármilyen különösen is hangozzék a kijelentés, de szinte biztos, hogy tökéletesen boldog...


VÉGE

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.