A nevelés 2.
2010. 03. 13. 14:02 | Megjelent: 910x
Nagyon kimerültnek érzem magam karom elzsibbadva alig tudom megmozdítani.
A férfi finoman elkezdi dörzsölni simogatni amitől érzem kezd a vérkeringésem helyreállni. Néha tenyere éle hozzáér a mellemhez, ez nem tudom, hogy véletlen történik vagy szándékosan teszi – e, de jól esik ez az érintés magam se tudom miért.
Segít felülni az ágy szélére. Elindul az ajtó irányába behoz egy bádogteknőt leteszi a földre majd vizet hoz bele.
-Gyere fürödj le.-utasít.
Próbálok lábra állni de erőtlenül rogyok vissza az ágyra. Kimerültnek érzem magam.
-Nem megy.-mondom alig hallható hangom.
-Dehogy nem.-lép oda hozzám és lekever egy akkora pofont, hogy az ágyról leesek.
Nincs erőm védekezni. Összeszedem minden erőmet, négykézlábra állok és odavonszolom magam a dézsához.
A férfi hangosan nevet.
-Na ugye, hogy megy ez, ügyes kislány vagy. Most ülj bele meglátod jót fog tenni.
Először a kezem teszem a vízbe ami olyan hideg hogy azonnal ki is kapom testemen végigfut a hideg mint egy áramütés.
Nem vagyok képes beleülni.
-Ezt nem kérheti tőlem uram.-mondom
-Dehogy nem. .És meg is fogod tenni előbb vagy utóbb.-Mondja arcán huncut mosollyal szemében felcsillanó szikrával.
-Hidd el jobban jársz ha most beleülsz.
Nem tudom mire gondolhat ezzel de képtelen vagyok megtenni ezt a kérést.
Agyam nem engedi testemet megmozdítani.
A férfi látva, hogy nem fogom megtenni amit kér odalép hozzám. Benyúl a honom alá talpra állít visszavezet az ágyhoz.
Megnyugvást érzek, hogy mégse kényszerít a hideg vizes fürdőre.
Ledob az ágyra. Kötelet vesz elő.
Először összeköti a két bokám, szorosan érzem ahogy a két bokacsontom összeér.
Ezután egy másik kötelet a derekamon átvezet két combom a hasamhoz rögzíti.
Ezután térdre fordít. A kötelet átvezeti a két lábam között egész szorosan majd ugyanezzel a kötéllel a két csuklóm kiköti az ágy keretéhez.
A kötél amit a két lábam között vezetett át nem enged semmilyen mozgásteret így fenekem a plafonra mered.
Hallom ahogy a ládán a lakatott nyitja, nyílik a láda teteje, matatás hangja.
Nem tudok hátrafordulni nem tudom mit vesz elő a ládából a félelem kezdi átjárni a testemet….
-Azért mert nem hallgattál rám és nem teljesítetted elsőre amit kértem ezért büntetést kapsz, csak, hogy megtanulj engedelmeskedni. Minden ütésemet hangosan számold!
Az első ütés fájdalmasan szaladt végig a fenekemen egészen a tudatomig de összeszorítottam a fogam és makacsul tűrtem. .Nem akartam megadni azt az örömöt, hogy lássa a fájdalmamat.
-Egy.
A férfi pedig folytatta tovább.
6,7,8….
Egyre erősebbeknek éreztem az ütéseket a tizediknél megállt finoman megsimogatta a fájó területet.
Majd a botot amivel vert óvatosan végighúzta rajta egymásután többször néha kissé felemelte és lecsapott.
Ugyanoda többször a tizenhatodik ütésnél nem bírtam tovább, örült fájdalom járt át hangos zokogásba törtem ki, a fájdalomtól üvöltöttem.
-Könyörgöm hagyja abba!
De a férfi nem hagyta abba tovább fojtatta.
A huszadiknál megállt.
-Hajlandó vagy megtisztálkodni?-kérdezte
-Igen.-Zokogtam
-Igen uram!-kiáltotta.
-Igen uram.
Lassan kioldotta a kötelet lesegített az ágyról óvatosan elvezetett a teknőig.
Remegő lábammal beleléptem a hideg vízbe.
A hideg fájdalmasan megborzongatott, szinte majdnem kiugrottam de sajgó fenekem visszatartott ettől a mozdulattól.
Óvatosan ültem le.
A férfi egy szivaccsal elkezdet megmosdatni.
Egy idő után már nem éreztem a víz hidegségét csak a férfi finom gondoskodását.
Miután lemosdatott kisegített a vízből, puha törölközővel szárazra törölte megkínzott testemet.
Rám adott egy selyemköntöst és óvatosan lefektetett az ágyra, meleg takaróval betakart.
A fáradságtól kimerültségtől szinte azonnal elaludtam hálával a szívemben a jóságáért.
Hozzászólások (0)