Érdekes találkozás és folytatása (3)

Tomi igencsak elcsodálkozott barátja utasításán („Talpra köcsög, iparkodj, az urak frissítőre vágynak!”), de mivel látta komolyra fordult a vicc, így indult és hozta a vágyott frissítőket. Mialatt ittuk a frissítőt, Tomi így szólt Petihez:
- Fogd vissza magadat, nem mindig lesz itt Ákos és akkor majd megnézheted, hogy mit kapsz jutalmul a mostani viselkedésedért!
Nem hagyhattam ezt, így én megszólaltam:
- Mivel a szerepcsere már megy gördülékenyen is, így talán lépjünk tovább. Te meg Tomi ne fenyegetőzz, mert lehet, hogy az nem is következik el, amire számítasz. Most pedig határozzunk arról is, hogy milyen periódusonként lesz ilyen csere, azaz meddig lesz az egyiktek dom, a másiktok meg Sub! És arról is, hogy lesz-e viszont?
A két srác egymásra nézett, de egyik sem szólalt meg, hanem továbbra is rám vártak. Nem sokáig, mert magamhoz intettem Tomit, majd letérdeltettem előttem és miközben lábcsókra utasítottam és azt tette, közben a kezembe vett lovaglópálcával nagyot csaptam a feszülő popóira. Tomi felüvöltött erre, és felkapta a fejét, rám nézett. Én mereven rá és közben utasítottam:
- Oda mész a házhoz, kinyitod a pincelejárat ajtaját és azon keresztül lemész a pincébe. Ott vársz, míg le nem érünk! Kis terpeszben, karok a tarkódom. Feszes állásban!
- Te pedig – mutattam Petire és megvártam, míg Tomi hallótávolságon kívülre kerül s csak akkor folytattam – tényleg fogd vissza Magadat kicsit, mert Tomi már nagyon dühös rád! Míg itt vagyok, fogod tudni dominálni, utasítást adni neki és azt végre is hajtja, de utána. Azt már nem tudom.
- Igen Ákos, magam is így gondolom, ezért nem lenne jó, ha én is Tomival szolgálnálak téged? – szólalt meg Peti is halkan.
- Idővel jó lesz, de most előtte még kicsit megtáncoltatjuk és letörjük a büszke szarvait. – mondtam és Petit arra utasítottam, hogy hozzon a házból, utánunk a pincébe, habsprayt és pár kocka jeget, valamint egy kis üvegben valamilyen – lehetőleg színtelen – üdítőt. Majd én a pincébe mentem.
Ott már várt Tomi, ahogyan parancsoltam, de látszott remeg a teste, nem csak a hidegtől, de a félelemtől is, hogy mi fog következni. Egészen közel léptem hozzá és szinte a fülébe súgtam:
- Tűrj még egy kicsit! Tedd, amit mondanak s bárki, lehetőleg azonnal, gyorsan, pontosan, hang nélkül!
Tomi rám nézett és biccentett a fejével, mert meghallotta Peti lépteit a lépcsőn lefelé. Azt is látta később, amiket hozott a kezében, de nem mindenről tudta, minek lesz.
- Peti. Tedd oda, amiket hoztál a sarokba és vedd kezelésbe barátodat, mert megveszi az Isten hidege! – szóltam rá és Peti letette, majd Tomihoz lépett és kezeivel végig ütögette a testét mindenhol. Nem erősen, de intenzíven.
Mikor láttam, hogy Tomi már nem reszket, akkor megkértem Petit, hogy hozza oda hozzám a habsprayt és Tomit pedig ráhasaltattam, de háttal az egyik hordóra. Peti kissé ügyetlenül de átkötözte a bokáit a hordó alatt, míg a kezeit, csuklóinál én kötöttem meg. Mikor meg voltunk, akkor egy-egy jégkockát Tomi mellbimbóira tettem, amit megérezve Tomi összerezzent, teste megvonaglott az érzett hidegtől. A jégkockák lassan kezdtek a testmelegétől olvadni és elcsurogni. Ekkor utasítottam Petit, hogy ezt ne engedje, hanem nyalja fel azokat. Míg nyalakodott azt is mutattam, hogy másik kezével szabaduljon meg gönceitől, így Peti is már hamarosan mezítelenül hajolt Tomi testére, de az ezt nem vette észre.
Mikor a jégkockák elolvadtak, akkor mutattam, hogy Peti is hajoljon át a másik hordón, de őt már én kötöztem rá arra, majd Tomi kötéseit eloldoztam. Mikor Tomi felegyenesedett, mutattam, hogy tegye Peti mellbimbóira a jégkockákat s most már ő nyalja le a felolvadt vizet Petiről. Ezen Tomi is jól elszórakozott.
A jégkockák hamar elolvadtak, így másik játék következett. Most a habsprayt vettem a kezembe s ebből nyomtam Petire, főleg a mellbimbóira, de majd később már a köldökére és végül a szeméremdombjára is jutott az ottani szőrerdőbe.
Tomit nem kellett instruálni, hogy mit tegyen, mert magától is nyalogatta le barátjáról a rányomott habot. S mivel a farka közelében járt, így azt is megszopogatta, majd mikor már kezdett felágaskodni, akkor áttért a golyói szopogatására s onnan visszatért a farkára, de ügyelt arra, hogy mindig időben megálljon, mikor Peti teste már nagyon rángatózott a közeledő vágy érzetétől.
Peti is nagyon élvezte, amit vele tett Tomi és már kérlelte, hogy ne álljon le, hanem juttassa el a csúcsra. Tomi rám nézett, de én nemet intettem.
Így Tomi egy ideig nem tett semmit, Peti ezért felnézett előbb rá, majd rám is. Egyikünk sem tett semmit.
Peti ezért megszólalt könyörgőn:
- Kérlek Tomi, ne haragudj az előbbiekért, fent. Nem tudtam megállni, hogy kicsit ne adjak vissza neked az uraskodásaidból, parancsolgatásaidból. Természetesen Te leszel továbbra is az Úr, a Dom közöttünk. Nekem elég volt ennyi is.
- Akkor minden rendben. – szólalt meg engedékenyen Tomi.
- Kérlek, tedd még egy kicsit az előbbi nyalakodást, ingerlést, de most végig! – kérlelte Tomit Peti.
Én nem szóltam semmit, bár Tomi rám nézett újra. Lassan hátrébb, visszavonultam a pincében a hordóktól s hagytam tegyen Tomi, amit akar.
Így Tomi egy-egy újabb, jégkockát tett Peti mellbimbóira, majd elolvadása után használta a habsprayt is mindenhol, de most sokkal többet és többször eresztett Peti dús fanszőrzetére és később már golyóira is. Alapos munkát végzett azokról történő leszopogatással s folytatta közben a farka felkeményítését is.
Még arra is volt figyelme, hogy időben mindig leálljon s a szopogatást a lehozott üdítősüvegből történt töltögetésre cserélje, amit Peti köldökébe öntött és onnan lefetyelt ki, élvezettel.
Kellően váltogatta az izgatásokat, sőt később még alapos csiklandozásban is részesítette barátját, aki igencsak dobálta magát, már amennyire tudta, a hordóra, hordóhoz kötözésétől.
Én közben már lassan teljesen kiléptem a látókörükből, s mivel nem is rám figyeltek, így nem volt nehéz felosonni a lépcsőn az udvarra, majd kilépni a kapun és magam után bezárva azt a kulcsot a levélszekrénybe dobni.
Így ért véget részemről a megismerkedés a két sráccal.
Jó pár hónap múlva találkoztam megint Velük újra kézen fogva az utcán s akkor nevetve mesélték, hogy többször is játszottak már kettesben, de többesben is a pincében, Tominál.
(vége)