Egy kétely eloszlatása, avagy két szerelmi vallomás

Még csak pár hónapja voltak együtt. Egymás felfedezésének izgalmas útjain járva Gáborban, annak ellenére, hogy ő töltötte be a domináns fél szerepét, kétségek fogantak. Ez azt hiszem természetes; az emberben természeténél fogva, olykor kétségek keletkeznek, Gábor ember, tehát Gáborban természeténél fogva kétségek keletkezhetnek olykor.

Mi okozta ezeket a kétségeket? Egyszerűen nem tudta elhinni, hogy az a rajongás és odaadás, önfeláldozás, amit Eszter nyújt számára (ilyen rövid idő után), az valóban szívből és lélekből jön. Látta, hogyan néz fel rá az előtte térdelő, alázatos lány, de mégsem volt benne biztos, hogy a feltétlen bizalom létezik már köztük. Ilyen gyorsan... szinte lehetetlennek gondolta, de ő is rengeteget várt a kibontakozóban lévő kapcsolattól, így elhatározta, hogy megbizonyosodik arról, hogy mi az igazság. Gábor türelmetlen ember volt, egy radikális megoldás ötlött fel benne.

Péntek volt az a nap, ami az elmúlt hónapokban csak az övék volt. Eszter minden héten ilyenkor átment Gáborhoz, és utána általában együtt töltötték a hétvégét. Erre a napra tűzte ki Gábor a kigondolt megoldásának megvalósítását. Szerdán megírta Eszternek:
"Ezen a pénteken szórakozni megyek, de azért átjöhetnél. Kérlek tegyél rendet, készíts elő mindent, hogy ne legyen gondunk, amikor hazaérek.
Köszönöm
Gábor"
Már ezen üzenet elküldésekor is egy kis izgalom fogta el őt, nagyon nem akart csalódni ebben a lányban, de amit elhatározott, csak azért is végig akarta vinni.

Eljött a várva várt nap. Eszter átment Gáborhoz. Nem igazán értette ura titokzatosságát, hiszen már nagyon korán, könnyedén megnyíltak egymás előtt. Takarított, előkészített mindent és várta őt türelmesen.
Gábor közben elindult útjára. Két alternatíva lebegett a szeme előtt végkimenetelként; az egyik hatalmas boldogsághoz, a másik egy csalódáshoz vezette volna a nap végére. De nem szabad a dolgokat halogatni, csak ez lebegett a szeme előtt.
Betért egy klubba. Leült, kért egy italt és elkezdett szemlélődni. Kért még egy italt, eltelt vagy egy óra így, amikor megpillantotta terve végrehajtásának 3. személyét. Egy csinos, érett, 30-as hölgy volt az, rendkívül vonzó, pozitív kisugárzással. Bár első pillantásra még nem volt biztos, de miután beszédbe elegyedtek, Gábor számára egyre biztosabbá vált, hogy ő a megfelelő személy, aki elég kacér, perverz és nyitott ahhoz, hogy benne legyen egy ilyenben és aki elég intelligens is, hogy megértse az egész célját. Gábor áldotta az égieket, hogy ilyen gyorsan sikerült megtalálnia azt, akire szüksége volt. Italoztak, jó hangulatban beszélgettek még pár órát, Gábor bevezette őt a tervébe, és a hölgy beleegyezett.

Éjfél előtt kicsivel taxit hívtak és elindultak Gáborhoz. Eszternek a következő sms-t küldte ekkor:
"Hamarosan érkezem, remélem minden rendben, az ajtó előtt várj térdelve.
G."
Tehát egyre jobban közeledett a pillanat. Gábor, annak ellenére, hogy ivott már, egyre feszültebb volt. Már számtalanszor lejátszotta magában, hogy mi fog esetleg történni: megérkezik, Eszter meglátja őket, megsértődik, bosszúsan feláll, és hazamegy. Bebizonyosodik, hogy rajongása mégsem az volt, mint amit a szemében számtalanszor láthatott vagy pedig...de ezt már nem volt alkalma, hogy újra átgondolja, mert közben megérkezett a taxi.

Eljött hát a mindent eldöntő pillanat. Gábor kezét nyújtotta a klubban megismert hölgynek és elvezette őt az ajtó elé. Benyitottak, Eszter ott várt térdelve, ahogy sms-ben kérte tőle Gábor. Felnézett. Az első érzelem, ami kikristályosodott Eszter arcán, az a meglepődöttség volt, enyhe döbbenettel keverve. Majd erőt vett magán, lehajtotta a fejét és alázatosan köszöntötte az érkezetteket. Sikerült hát. Gábor egyszerre euforikus hangulatba került az örömtől, de ezt nem kommunikálta még Eszter felé, ki akarta élvezni az utolsó másodpercéig a megadatott lehetőséget és minden örömét, szavát a klubból megismert hölgynek szentelte, aki szintén élvezte a szituációt. Nem volt még ilyenben soha része, de nagyon izgatónak találta a helyzetet és elég megbízhatónak érezte Gábort ahhoz, hogy tudhassa mi fog belőle kisülni.

Gábor megkérte Esztert, hogy készítse elő az ágyat nekik, amíg még megisznak egy pohár bort, majd utána térdeljen az ágy végében, amíg nem kéri meg másra. Eszter csendesen, szó nélkül cselekedett.
Gáborék még ittak és beszélgettek egy kis ideig, majd bevonultak az ágyra és Eszter szeme láttára egymásnak estek. Mindketten gátlástalanul, nagyokat és hangosakat élvezve adták oda magukat egymásnak a szexualitás színterén, majd amikor végeztek, a hölgy váratlanul megköszönte az estét, lezuhanyzott, és elköszönt kajánul mosolyogva, Gábor taxit hívott neki.

Csend lett az egész lakásban, miután bezárult az ajtó. Gábor lekapcsolta az előszobai világítást, majd visszatért a szobába. Számára ekkor megtörte valami a csendet. Eszter volt az. Ott térdelt, csendesen és halkan pityergett. Gábor oda lépett hozzá, letörölte a könnyeit, megcsókolta a homlokát és azt mondta neki:
"Én is szeretlek."

Ps.: a történet szereplői fiktív alakok.