Cikkek idő szerint
2024. 09. (59)
2024. 08. (70)
2024. 07. (72)
2024. 06. (51)
2024. 05. (55)
2024. 04. (62)
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Havas kirándulás 2.

Törölt felhasználó
2010. 03. 10. 23:05 | Megjelent: 799x
Lassan egy év telt el, hogy megismertem a lányt. Emlékszem, barátnőjével közösön jól meg szívattak. Az első találkozást, azt a bizonyos téli szánkó túrát a mai napig nem feledem. Az eltelt egy alatt többször összejöttünk: egy tavaszi kerékpártúrán, egy nyári strandoláson és egy őszi szobafogságon lettem megleckéztetve. E utóbbi szeánszon, mert nevezhetem nyugodtan szeánsznak, beszéltem meg a lánnyal a mai találkozót, melyből barátnőjét úgy mond egyszerűen, csak kihagytuk. Ha ezt megtudja, akkor mindketten szigorú büntetésre számíthatunk. Mindegy, a lényeg a mai napban fog kibontakozni, hiszen most először mondom föl a leckét, most először fogom a kezembe venni az irányítást.
Megérkezet Krisztina. Egyedül jött a megbeszéltek szerint, csupán az általam már jól ismert szánkót húzta maga után. Elnézést kért a késésért, majd elmondta, hogy felkészült a szánhúzásra. Csalódnod kell, ma is én fogom húzni a szánkót, mondtam. S láthatóan meglepődött, hiszen nem erre készült. Ám mielőtt megszólalhatott volna, ráparancsoltam, hogy vetkőzzön. A jól megszokott mozdulatokkal megszabadult öltözékétől, melyet zsákba rakattam vele. A hideg hó azonnal fizikai reakcióba lépett Krisztina meztelen talpaival. Toporogva várta, hogy a szánkót húzhassa. A hidegtől kinyílt mellbimbóira rácsíptettem a kiscsengettyűket. Tudta, hogy minden csengetésért büntetést kap. Azonban ismét csalatkoznia kellett. Feküdj hasra, a szánkóra, mondtam. Kezét, lábát szorosan összekötöttem. Majd több helyen jól a szánkóhoz rögzítettem, mozdulni sem tudott. Fantasztikusan gyönyörű popója ott feszített előttem. Szinte hívogatott, ezért sem állhattam ellen a kísértésnek. Elővettem szépen sorban az ostort, a korbácsot és a vastag bőrszíjat. Ekkor mosoly futott végig az arcán, láthatóan nem volt ellenére a leendő mutatvány.
Felváltva suhintottam, és ő nagyon várta a folytatást. Ekkor eldöntöttem, hogy ezen változtatunk, meg fogom törni a csajt. Abba hagytam már-már pirosló hátsójának simogatását.
Krisztina azonban várta a folytatást, hiába. Elindultam a szánkóval, kabátjával letakartam, így kissé átmelegedhet a teste. Nem volt nagy hideg, de azért mozdulatlanul könnyen kihűlhet a puna, gondoltam. Hová megyünk, kérdezte. Majd meglátod, mondtam. Nem kellett sokáig bolyongni, hamar megtaláltam, amit kerestem. Itt fogunk szánkózni, mondtam. Egy meredek hegyoldal aljára mutattam. Levettem Krisztináról a kabátot, a csíptetett csengőt, elvágtam köteleit, kiszabadítottam a gúzsból. Kis átmozgató torna után, melynek örültek a végtagjai, kezeit hátra bilincseltem. Most itt meztelenül fogsz lecsúszni a szánkóval, majd vissza másszol ide a csúcsra, mondtam neki, és abban a pillanatban elindítottam a szánkót. Krisztina hátra bilincselt kezével ijedten kapaszkodott a szánba. Járművét meztelen lábaival nem tudta irányítani. Sikított, megijedt, hogy beborul a hóba, vagy neki megy egy fának. Szerencsés volt nem csattant neki semminek. Úgy százméternyit csúszhatott lefelé. Láttam, hogy leszáll a szánkóról, és nyomban elindul visszafelé. Nem nagyon haladt, minden lépésnél bokáig süllyedt a hóban, s mivel fölfelé haladt, többször megcsúszott, orra esett. Jajgatást hallatszott, nem bírt vissza jönni. Kegyelemért esedezett, zokogott. Döntöttem, könnyítésként odadobtam hozzá a cipőit. Szétfagyott lábait, nem tudta beledugni, szinte remegett a hidegtől. Segítségem nélkül csak tavasszal olvadt volna ki. Támogatásomnak azonban ára volt. Letoltam a nadrágomat, majd szopásra kényszerítettem a lányt. Nem a legjobb ötlet volt. A farkam is fázott, Krisztina, pedig már nagyon vacogott. Ugyanakkor igyekezett nem megharapni, hiszen tudta, hogy azért súlyosan megfizetne. Látható igyekezetét megjutalmaztam. Majd otthon, ha kiolvadtál, folytatjuk, mondtam. Úton hazafelé, a kocsiban már újra mosolyogni próbált. Igaz nem tudta /magam sem tudtam/, csak sejtette, hogy mind kettőnkre a szánkózásból kihagyott Andrea, szörnyű haragja vár. Erről majd máskor mesélek.

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.






 
aaaaaaaaaaaa