Flash Gordon remix 2. rész

Száguldott az űrhajó az ismeretlen felé, ragyogó csillagok és színes galaxisok közt suhant el. Végre elérték azt a galaxist, ahol Zarkov számításai szerint a támadók éltek. Landolt az űrhajó egy kietlen, sziklákkal teli bolygón. A jövevényeket azonnal páncélba öltözött földönkívüli katonák fogták el, és egy hatalmas palotába vitték őket, ahol legalább egy városnyi lény élhetett. A négy földi ember hamarosan egy óriási teremben találta magát. A terem tele volt földönkívüliekkel. Akadtak köztük emberszerűek, gyíkemberek és mindenféle fura alakok. A következő pillanatban megjelent a császár. A földönkívüli lények mind hangos „Éljen Ming!” felkiáltással fogadták. Azért gyűltek össze, hogy adóikat megfizessék a császárnak. Az egyik nép vezére üres kézzel lépett a császár elé, ezért helyben kivégezték. Flash száján kiszaladt, hogy „ez a Ming tiszta őrült”. Ezt azonban felhangosította egy kém-drón, így a földlakók máris a figyelem középpontjába kerültek. Ahogy közelebb léptek, Jerrynek és Flashnek is feltűnt, hogy Ming kegyetlen arcán pont olyan különleges kék szempár ül, mint amilyen Aurának van. A császár mellett álló Darth Vaderre emlékeztető figura, Klytus odasúgta a császárnak, hogy valamelyik gyerek az ő gyermeke, és szándékosan vonzották ide őket. Mingnek nagyon megtetszett a gyönyörű Aura akár a gyereke, akár nem és el akarta vitetni ágyasának. Flash a lány védelmére kelt. Sokáig harcolt a katonákkal, akik el akarták vinni a Szerelmét, Jerry és Zarkov is a segítségükre siettek. A túlerővel szemben azonban nem volt esélyük. A császár halálra ítélte Flasht, amiért szembe mert szállni vele. Az ítélet végrehajtását másnap hajnalra tűzték ki.
Aura elkeseredetten téblábolt a tömegben, amikor egy zöld ruhás alak, Barin herceg lépett oda hozzá. Bemutatkozott, elmondta, hogy az Arboria nevű holdon lakik és szívesen látná a lányt, ha épp arra jár. Nem teljesen hátsó szándékok nélkül tette ezt, hallotta Ming és Klytus összesúgását, és egy hercegnőt akart feleségül venni, hogy előnyt szerezzen ezáltal a népe számára. Közben Flasht elvitték a börtönben. A császár úgy határozott, hogy Zarkovot kiképzik titkosügynöknek. Aura és Jerry együtt kerültek egy kis cellába, miután vért vettek tőlük vizsgálat céljából. Aurát hamarosan a császár elé vezették, aki közölte vele, hogy megvan a vizsgálat eredménye, miszerint ő a mesterségesen létrehozott és földi anyába beültetett gyermeke. A lány nem akart hinni a fülének, ez már igazán sok volt neki aznapra. A császár tapizni kezdte:
- Igazán szépre sikerültél, most az enyém leszel!
- De nem azt mondta, hogy az apám?
- Nem olyan értelemben. Mi mesterségesen szaporodunk, a szexet pedig csakis az élvezet kedvéért csináljuk. Tehát nem számít.
- De… hagyjon kérem, nagy köztünk a korkülönbség.
A császár egyre türelmetlenebbül próbálta leteperni, a lány pedig igyekezett kibújni a karjaiból. Valami ürügyet próbált találni, amivel menekülhet:
- Éhes vagyok! – mondta kétségbeesetten.
- Ja persze, az ilyen fejletlen lényeknek még táplálkozniuk is kell. Menj a nővéreddel, ő is ilyenkor szokott enni, legalább megismerkedtek. – és egy közeli szobába vezette, ahol egy csinos szőke lány ült, hasonlóan csillogó kék szemekkel.
- Tess, ez itt a húgod, Aura hercegnő, vidd el őt is magaddal táplálkozni.
Aura pizzát kért, de csak kis golyócskákat kapott, amiknek semmi ízük nem volt, az egyik állítólag szénhidrát, a másik fehérje, a harmadik zsír, meg valami vitaminok is voltak. Bátortalanul próbált beszélgetni egymással a két lány. Aura sírással küszködve kérdezte:
- Hogyan… hogy fogják kivégezni Flasht?
Tess egy virtuális képernyőt jelenített meg maga előtt és azon böngészte a kivégzések listáját.
- Gázzal. Megmérgezik.
- Van ellenszer?
- Lehet, erről a doktort kell megkérdezni, aki a… Megőrültél?! Ezért téged is kivégeznének, vagy még rosszabb… A palota legalsó szintje tele van kínzókamrákkal és börtönökkel.
- Segítened kell! – kérte Aura. Addig kérlelte, hogy Tess végül megmutatta neki, merre találja ezt a bizonyos kivégzésért felelős doktort.
Aura kacéran lépett be a hóhér szobájába.
- Ha Flash életben marad holnap, cserébe kérhetsz tőlem bármit! Akármit! – tette hozzá sokat sejtetően. Ettől még a hóhér is megrémült, közölte vele, hogy nagyon csinos lány, de túl fiatal és sovány az ő ízléséhez, és nem akar tőle semmit. A lány azonban tovább csábítgatta, hogy tényleg akármit kérhet tőle, ő hercegnő és biztosan tud neki segíteni valamiben. A doktor végre kibökte mit akar:
- Jól van, akkor szerezd meg nekem Ming gyűrűjét! Annak a gyűrűnek varázsereje van, és aki birtokolja, az a világ ura. Ha megszerzed nekem, én lehetnék a világ ura.
A lány erre előkapta a diktafonként is funkcionáló mp3-lejátszóját, visszajátszotta az imént elhangzott mondatokat és megzsarolta a hóhért, hogy lejátssza a felvételt a császárnak, ha Flasht valóban kivégzik.
Flash utolsó kívánsága eközben az volt, hogy láthassa Aurát. A lány megsúgta a kikötözött, börtönben sínylődő Szerelmének, hogy van egy terve. Elbúcsúztak abban a reményben, hogy nem végleg búcsúznak. Aura elégedetten lépett ki a cellából, ekkor hirtelen Klytus, a Darth Vader-szerű félelmetes tábornok állta útját:
- Ha megkaphatlak most azonnal, nem mondom el a császárnak, hogy mesterkedsz valamiben!
- A tököd is fémből van? – kérdezte a lány, és mosolyt erőltetett rémült arcára.
- Az nem. Volt rajta védőpáncél, de már levettem, hogy…
Erre a lány tiszta erőből tökön rúgta, majd rohant, ahogy csak bírt. Amikor visszanézett és látta, hogy a tábornok még mindig görnyedve fogja a golyóit, nevetve visszaszólt:
- Csak azért kérdeztem, hogy be ne üssem a lábam.
- Ezt még nagyon meg fogod bánni, te ribanc! – üvöltött Klytus.
Aura visszarohant a szobájába, elbújt a takaró alá és úgy tett, mintha mélyen aludna, akkor is mikor a császár ébresztgetni próbálta, hogy végre megkaphassa. Később valóban sikerült elaludnia. Hajnaltájt azonban arra ébredt, hogy őrök rángatják ki az ágyából. Levitték lifttel a legalsó szintre. Börtönök között haladtak, majd egy kis térre értek, ahol egy ember (vagy legalábbis emberszerű lény) félmeztelenül ki volt kötve egy oszlophoz. Ott állt mellette a császár is, és így szólt a megszeppent lányhoz:
- Ez az ember itt nem engedelmeskedett, ezért meg fogják korbácsolni. Te pedig végignézed, hogy tudd, hogy jár az, aki nem engedelmes. – majd az intézőhöz szólt – Kezdheted!
Aura mindig szívesen nézett ilyesmit a tv-ben, de ezúttal halálra volt rémülve. Iszonyú volt látni, ahogyan szerencsétlen ember hátán egyre inkább szakad fel a hús az ütések nyomán, és szinte érezhető volt a fájdalma, ahogyan ordított, nem úgy, mint a színészek a filmekben. Aura akkor kezdett igazán rosszul lenni a látványtól, mikor észrevette, hogy a ruhájára és az arcára is fröccsen a vér. Megpróbált elszaladni, de Ming megragadta a karját:
- Nem mész sehová, nem adtam rá engedélyt, hogy elmenj! Végignézed a korbácsolást. Úgy nézd, ha a következő éjjel nem teszel a kedvemre az ágyban, akkor kiköttetlek és megkorbácsoltatlak.
Aurát két őr tartotta, hogy el ne meneküljön, vagy el ne ájuljon. Csak akkor engedték el, mikor már a megkínzott ember félholtan lógott az oszlopon, és befejezték a kínzását. Aura futott, ahogy csak a lába bírta, rémülten kapkodta a levegőt, és folytak a könnyei. Meg se állt a szobájában levő mosdóig. Letépte magáról a vérrel összefröcskölt ruhát, és hisztérikusan mosta az arcáról a vért. Már rég tiszta volt, de még mindig mosta, mosta, és reszketett a sírástól meg a félelemtől.
(FOLYT. KÖV.)
(Készült a Flash Gordon c. film alapján. Nyomokban egyéb filmrészleteket is tartalmaz.)