Flash Gordon remix 11. rész

Aura már majdnem elaludt Jerry ölében, mikor ismét nyílt az ajtó. Egy szolgálólány jött be, tálcával a kezében. A tálcán egy pohár volt és egy kancsó, tele valami különös, zöld színű folyadékkal. A szolgálólány így szólt Aurához miközben a kancsó tartalmából kitöltött egy keveset a pohárba:
- Őfelsége, a császár veled kívánja tölteni ezt az éjszakát. Hamarosan megérkezik. Addig igyál ebből egy pohárkával.
Aura minden eddiginél jobban elsápadt, és kétségbeesetten tiltakozva bújt Jerryhez:
- Ne! Nem lehet!
Jerry aggódva simogatta a lány fejét, közben azon töprengett, hogyan lehetne a rabszolganőről lekapni az ajtónyitó gyűrűt, és elmenekülni, anélkül, hogy az elárulná őket. Nyilván hangos visítozásban törne ki, amivel odariasztja az összes őrt a környékről. Ők pedig nem tudnak elég gyorsan futni, Aurának sérülten még a járás is nehezére esik. Gondolkodás közben Jerry tekintete az italon akadt meg.
- Mi ez? – kérdezte a szolgálólánytól.
- Nincs neve. Nagyon különleges ital. Sok bátor harcos az életét adta érte, hogy megszerezze a Kéj Galaxisából. Boldog kábulatba ejt, és nagyon felerősíti a szexuális vágyat. – majd Aurához fordulva folytatta – Igyál, Felség! Ez élvezetesebbé teszi a Minggel töltött éjszakádat.
Aura már kezdett érdeklődve figyelni az ital történetére, de ettől az utolsó mondattól megint sírva fakadt. Jerryt nagyon kíváncsivá tette a különleges hatású zöld ital. Felkapta a poharat, és beleivott.
- Hmm, ez tényleg nagyon fincsi! Kóstold meg, Aura, ilyen jót még nem ittál!
Átnyújtotta a poharat a húgának, közben a fülébe súgott:
- Leitatjuk a csajt, és megpattanunk innen!
Aura remegő kézzel emelte szájához a poharat, óvatosan ivott belőle néhány cseppet, aztán megerősítette, amit Jerry mondott:
- Igazad van, ez valóban remek cucc!
Jerry a szolgálólányhoz fordult:
- Hé, te nem akarsz egy kortyot?
- Nekünk, rabszolgáknak tilos. – felelte ijedten a szolgálólány.
- Mi aztán tutira nem árulunk el! Kóstold meg, itt a nagy lehetőség! Csak egyetlen korty, attól még semmi bajod nem lesz. Mi sem érzünk még semmi különösebb hatást, ugye Aura?
Aura a fejét rázta. A szolgálólány aggódva nézett körbe. Az ajtó felé tekingetett, nem jön-e valaki. Aztán vágyakozó szemeit a pohárra meresztette, és jól meghúzta.
- Ez az, fenékig! – bátorította Jerry.
- Tölts még, kérlek! – mondta Aura.
Versenyt ittak a rabszolganővel. Mire a kancsó üres lett, a szolgálólány aléltan zuhant az ágyra, és kéjesen vonaglott. Aura lehúzta az ujjáról a gyűrűt, Jerry karjába kapaszkodott, és már meg is indultak kifelé. A piától nagyon jó kedvük lett, az ajtón kiérve azonban igyekeztek magukba fojtani a nevetést.
- Ah, áll a farkam! – mondta Jerry – Így nem bírok tovább menni. Várj egy kicsit, uh! Fordulj el! – szólt rá a húgára, aki elképedve bámulta.
Jerry nekilátott egy sarokban kiverni a farkát. Aura elfordult, és a falhoz lapulva várta, mikor végez, de egyre idegesebb lett.
- Mit művelsz? Istenem, micsoda képtelen helyzet. – türelmetlenkedett a lány.
- Már kész is. Különben is, miattad van.
- Miattam?!
- Alig ittál abból a löttyből, nekem kellett ivópárbajoznom a csajjal. – mondta Jerry, aztán röhögésben tört ki.
- Most meg mi olyan vicces?
- Semmi, csak elképzeltem, mit csinálhat. Biztos jól elvan magában… És megnézném, milyen pofát vág Ming, ha meglátja.
Aura a császár nevének említésére megint sírni kezdett. Jerry észbe kapott:
- Ne haragudj! Gyere, menjünk!
A folyosón találkoztak néhány őrrel. Jerry puszta kézzel legyűrt kettőt, és megszerezte a fegyverüket. Onnantól a többit csak le kellett lőni. Nem voltak igazán ember kinézetűek, teljesen egyforma egyenruhában jártak, az elsőt mégis nehezére esett Jerrynek megölnie, de nem volt más választása.
Eközben Zarkov, akinek újratöltötték az agyát, méghozzá magasabb szintre, megérezte az ikrek jelenlétét, és megtalálta őket.
Jerry nagyon megrémült, mikor meglátta:
- Ügynököt csináltak belőle, ellenünk van! Fussunk!
Persze Aura nem nagyon bírt futni. Zarkov utánuk sietett, és próbálta meggyőzni őket:
- Nem igaz, nem álltam át hozzájuk, azt csak hiszik! Bízzatok bennem!
Közben egy kijárathoz értek, de a rabszolganőtől szerzett gyűrű nem nyitotta az ajtót. Zarkové viszont igen, és be is zárta maguk mögött úgy, hogy a nyomukba eredő őrök nem tudtak utánuk menni. Ennél a kijáratnál csak egyetlen űrmotort találtak. Zarkov felpattant rá, és sürgette az ikreket is, hogy szálljanak fel, mielőtt az őrök berobbantják az ajtót, és utánuk jönnek.
- Nem! Miért bíznánk benned? – kérdezte dühösen Jerry.
- Ártottam én nektek valamit? Épp segítek megszökni. Igyekezzetek már!
- Aurát megkínozták, és te vagy az oka!
Zarkov elképedve nézett a lányra.
- Sajnálom. Tényleg borzasztóan sajnálom. Nem akartalak titeket is magammal hozni erre a bolygóra.
- Nem csak erről van szó. Miattad derült ki, hogy…
Jerry nem tudta folytatni, mert az őrök berobbantották az ajtót. Gyorsan felkapta Aurát, felültek az űrmotorra Zarkov mögé, és elrepültek.

Színes felhők között szállt az űrmotor. Már hajnalodott, de még időben voltak, hogy figyelmeztessék Flasht, és elmenekítsék az Arboriáról. Zarkov elmesélte, hogyan küzdött mentálisan, hogy megőrizze az identitását, miközben ki akarták üríteni az emlékezetét. Hirtelen sólyomemberek csaptak le rájuk, és elfogták őket, elvitték a birodalmukba. Egy hatalmas kastély volt az, ami a levegőben lebegett. A sólyomemberek vezére, Vultan épp lakomázott csinos sólyomhölgyek társaságában, mikor az emberei beállítottak a földi foglyokkal. A földlakók még a gyűlésen látták a sólyomembereket, akkor szimpatikusnak tűntek, látszott rajtuk, hogy nem a császár oldalán vannak.
- Helló Vultan! Emlékszel még ránk? – kezdte barátságosan Jerry.
- Hogyne emlékeznék! Hívjátok a császárt, mondjátok, hogy fogtam neki valamit. – szólt Vultan, felkapta Aurát, és az asztal közepére állította. Jerry segítette le onnan az ijedt lányt.
- Miért adnál ki minket? – kérdezte Zarkov – Sosem szeretted a császárt.
- Nem, és ezt Ming is tudja, de ha átadlak neki titeket, akkor eloszlatom a gyanúját.
- Ming nem legyőzhetetlen. – vágott közbe Aura – Még Flasht sem tudta megölni.
- Gordon még él? – kérdezett vissza döbbenten Vultan.
- Igen! – vette át a szót Zarkov – Az Arborián van, és Barin herceggel szövetkeznek a császár ellen. Álljatok ti is mellénk! Együtt legyőzhetjük Ming seregeit.
Ekkor ért oda Vultan felesége, aki meg akarta tudni, mi folyik ott. Meglátta Aurát, és feltűnt neki, hogy valami nincs rendben vele:
- Kis hercegnő, olyan sápadt vagy, alig ismerek rád. Mi történt veled?
- Semmi. – felelte halkan Aura.
- Igen, ez egy nagyon jó kérdés. – vette át a szót Vultan – Mi történt veled?
- Egy… baleset. – mondta Aura zavartan, és meglibbentette a bekötözött kezét.
- Inkább a másik csuklódra lennék kíváncsi. – mondta Vultan miközben megemelte Aura másik kezét, és nézegette – Ilyen nyomokat a bilincs hagy, mikor az ember fájdalmában szabadulni próbál belőle. És valóban nagyon sápadt a kis pofikád, hiába próbálod annyi sminkkel leplezni. Kitalálom, hogyan történt: Elszöktetted Gordont az Arboriára, de lebuktál, megkínoztak, és most bele akartok keverni minket is. – intett az embereinek – Vigyétek, nézzétek át a testét, hogy milyen sérülések vannak rajta!
Aura úgy érezte, menten elájul. Egész teste remegett, le se tagadhatta volna, mennyire fél. Két sólyomember megragadta a karját. Ekkor hirtelen összeszedte magát és olyan határozottan, ahogy csak bírt, így kiáltott:
- Felségsértés! Hogy mertek hozzáérni egy hercegnőhöz?!
A teremben döbbent csend támad. Vultan ijedtében elengedte a kezét, és elgondolkozott rajta, hogy tulajdonképpen biztosan nem érhetne hozzá Ming lányához. Az embereinek is intett, hogy engedjék el. Aura kisietett a teremből, az ajtó mögött a padlóra zuhant és sírt. Jerry utána ment, hogy vigasztalja:
- Ez fantasztikus volt! Milyen pofát vágtak! Zseni vagy! Na, ne sírj!
Vultan elküldte néhány emberét, hogy hozzák el Flasht és Barint az Arboriáról. De nem szövetkezni akart velük, hanem kiadni a császárnak az árulókat.

(FOLYT. KÖV.)
(Készült a Flash Gordon c. film alapján. Nyomokban egyéb filmrészleteket is tartalmaz.)