Sötétség

Catherine bevezette Jasmine-t James házának hálószobájába. Berendezése egyszerű volt, ezzel együtt elegáns és célratörő. Pont olyan mint tulajdonosa. Catherine hanyagul ledobta kabátját az ágyra. Mely elfoglalta a szoba jelentős részét. Akár 4 ember is elfért rajta kényelmesen. Jasmine nem lépett be a szobába , megállt az ajtóban.
- Na – szólította meg Catherine –bátran. - Csak mi vagyunk.
Jasmine lassan beljebb lépkedett a szobába. Lehajtott fejjel tekintett körbe a szobában.
- Nagyon szép – állapította meg halkan.
- Hogy mi? – kérdezte Catherine. – Áh szóval a szoba. Nos igen, még alig volt időm megnézni. Megteszi. Foglalj helyett. Biztosan teljesen átfagytál.
Megállt a nővel szemben. Kezét az arcára tette. Az összerezzent az érintésétől.
Catherine elmosolyodott.
- Nagyon tetszel nekem. Az előbb a gépen csodálatos voltál.
- Köszönöm. Te is az voltál.
A lány felnevetett.
- Nos, azt hiszem be kell érnem ennyivel. Gyere, engedek neked fürdővizet. Jól fog esni.
- Én igazán nem. Inkább szeretnék hazamenni.
- Ugyan ne legyél buta. Itt jó most neked. Hidd el élvezni fogod.
Bement a fürdőszobába és becsukta az ajtót. Jasmine magára maradt. Bentről hallotta a víz egyhangú csobogását. Néhány perc múlva Catherine visszatért a szobába, egyik karja vizes volt. Arcán mosoly. Megállt az ágy szélén gubbasztó Jasmine mellett.
- Mindjárt kész – mondta. – Még nem vetted le a kabátot? Segítek. Állj fel szépen.
Jasmine így tett. Catherine szétgombolta Jasmine kabátját. A nőn nem volt semmi más ruha. Mindent a 46. emeleten hagyott. Catherine gyengéden lesegítette róla a ruhadarabot és a sajátja mellé hajította. Megfogta Jasmine kezét és bevezette a fürdőbe. A hálószoba méretéhez képest a fürdőhelység meglepően kicsi volt. Szinte teljes egészében a fürdőkád foglalta el. Mely maga sem volt egy hatalmas dolog. Egyetlen ember fért el benne kényelmesen. Jasmine látta hogy majdnem csordultig van gőzölgő forró vízzel. Catherine lehajolt és belemerítette karját a vízbe. Majd így szólt:
- Tökéletes. Jól fog esni.
Mikor Jasmine nem mozdult éles hangon hozzátette:
- Rajta.
Jasmine lassan megindult. Egyik lábát belemerítette a vízbe. Ám azonnal vissza is húzta. Égetően forró volt.
- Ez túl meleg – mondta meglepve
- Majd ha benne leszel jobb lesz. Gyerünk.
- De én nem tudok….
- Ne akarj csalódást okozni szépségem.
Jasmine elfordult a lánytól. Lábát újra belemerítette a vízbe. Most nem fájt neki annyira mint először.
- A másikat is. – szólt rá Cat.
Jasmine belépet a kádba a másik lábával is. Ez ugyanolyan rossz volt mint először. Arca eltorzult a fájdalomtól. Teltek a másodpercek és kezdett hozzászoknimikor a lány újra megszólalt:
- Merülj bele.
Nem szólt semmit. Nem tudott vele ellenkezni. Leguggolt a forró vízben. Az égette a combját és csípőjét.
Catherine belemártotta karját újra a vízbe és lefröcskölte a nőt és közben felnevetett:
- Ha látnád most az arcod. De nem mondom többször merülj bele. Jobb ha magadtól megteszed.
Jasmine nagyot sóhajtott. Lábait lassan kinyújtotta és elmerült a vízben. A forróság hirtelen tört rá. Égette az egész testét egészen a nyakáig. Marta, szúrta a bőrét legszívesebben kirohant volna az egész világból. De nem tudott. A fiatal szőke lány a kád mellett ült karját a vízbe lógatta és mosolygott.
- Jobb már? – kérdezte.
- Igen, kicsit.
- Nagyon jó. Ez most majd tisztára mos. De azért segítek. Ülj fel.
Jasmine megtette így felső teste kikerült a forróságból. Hatalmas megkönnyebbülést érzett.
Catherine egy fürdőszivacsot vett el a kád széléről. Belemártotta a vízbe. Kiemelte és összeszorította. Kinyomta belőle a víz nagy részét. Majd hozzáérintette a nő vállához. És lassan végighúzta annak karján.
- Erre semmi szükség. Nagyon kedves tőled.
A lány azonban nem válaszolt. Ehelyett újra merített, de a vizet most Jasmine mellkasán csavarta ki. A lányon egyáltalán nem látszott semmilyen fájdalom ahogy újra és újra belenyúlt a vízbe. Alapos volt és lassú. Egy porcikáját sem hagyta ki, csendben szó nélkül végigmosta a nő szabadon levő testét.
- Miért csinálod ezt? – kérdezte Jasmine.
A lány felpillantott rá majd visszatért a művelethez.
- James azt mondta vigyázzak Rád.
- Mindent megteszel amit mond neked?
- Még nem kért olyat amit nem tettem volna meg. De csak 2 napja ismerem. Bár nem hiszem hogy bármi ellen is lesz valaha kifogásom.
- Szereted?
- Azt kérded szerelmes vagyok e belé?
Nem, nem vagyok. Ez egész más. Kétlem valaha is éreztél volna hasonlót. De azt is nehezen hiszem hogy valaha szerelmes voltál vagy hogy téged bárki szeretet. Ha nem így lenne nem lennél most itt. Legalábbis nem így.
- Mit tudsz te erről?- kérdezte Jasmine.
Catherine újra ránézett de most nem csak egy pillanatra. Belenézett egyenesen a szemébe. És ezt mondta:
- Eleget. Óh a hajad. Nem hagyhatjuk ki.
Jasmine viszonozta Catherine pillantását. Nem szólt semmit. Nem volt mit mondania. Vett egy mély levegőt és belemerült a vízbe. Már nem fájt neki. Elég régóta volt már a vízben hogy az kellemes hőmérsékletűre hűljön.
A víz alatt kinyitotta a szemét. Látta a föléje hajoló aranyhajú alakot a hullámzáson keresztül. Ekkor belehasított a félelem. Mi lesz ha nem engedi vissza felszínre? Összeszedte magát és megpróbált kijutni a víz alól.
Legnagyobb meglepetésére semmilyen akadályba nem ütközött. Ahogy hirtelen kitört a víz alól Catherine arrébb húzodott hogy a nő vizezze össze. Jasmine a haját igazította hátra a szeme elől mikor a lány így szólt:
- Azt hitted bele akarlak fojtani. Ez nagyon hízelgő. És jó tudni hogy még félted az életed. Van még remény számodra.
Ekkor a helység sötétbe borult. Az egész ház elsötétedett. Nem látták egymást.
- Mi… mi történt? – kérdezte Jasmine.
- Valószínűleg a vihar megrongált valami energia továbbítót. Gyere ki. Megtöröllek és átmegyünk a másik szobába. Ezt nevezem végszónak.
És Catherine nevetett.