A lány a szomszédból XVIII. rész

Hajnalban telefonom csörgésére ébredtem. Tamara volt az. Pillanatok alatt kiment az álom a szememből.
- Jó reggelt Tamara, parancsoljon!
- Szia, figyelj jól. Félig beavattam a nagynénit, tudja hogy értünk jössz, úgy tudja, hogy Anna munkatársa vagy. A következő a teendőd: reggel 7-re ide jössz és hozol egy csomag kávét mert elfogyott. És friss péksüteményt, 1 kiló kenyeret és egy nagy üveg kólát. Szépen becsengetsz, udvariasan bemutatkozol és Annát főnök nődként kezeled, majd ő gondoskodik rólad, hogy hasznos lehess. Értetted?
- Igenis Tamara, értettem.
- Jól van, szia!
Még egy órám volt elintézni a dolgokat. Találtam boltot és a benzinkútnál volt péksütemény. Megmelegítették, egészen friss volt. Pontosan 7-kor megnyomtam a kapucsengőt. Mivel nem történt semmi, lassan bementem és bekopogtam.
- Itt hátul! - Hallottam Anna hangját.
Hátramentem az ismerős helyen és ott találtam Annát egy 40 év körüli nő társaságában. Annán egy rövid top, rövid nadrág és strandpapucs volt. Formás lábai láttán máris felizgultam.
- Jó reggelt, üdvözlöm a hölgyeket.
- Szia Zoli, mutatkozz be Cecília néninek!
- Kezeit csókolom, Zoli vagyok.
- Szia, Anna már mesélt rólad. Olyan jó, hogy ilyen rendes beosztottai vannak. Kedves vagy, hogy bevásároltál.
- Szívesen. Anna nagyon jó főnökasszony.
- Elég volt a beszédből, elmondtam Cilának milyen féreg vagy. Tudod, még mindig nem döntöttem el, hogy feljelentelek vagy sem amiért zaklattad azt a lányt a logisztikán. Van róla felvétel is, úgyhogy viselkedj. Bizonyítanod kell, hogy megbántad. Ezért vagy itt.
- Értettem Anna, mindent megteszek, csak kérem, bocsásson meg.
- Egyszer lássam azt a mindent. Igazán segíthetnél egy kicsit, még nem reggeliztünk. Cila, mit szólnál, ha ma reggel nem kéne a konyhával foglalkoznod? Olyan kellemes itt a teraszon.
- Nem is tudom. Sose bíznám a konyhámat egy mihaszna férfira, csak elrontana valamit.
- Az nem lehet gond, levonom a fizetéséből, ha elszúr valamit. De kávét tud főzni, azt már teszteltem az irodában. Csak engedd el magad.
- Jó, nem bánom, de nem legyen hiba a dologban, mert egész nap dühös leszek.
- Nem lesz, ezt garantálom. Ugye Zoli? Menj szépen és találd fel magad a konyhában.
- Értettem Anna. Hogyan kérik a kávét hölgyeim?
- Már nem is tudod tökfej? Presszó kávé tejjel és cukorral.
- Én pedig hosszú kávét kérek sok tejjel.
- Értettem, azonnal hozom.
- És hozd a péksüteményt is!
- Igenis!
- Várj, azért megmutatom a konyhát!
Cila velem jött és előre engedtem az ajtón. Egy fürdőköpeny volt rajta. Csinos nő, rövid szőke hajjal és kissé telt formákkal. Azon gondolkodtam, hogy lehet, hogy mindig nők közelébe kerülök és hogy lehet, hogy mindig valahogy alárendelt szerepbe kerülök? Amióta Tamarát megismertem, életem pokollá változott, mégis valahogy boldog voltam ebben a pokolban. Olyan nőkkel hozott össze a sors akik kihasználtak saját élvezetükre, mégis legtöbbször élveztem a helyzetet. Persze nem minden percet élveztem, hisz az idő nagy részében egy megalázott, kihasznált szolga voltam. De az a néhány pillanat, amikor a szemükbe nézhettem, amikor a hangjukat hallottam, amikor hozzám beszéltek, az mindent megért. Jól esett, hogy hasznossá tehettem magam és beértem azzal a kevés élvezettel amit a nők testi közelsége okozott. Még ha pofonokat kaptam, arra is kellemesen gondoltam most. Vajon mit hoz számomra a mai nap, ez a nő, akit soha nem láttam? Az nem lehet, hogy megint szolga leszek, a legtöbb nő nem ilyen. Már statisztikailag sem. Nade hamar kiderül.
- A folyosó végén van a konyha. Itt jobbra a fürdő szoba, most ne menj be, mert unokahúgom van ott, Tamara.
- Értettem, nem nyitnék rá senkire kopogás nélkül.
- Helyes. A konyhára visszatérve. Nem szeretem, ha más nyúl hozzá, ezért a végén minden maradjon úgy, ahogy volt. Presszógépet ismered?
- Igen, a munkahelyen is hasonló van.
- Oké. Ott vannak poharak, tányérok, tálcák. A cukor itt van, tej a hűtőben. A kenyeret tedd a tartóba, kólát a hűtőbe.
- Igenis
- Mindig ilyen udvarias vagy?
- Csak nőkkel szemben.
- Miért, pasikkal milyen vagy?
- Velük sem vagyok bunkó, de nem szoktam előre engedni őket az ajtón.
Cecília mosolygott. Kedves mosolya volt, de a szeme érdekes fényeket villogott.
- Tudod, az én férjem mindig nagyon bunkó volt velem. És másokkal is. Soha nem főzött nekem kávét. Nem tudom hogyan fogom elviselni tőled.
- Ön megérdemli, hogy megismerje azt az érzést, hogy kiszolgálják. Biztosan nem az a sorsa, hogy egész életében kiszolgáljon egy férfit.
- Nem tudom, furcsa lesz. Kíváncsi vagyok.
Ekkor belépett Tamara. Fürdőköpenyben, mezítláb. Hosszú fekete haja fényesen csillogott. Hideg, kék szemei villámokat szórtak.
- Minden férfi bunkó paraszt nénikém. Hányszor mondtam neked és nem hitted. Most elhiszed? Legjobb barátnőddel lépett le, aki 10 évvel fiatalabb nála. Ne gondolj többet rá. Vannak még pasik a világon, de ne legyél többet naiv. Használd ki őket, ahogy én is teszem.
- De hogy csináljam? Nem láttam még pasit aki egy zsebkendőt is felvett volna a földről nekem.
- Mert nem használtad a nőiességedet fegyverként. Próbáld csak ki, meglátod. A földön csúsznak majd előtted.
- Á, olyan nincs. És nem is akarom, egy férfi legyen férfi.
- Igen, legyen férfi amikor kell. De tegyen meg mindent a nő kedvéért!
- Jól van lányom, csak adj nekem időt. Most Zoli lesz olyan kedves és kávét főz nekünk.
- Ez egy jó kezdet Cila néni - Tamara most kedvesen mosolygott és átölelte nagynénjét, aki elmorzsolt egy könnycseppet - engedd el magad. Hagyd, hogy történjenek a dolgok. Zolit ismerem, történetesen szomszédom. Kedves fiú, kérhetsz tőle bármit, megteszi.
- Jól van na, legyen ahogy akarod. Most csak egy kávét akarok, mert még nem ébredtem fel rendesen.
- Így szeretlek nénikém. Gyere, helyezzük magunkat kényelembe. És adjuk át a terepet Zolinak, aki alig várja, hogy tehessen értünk valamit. Így van Zoli?
- Igen, Tamara. Megtisztelő, hogy kiszolgáltatom önöket.
- Látod, nénikém?
- Á, ez nem ér, csak a bőrét félti, Anna miatt.
- Na és? Nem mindegy milyen indítékai vannak? Gyere, menjünk. Nekem tejjel és két cukorral lesz a kávém.
- Értettem Tamara, azonnal készítem.
Miközben főztem a kávét és felszolgáltam, elgondolkodtam azon, hogy milyen érdekes és igazságos a sors. Cila eddig egy férfi uralma alatt élt, most pedig megtapasztalja az élet másik oldalát, unokahúgának köszönhetően. Úgy tűnik, a nők lassan átveszik az uralmat a férfiak felett. De hiszen meg is érdemlik, mert mindig is ki voltak használva, el voltak nyomva. Most itt az ideje élniük szabadon, ahogy nekik jólesik.
A kávét tálcán vittem ki és Cilának szolgáltam fel először. A lányok mosolyogva összenéztek és Cila elnevette magát.
- Jól van, hagyjatok már! Csak lassan, ma láttam először.
- Nyugi, ne parázz. Ha nem akarod, elvisszük magunkkal a strandra. De ha nem akarsz jönni, igazán megpróbálhatnád.
Ilyen párbeszéd foszlányokat hallgattam egész reggel. Közben reggelit is készítettem nekik, korábbi tapasztalatomat gyümölcsöztetve. Cila meg lehetett elégedve, mert csendesen, diszkréten és profin tettem a dolgom. Már mindent elmosogattam, Tamaráék indulásra készen álltak, ekkor Tamara kedvesen, mosolyogva szólt hozzám.
- Most kiviszel minket a strandra, majd visszajössz nénikémhez. Ma az a dolgod, hogy a kedvében járj. Ha csak egy rossz szót hallunk rólad, véged van, ugye tudod?
- Igen, Tamara, nem lesz semmi gond, mindent megteszek.
- Csak hívj fel, ha bármi gond van nénikém. De nem lesz, meglátod. Csak engedd el magad, semmi sem kötelező. Ha meggondolod magad, küldd el nyugodtan, akkor megkeres minket a strandon.
- Rendben Tamara, kedvedért kipróbálom. Most menjetek. Te pedig igyekezz vissza. Vásárolni megyünk majd.
- Igenis, megértettem.
És elkezdődött egy új nap, új kihívásokkal. Szívem torkomban dobogott, alig bírtam magammal.
Egy óra múlva már ott álltam újra a teraszon Cila előtt, aki csak ült a nyugágyon és mosolyogva nézett.
- Tényleg mindent megteszel amit akarok?
- Igen, mindent. Ami nem törvénybe ütköző.
- Nem küldelek bankot rabolni te hülye. De jól esne egy kis kényeztetés. Mi lenne, ha egy lábmasszázzsal kezdenéd? A fürdőszobából hozzál egy krémet.
- Igenis.
Egy perc múlva már előtte térdeltem és finoman masszírozni kezdtem a lábfejét. Cila hátradőlt, behunyta a szemeit és átadta magát az élvezetnek. A mennyországban jártam.

Folyt köv...