Cikkek idő szerint
2023. 02. (15)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Havas kirándulás

Törölt felhasználó
2010. 03. 03. 06:30 | Megjelent: 604x
HAVAS KIRÁNDULÁS


Nem gondoltam volna, hogy nagy kirándulásszervező létemre, megélem, hogy nem jön senki a meghirdetett túrámra. Ott álltam a buszmegállóban egyedül, sehol senki. Talán a márciusi havazás ijesztette el a népet, nem tudhattam. Mivel korán keltem, úgy döntöttem egyedül is megteszem a túrát, legfeljebb rövidítem a távot. Elindultam a hóban, jó bokáig süllyedtem minden egyes lépésnél. A szikrázó napsütésben jólesett volna a napszemüveg, amit természetesen otthon hagytam. Kisidő után látom, hogy nemcsak én vagyok a természet megszállottja. Ketten jöttek velem szembe, két lány szánkót húztak. Találkozásunk után beszélgetésbe elegyedtem a hölgyekkel. Mivel csinik voltak, így nem esett nehezemre, hogy útvonalat módosítsak, és velük folytassam a kirándulást. Ekkor még nem sejtettem, hogy döntésemmel elindítok egy lavinát. Egy olyan domboldalt kerestünk, ahol szánkózni lehet. Nem nagyon találtunk, így megkérdezték húznám-e a szánkón Őket. Úgy gondoltam miért ne.
Ekkor megparancsolták, hogy vetkőzzem meztelenre. Azt hittem viccelnek, ám nagyon csúnyán néztek Rám. Jobban járok, ha engedelmeskedem, mondták. Ott álltam a hóban meztelen, cipőm, zoknim is levetették, majd egy zsákba pakoltatták a holmin. A lábam már most fázott, kegyelemért esedeztem, hiába. Kezeimre bilincs került, a szánkót, pedig hozzám kötötték. Elindulni azonban nem tudtam, meg sem mozdult a szán. Könyörögtem, hogy hagyjuk abba, de hiába. Még csak, most kezdődik a játék, mosolyogtak. Leszálltak a szánról, így meg tudtam mozdítani, elindultunk. Minden lépésnél rohadtul éreztem magam, újból és újból kértem, hogy engedjenek szabadon. Megunhatták kérésemet, mert a hátsómra ostorral jól oda sóztak. Csak akkor dumálj, ha kérdezünk, jegyezték meg, miközben nevettek. Nem sokáig bírtam szótlanul, a hó nagyon hideg volt. Ostor csattant megint. Majd váratlanul megkaptam a cipőimet, melyet az átfagyott lábamra alig tudtam felvenni. Reméltem, hogy lassan csak abba hagyjuk a szánkózást. De nem. Kiderült, hogy a cipőnek ára van. Ha nem akarom, hogy levegyék Rólam, el kell viselnem két dolgot. Belementem, hiszen sok választásom nem volt, s legalább nem fáznak a talpaim. Fejemre egy kissé áttetsző zsákot húztak. Lefagyott férfiasságomra, pedig valami csipeszt tettek, kiscsengővel. Azt hittem, mikor rátették a csipeszt, belehalok. Nem nagyon láttam, merre megyek, hová lépek.
Ám nem csak az eleséstől tartottam, hanem attól is, hogy a kiscsengő meg ne szólaljon.
Minden csilingelésért kaptam egyet az ostorból. Jajgatni sem volt már erőm. A lányok halhatóan élveztek a kirándulást. Bizonyára megszántak, mert a kb. huszadik ostorcsapás után megállítottak. Levették a bilincset, lekötötték rólam a szánt. A csipesz levételekor is iszonyú fájdalmam volt. A fejemről a zsákot magamnak kellett levennem, miután elszámoltam hangosan 200-ig, majd a szánkó nyomát kellett követnem. Megígérték, hogy leteszik a zsákot a cuccommal útközben. Megijedtem, hogy mi van, ha nem kapom vissza a ruhám. Szerencsémre, ha lehet szerencséről beszélni, nem vitték messzire a zsákot. A zsákon egy boríték volt „SÜRGŐS” felirattal. Fel kell hívnom Őket 12 óráig, mert ha nem, akkor visszajönnek. A telefonban elmondták, hogy nagyon élvezték a szánkózást. Elkérték az email címemet, melyre elküldik a videót, amelyet szánhúzásomról készítettek. Megígértették velem, hogy máskor is elkísérem Őket túrázni. Ha nem megyek velük, akkor a videót nyilvános helyeken láthatom viszont. Az időérzékem-elveszítettem, egy örökkévalóságnak tűnt a szánhúzás. A telefonom óráján látom, hogy egy órányi sem volt az egész.
Már két hete, hogy megtörtént, már nem fáj semmim. Lassan a következő túrát szervezem. Azonban a szánhúzás valamiért hiányzik. Magam sem értem mi van velem. A lányok nem jelentkeznek, talán hiányoznak is. Azt hiszem, megörültem. A kalandra a fejemen volt zsák és az email fiókomban, egy máig el nem olvasott üzenet emlékeztet. Az üzenet címe: HAVAS KIRÁNDULÁS

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.