Esti séta

Úrnőm már régóta mondogatta, hogy mivel a sissy nevelésem alakul, azért szeretne kivinni így az utcára is, úgyhogy ne legyen meglepetés. Egyik találkozásunk elején mondta is nekem, hogy ma számítsak erre. Másra terelődött a szó, illetve a ház körüli szolgálatom vége felé nem is jött elő, egészen a levégéig, amikoris ismét csak mondta, hogy akkor öltözzünk, jó hideg van, menjünk le egyet sétálni.
- Nos, akkor most nem leveszem rólam szépen a sissy maid ruhádat, sem a fodros szoknyádat, a többi is marad. Erényövben, harisnyában, plugban és bugyiban leszel. A magassarkúd helyett kapsz egy csizmát és felkapsz egy ballonkabátot. A fejedre maszk és paróka kerül, hogy ne legyél felismerhető.
Majd Úrnőm is elkezdett öltözni. Ő is kabátba és egy másik pár csizmába bújt.
Ahogy elkezdtünk készülődni, egyre hevesebben vert a szívem.
- Készülődj, menjünk.
Ahogy kiléptünk a ház ajtaján mindenfelé nézelődtem. Külső szemlélőnek talán fel sem tűnt, hogy én így vagyok felöltözve, szerintem senki sem tudta, hogy mit kell néznie. Ám nem is ez volt a fontos, hanem az érzés, hogy belekarolhatok az Úrnőmbe, magához húz, de nem mint egy férfit, hanem mint a barátnőjét.
Ahogy kimentünk egy park felé vettük az irányt. Jót sétálgattunk, elég kihalt volt minden. Csak pár ember jött szembe, de szerintem ők sem vették észre, hogy nem arcot, hanem egy maszkot látnak rajtam, csak egy idős bácsi nézett meg minket, miközben hallotta a magassarkú csizmáink kopogását.
És érdekes volt így, bezárva, pluggal a fenekemben, magamon érezve a harisnyámat, kabát alá rejtve a fodros ruhámat lépkedni és beolvadni az est fényei közé.
- Kérlek hozz valami vacsorát is, nincs otthon semmi. Ma este már nem kell főznöd, két gyros is elegendő lesz, sissykém. - mondta Úrnőm.
Hirtelen minden átfutott az agyamon, ahogy a sarki gyrosos felé lépkedtem.
- Én itt megvárlak a padon.
Majd rámmosolygott és gonoszul rámkacsintott Úrnőm.
Ahogy lépkedtem tovább hirtelen elkezdtem érezni, ahogy a plug elkezd mozogni a fenekemben. Úrnőm bekapcsolta a rezgést, nála van a távkapcsoló.
Nagyon csöndesen és szerényen tudtam csak szólni a kiszolgálónak a gyrososnál, hogy mit is kérek. Végig lesütött arccal figyeltem csak. Közben ő is néha megnézett, ő kiszúrta, hogy valami nem stimmel nálam, nem valódi arcot lát. Közben megkaptam a vacsorát és gyors lépésekkel eltűntem az éj sötétjében, miközben utánanam nézett a kiszolgáló.
Úrnőm halk nevetéssel és nagy mosolygással nyugtázta a kis akciómat.
- Nos akkor mehetünk haza, kicsikém? Remélem jót sétáltál. Ne lepődj meg, hogy ha majd esetleg boltba is leküldelek vagy hasonló. Dögös vagy így, neked így kell lenned, minél több időt. Nemde?
- Igen Úrnőm, ahogy mondja.

Mindezek után alig vártam, hogy hazaérjünk, bezárjuk az ajtót magunk mögött és finom lábcsókokkal megköszönhessem Úrnőmnek ezt az élményt.
Kopogtak a magassarkú csizmáink, róttuk a kihalt utcákat és senki sem tudta, hogy milyen jól érezzük magunkat mindketten. Új szintet ért el egy kis sissy.