Új barátok 7

A másik srác kiment Pétert Luigi közelebb állította a padhoz, hogy mindent tökéletesen láthasson. Nem volt finom, ahogy megfogta a karját , majd ahogy elengedte persze nem véletlenül jó nagyot csapott Péter amúgy is összetöppedt farkára és golyóira amitől könnybe lábadt a szeme.
Nos, azt találtam ki, ha kis újdonsült barátod nem bírja a kínzást, egyetlenegy fokozatot átvállalhatsz.
Meddig jutottunk a múltkor, kérdezte Luigi? Az ötödikig Uram, felelte a fiú, elég rémülten, á már emlékszem, akkor úgy sikoltoztál, mint egy szűzkislány, mikor először dugnak belé faszt. De most csendben leszel azt garantálom és leszedett az asztalról egy golyós szájpecket, majd felcsatolta.
Aztán Péterhez lépett. Te is kapsz egyet, hogy ne ordíts, ha megbüntetlek. Péter szájában még nem volt ilyen pecek. A nyála csurgott, alig győzte lenyelni, de így is cseppent egy két csepp ki a száján. A fogai közé szorult gumi undorító ízű volt. Szeretett volna megszabadulni tőle.
A fekvő fiú lankadt farkát már kezelésbe vett Luigi. Elkötötte a golyók és a farok tövénél a kötelet átdobta a mennyezetről függő csigán, majd elmosolyodott. Na ki is találtam a büntetéseteket. Te fordult Péterhez kitartod a kezed előre, rárakok egy pálcát, amikor leejted, mert lefogod az biztos ő ebbe a kis vödörbe kap egy egy súlyt, ahányszor leejted 10 perc alatt, annyiszor fog súlyt kapni, remélem nem szakad le ez a kis pöcs, de rajtad múlik. Ezzel neked vége is a büntetésnek de neki a 6. fokozat jön a gyertya.
A srác hörgött és kétségbeesetten vergődött, a kötelékeiben, nagyon félt a tűztől és a gyertyától, látta és hallotta már a gyertyával kínzottak üvöltését.
Az első leesés után ami olyan 3 perc körül következett be jókora csattanással dobta be Luigi a súlyt a vödörbe, aztán egyre gyakoribbak lettek a leesések. A golyók félrecsúsztak szinte a srác izzadt, és üvöltött fájdalmában, melyet Luigi még azzal is fokozott, hogy egy cseréptálon egyenként gyújtotta meg a különböző színű gyertyákat , melyet a srác hasára rakott, ha nagyon ficánkolt kapott egy adag forró faggyút.
A 10 perc letelte után Luigi kiszedette Péterrel a súlyokat, egyenként, majd a most már súly nélküli fiú derekára tekert kötéllel rögzítette a padon.
Az első cseppek még nagyon magasról érték a srác farkát és golyóit, aztán egyre közelebbről és közelebbről ömlött a viasz. Ordított és ficánkolt a hasán felhorzsolódott a bőr, a farka és a golyói eltűntek a viaszfolyamok alatt. Péter sajnálkozva nézte.
A szünetben, mert 10 perc után 5 perces szünet következett. Luigi kiküldte Pétert. Menj öltözz fel mára ennyi neked elég volt.
Mit csinálsz vele, már semmit, csak leverem a viaszt róla és elengedem. Nem haragszol rám. Ne hülyéskedj ez is része az egyik szerepjátékunknak.
Péter elindult az öltözők felé, de még hallotta a srác fojtott üvöltését, amitől összeborzongott.
Azonban a sötétben hirtelen egy kar ragadta meg és behúzta egy kis kamrácskába. Péter épp ki akarta magát szakítani Angelo karjaiból, de a férfi erősen szorította, ne tüzeskedj te kis csődör. Majd én megmutatom mi is az igazi olasz virtus, nem a nyamvadt kis barátocskád farkincáját kell szórakoztatnod, hanem ezt és odalépett Peti elé…