Second Life 7.

A srác már alig győzte kivárni az újabb találkozásukat. Amint meglátta Csillát az utcán közeledni a találkozási pont felé, egyből elmosolyodott, és csodás boldogság kerítette hatalmába. Minden bizonnyal őrülten szerelmes volt... Hosszú csókkal üdvözölték egymást, utána kézen fogva sétáltak a srác lakásához. A fiú, miután lesegítette a kabátot barátnőjéről, látta, hogy a fém nyakörv továbbra is rajta van.

- Ezek szerint tényleg állandóan hordod? - kérdezett rá.

Csilla a pillantásából kitalálta, mire gondol.

- Igen, és nagyon tetszik. Mondjuk nem is tudnám levenni a nálad lévő kulcs nélkül... De nem is akarnám. Általában már észre sem veszem, hogy rajtam van, de amikor épp tudatosul bennem, vagy véletlenül hozzáérek, mindig felizgulok, tiszta lucsok lesz a puncim.
- Jól hangzik... - vigyorgott a srác. - És mit szóltak a szüleid?
- Eléggé megdöbbentő volt. Már az is, hogy első pillantásra tudták, hogy mi az, mire való. Sokat sejtetően összekacsintottak, aztán apám megjegyezte, hogy "Ezek szerint anyádtól örökölted a hajlamaid", majd megkérdezte, hogy biztos vagyok-e benne, hogy neked akarom odaadni magam. Igennel válaszoltam. Sok boldogságot kívántak. De azt kérték, hogy alkalomadtán veled is beszélgethessenek a dologról.
- Ez tényleg különös. Viszont annyi jó mindenképp van benne, hogy a szüleid így megértik ezt az egészet. Amúgy, eddig sejtelmed sem volt róla, hogy ők is érdeklődnek a BDSM iránt?
- Nem, sose tűnt fel. De nyilván én sem csinálnám a gyerekeim előtt.
- Persze, természetes.
- Egyébként a barátnőim is mind rákérdeztek, hogy miért hordok nyakörvet, és amikor elmondtam, volt, aki elítélt, hogy hagyom magam megalázni és sárba tiporni a női nem becsületét, mások megértőbbek voltak, és rájöttem, hogy olyan barátnőm is van, aki most vallotta be, hogy őt is vonzza ez a világ, csak eddig szégyellte nyíltan elárulni nekem.
- Lehet, nem is annyira ritka a BDSM-függőség az emberek körében, egyszerűen csak kellemetlennek érzik beszélni róla, amíg nem tudják a másikról, hogy ő hogyan áll az egészhez. De mivel csak kevesen árulják el elsőként eme vonzalmukat, így nagyon lassan nyílnak meg az emberek - vélekedett a srác.
- Talán igazad van. De a lényeg az, hogy mi ketten már rájöttünk, hogy mire vágyunk, és itt vagyunk egymásnak! - lelkesedett Csilla.
- Milyen igazad van! Akartam is mondani, hogy szeretnék mutatni neked valami érdekeset. De ahhoz sétálni kell egy kicsit. Lenne kedved?
- Igen, kíváncsivá tettél.

A eközben srác felidézte magában, hogy korábbi életében történt olyan a Csillával való egyik találkozásukon, hogy mesélt arról a távirányítós autóról, ami még gyerekkorából maradt meg, és azzal játszottak, amíg ki nem merült egy garnitúra elem. Most a második esély alkalmával is mesélt már erről, de eddig szerencsére akadtak jobb, felnőttes játékaik is... Mindenesetre fel akarta kínálni a választás lehetőségét.

- Oké. De mielőtt elindulnánk, van még valami. Beszélgettünk múltkor a távirányítós autóról, és van itt még egy másik távirányítós játékszer is. Melyiket szeretnéd először kipróbálni? - kérdezte, miközben letette a kanapéra az autót és egy rádióvezérlésű vibrátort.

Csilla hamar kapcsolt, letolta nadrágját, bugyiját, és felhelyezte magának a vibrátort. Aztán újra felöltözött.

- Egyszer majd autókázhatunk is, de most a sétához szerintem jobb lesz a másik dolog...
- Oké, rendben. Nem rossz döntés... - vigyorgott a fiú, miközben zsebre dugta a távirányítót.

Útnak indultak. Egymásba karolva andalogtak a hatalmas panelházak között, a lány számára egyelőre ismeretlen úti cél felé. Váratlanul Csilla megérezte, hogy valami bizsereg ágyéka környékén. Azonnal eszébe jutott a távirányítós vibrátor, amit önként dugott fel magának. Kikapcsolva szinte el is feledkezett róla, nem volt annyira nagy méretű, hogy ingerelte volna járás közben. Viszont ahogy elkezdett vibrálni, megfeszültek az izmok puncijában, és a bizsergés végigfutott egész testén. Kezdetben még nem történt semmi látványos, de ahogy telt az idő, és teste kérlelhetetlenül közeledett az orgazmushoz, Csilla egyre inkább zavarba jött, és felismerte, hogy talán túl könnyelműen döntött, amikor ezt a játékszert választotta. A nyilvános szexet eddig sose próbálta, és noha most teljesen fel volt öltözve, az mindenképpen elég feltűnő látványt nyújtana, ha az utca közepén sikítva elélvezne. Ennél azért szemérmesebbnek tartotta magát. Próbálta akaraterejének megfeszítésével, figyelmének elterelésével minél tovább elodázni az elkerülhetetlent. Arra, hogy ez nem sikerült tökéletesen, rájöhetett abból, ahogy a szembejövő gyalogosok ránéztek. Érezte, hogy arca elvörösödik zavarában, ettől fogva lesütött szemmel sétált tovább. Egyszer csak eljött a pont, ahonnan nem volt visszaút. Teste összerándult, megfeszült, közben lábaiból kiment az erő, ha barátja nem kapja el felkarjánál fogva, valószínűleg térdre borult volna, így csak olybá tűnt, mintha megbotlott volna. Csilla összepréselt ajkakkal szuszogott, arca kipirosodott, torka felől szaggatott mmmm-mmm hang tört elő, pár pillanatra még a szeme is fennakadt. A srác csak ekkor kapcsolta ki az ingerlő eszközt.

A lány megkönnyebbülve lélegzett fel, remegő lábakkal követte barátját, de még hosszú ideig lihegett az átélt megpróbáltatástól.

Egy idő után megérkeztek úti céljukhoz. A fiú egy kertes ház kapuja előtt állt meg, kulcsot halászott elő zsebéből, kinyitotta a kaput. Átvágtak az ápolt, rózsabokrokkal beültetett kerten, majd a házba is benyitottak. Meglehetősen nagy volt, és amennyit a lány elsőre láthatott belőle, igazán igényesen, művészi ízléssel berendezett.

- Mi ez a hely, kinek a háza? - kérdezett rá.
- A kettőnké, ha megtisztelnél azzal, hogy mostantól együtt éljünk...
Csillának leesett az álla. A háztól is, és attól is, hogy a srác kijelentette, vele szeretne élni.
- Hát... - a lány nehezen találta a szavakat. - Boldog lennék, ha állandóan veled lehetnék. De sose mondtad, hogy ekkora házad van, mindig csak a kis lakásban találkoztunk.
- Akkor isten hozott itthon! - mosolygott rá a srác. - Amúgy ez a ház csak pár hónapja van meg, és csupán a szerencse műve, nyertem ugyanis a lottón... És azért csak most szóltam róla, mert egyrészt még nem volt kész lakberendezésileg, másrészt arra vágytam, hogy önmagamért szeress, még véletlenül se a pénz miatt. De azonnal bocsánatot is kérek a feltételezés miatt, már rögtön az első találkozásunkkor éreztem, hogy igazán tiszta szívű, nemes lelkű ifjú hercegnő vagy! - bókolt.
- Köszönöm! Te pedig a legfurcsább, de legimádnivalóbb pasi, akivel valaha is találkoztam. Megmutatod a birodalmad? - kérdezte végül körbehordozva tekintetét a nagy hallon, ahová a bejárati ajtó nyílt.

A fiú lesegítette Csilla kabátját, aztán körbevezette a jókora házban, a lány csak elképedve bámulta a gyönyörűen berendezett, tágas helyiségeket. Végül megálltak egy ajtó előtt. A srác kinyitotta, lépcső vezetett lefelé. Tetőtől talpig végigmérte a karcsú, magas lányt. Észrevette, hogy világos színű nadrágja ágyékrészénél sötétebb folt terjeng. Csilla követte tekintetét. Odanyúlt, érezte, hogy csupa lucsok a nadrágja, nyilvánvalóan az utcai élvezés következményeként. Megrándította vállát, és hamiskásan, féloldalasan elmosolyodott. A srác kezdett egyre inkább begerjedni. Imádta, hogy barátnője egyik pillanatról a másikra képes váltogatni szende szűz és perverz ribanc arckifejezése, viselkedése között.

- Odalenn egy kis ajándék vár rád - bökte ki a fiú.

Csilla kíváncsian lement a pincébe. Csak a lépcsőket világította meg a lámpa, odalenn tökéletes sötétség honolt. A falat tapogatta kapcsoló után. Hamarosan rá is akadt, felkattintotta. Amint világosság gyúlt, a meglepetéstől teljesen földbe gyökerezett a lába.

Eleve a fényforrások... A falakon fáklya alakú világítótestek kaptak helyet, valódi (igaz, csak a kapcsolóval vezérelt gáz-) láng lobogott csúcsukon, sejtelmes, pislákoló-vibráló félhomályba vonva a hatalmas teret. A falak burkolata is látványos volt, mintha szürke, összevissza méretű, durván megmunkált kőtömbökből lett volna rakva, ráadásul számos ponton jókora, vaskos, masszívan rögzített vasgyűrű lógott elő belőle. A berendezés is magára vonta a figyelmet. Mindenféle kötözőpadok, andráskeresztek, kalodák, ketrecek, cölöpök, a polcokon szinte végtelen választékban sorakozó különböző fenyítőeszközök. Az egésznek középkori tömlöcre, kínzókamrára emlékeztetett a hangulata, nem véletlenül...

- Úr isten! - nyögte Csilla. - Szinte már a látványtól elélveztem...
- Akkor tegyünk róla, hogy ez ne csak "szinte" legyen...

A szavakat tettek követték, a lány levetkőzött, és várta párja, egyben parancsolója utasításait. A srác körülnézett, aztán kiválasztotta a pillanatnyi kedvének megfelelő bútort. Csilla háttal ráfeküdt, majd a fiú rögzítette testét nyakánál, derekánál és csuklóinál fogva erős, merev, félkör alakú vaslemezekkel. Ezután a lány lábai következtek. Bokáira széles bőrpántok kerültek, melyeket kötelek segítségével kétfelé oldalirányban, körülbelül Csilla füleinek vonalába felhúzott a fiú. A lány moccanni sem tudott, feneke és puncija védtelenül, kiszolgáltatva feltárult. A pad úgy volt kialakítva, hogy ha a srác mellélépett volna, pont jó magasságban lett volna ahhoz, hogy állva megdugja barátnőjének tetszőleges nyílását. De ezt kicsit későbbre akarta hagyni.

Levett a polcról egy kisebb korbácsot. Csilla rémülettel a szemeiben nézte, ahogy a srác közeledik, saját tenyerébe csapva az eszközzel.

- Tudod, muszáj emlékeztetnem téged arra, hogy mekkora ribanc vagy. Az egy dolog, hogy ezt szeretem benned, továbbá kiélni rajtad a vágyaim. Az pedig egy másik, hogy a rossz kislányokat meg kell büntetni. A kettő nem zárja ki egymást.

A fiú rájött, hogy a távirányítós vibrátor még mindig Csillában van, így beindította a szerkezetet. Megvárta, amíg a lány testét újra össze nem rántják a kéj hullámai, ekkor fogta magát, és egy határozott suhintással odacsapott a korbáccsal Csilla fenekére. Jókorát csattant, nyilván kegyetlenül csípett is, a lány felsikoltott. A srác fel-alá sétált, időnként odacsapott egyet, élvezettel hallgatta barátnője panaszos könyörgését, hogy hagyja abba. De ezt csak akkor tette meg, amikor Csilla fenekét már kellő számban tarkították a korbács nyomán bevörösödött vonalak. Ráadásul menet közben szadista módon kivárta azt is, hogy a vibrátor a csúcsra juttassa a lányt, és akkor sózta a legnagyobbat a fenekére, amikor épp élvezett. Csilla szinte azt sem tudta, hol van, mi történik vele, csak rángatta bilincseit, de azok meg se mozdultak, és sikított, egyszerre az élvezettől és a fájdalomtól. De az is lehet, hogy a fájdalomtól még nagyobbat élvezett. Pillanatnyi állapotában nem tudott ilyesmiken elmélyülten gondolkodni.

Végre a srác megkegyelmezett, abbahagyta a verést, és kihúzta testéből a vibrátort. De nem sok ideje maradt pihegni, ugyanis hamarosan meglátta barátját meredő férfiassággal közelíteni feléje.

- Ne! Légyszi ne! - könyörgött.

Hasztalan. A fiú odalépett, és teketóriázás nélkül tövig nyomta farkát a csajba.

- Nem akarok magán kívül lenni! - idézte fel a valahol hallott találó mondást egy élvezetteljes nyögés kíséretében.

Keményen megrakta Csillát, aki csak nyöszörgött, már teljesen kikészült. Végül a srác előrántotta farkát a lányból, és a hasára, melleire élvezett. A fiú elvonult kipihenni fáradalmait, addig a lányt sorsára hagyta kikötözve. Csillának nem volt elég, hogy sajgott a feneke a veréstől, de még a hasán is elkezdte húzni a bőrét a száradó sperma, viszketett, csiklandozott, de semmit sem tudott tenni ellene. Tudta, hogy ismét porig alázták, de ahogy emlékezetében felidézte a történteket, érezte, hogy újra benedvesedik. Egyre biztosabb volt benne, hogy pontosan ilyen bánásmódra van szüksége.