A kollégiumi diákja szenvedése és büntetése főiskolai tanárjánál (3)

A tanár ezt kérdezte: - Csak nem, Jóska fiam. Megtetted, most Te tetted meg?
Jóska kicsit hallgatott, majd ezt mesélte el a fősulis tanárjának:
- Öööööö, az úgy volt, hogy mivel Gábor hisztizett még tovább, így lekevertem újra Neki egyet, amitől már a földre esett. Majd ráugrottam és összekötöztem a nadrágszíjával a kezeit is csuklóinál, így csak vonaglott alattam. Ekkor láttam meg, hogy a kisgatyájából már kibújt a farka vége és az mereven áll. Azt gondoltam kapja meg, amit Tamással akart tenni. Ezért úgy térdeltem rá, hogy Gábor érezte, hogy már az enyém is áll. Ekkor Gábor már alig vonaglott, inkább lassan felemelte a fejét a farkam felé. És végül odaadtam, bekapta és cumizott azon, majd leszopta tempósan. Mikor én elmentem, Őt is elküldtem kézzel, így mehettünk újra zuhanyozni, de már nem volt kedvünk Tamáshoz.
- Értettem és sejtettem, Jóska fiam. – kuncogott a tanár. Jóska megmozdult és kihúzta magát, úgy mondta:
- Mit ért a tanár úr? Semmit. Megtettem és kész. Jól is esett. Bizony – tette még hozzá szemtelenül.
A tanár megmozdult, maga elé intette Jóskát, aki kényszeredetten, vontatottan, de közelebb lépett. Mikor már előtte állt, elkapta a karját és maga felé rántotta, így Jóska a térdére esett és rá s már csattogtak is a tanár kezei a popóján.
- Számolj! – hangzott. Most nem húszig, de negyvenig is számolt. Már a végén síróssá vált a hangja, mert kegyetlenül fájt a feneke az ütésektől. Ekkor abbamaradtak azok, de Jóska és a tanár is érezte, hogy Jóska farka megint áll, mint a cövek a gatyójában.
- Felállsz, kis terpeszben állsz, kezeidet tarkódon, hátul összeteszed, és úgy állsz! Nem nézelődsz! Megértetted? – adta ki a parancsot a tanára, felállt maga is, majd ellépett Jóska mellett és lépései egyre halkultak, ahogy ment.
Jóska állt, várt, majd óvatosan hátra akart lesni, de csattant a hang hátulról:
- Nem nézelődsz!
Így Jóska állt, várta a további büntetését. Majd hamarosan hallotta, hogy közelednek a tanárja lépései és érezte már, hogy a tanár mögötte áll meg.
- Bokafogás! – hangzott ekkor a tanártól.
Jóska előre dőlt, megfogta a bokáit, mikor lecsapott valami a fenekére, de ez nem kéz volt. Felszisszent. Majd még párat kapott változó erősséggel. Ekkor látta meg, hogy valami fadarabbal (paskoló) üti a tanár. Nagyot csattant, de azért nem fájt nagyon.
- Felegyenesedni! – hallotta és Jóska felegyenesedett, de azért megtapogatta a fenekét.
- Így lépdelj hátra! – hangzott és érezte, hogy az egyik kezét megfogta a tanára és hátrafelé vezeti, majd meglátta már az ajtófélfát is, ekkor megállította.
Ellépett mellette, kivett egy dobozt s azt kinyitva bőr bilincseket szedett elő. Felrakta sorban azokat Jóska csuklóira, majd bokáira. A bokáknál lévőket egy terpesztő rúdhoz kapcsolta karabinerekkel, míg a kezein lévőket az ajtófélfában lévő kampókhoz rögzítette. Ott állt X alakban Jóska. Ekkor a tanár kezébe vett egy rövidebb szíjú korbácsot és azzal verte végig elölről. A mellén, hasán, combjain a korbácsot forgatva.
Jóska kezdetben sziszegett, majd fel-, felkiáltott. Ezután a forgásirányt megváltoztatva alulról felfelé forgatta a korbácsot, s most is végig haladt a testén. Jóska ezt már jobban bírta.
Kis pihenő után a tanár egy olyan eszközt vett a kezébe, amin tűs kerék volt a nyél végén és Jóska testén ezt is végighúzta felülről lefelé és vissza, mindenhol. Jóska izgett-mozgott és elismerte magában, hogy érdekes érzéseket kelt benne.
Most leoldozta Jóskát és utasította, hogy helyben ugráljon, törzsdöntést tegyen stb. Megmozgatta. Mikor látta, hogy elmúlt a zsibbadása, vette a korbácsot és az álló fiút újra megostorozta szelídebben, de most úgy is ütött, hogy néha a farkát érje a gatyójában. Lassan sikerült is elérnie, hogy az felkeményedjen. Mikor ezt sikerült elérnie, s a gatyó elöl már majdnem kilyukadt, akkor a tanár kérdőn Jóskára nézett.
Az vissza, majd megértette és lassan lenyúlva, erotikus mozgásokkal lehúzta magáról a gatyót s ledobta maga mellé a földre. Most a tanár újra felkötözte az ajtófélfára, de úgy, hogy felül kötelek is voltak a kampó és a bőrbilincs között, így feljebb húzhatta, a lábujjain állt csak s jobban kifeszült a teste is. A tanár újra hozott valamiket.
Kis bőrpertlikkel megkötözte Jóska farkát a farktőnél, majd külön-külön kötözte a golyóit is. A végén pedig fa csipeszekkel csipeszelte meg a mell-bimbóit, a farkát végig s a golyóin is a bőrt. Volt, ami fájt, ott Jóska sziszegett, de jól tűrte. Mikor végzett a tanára, távolabb lépett és elégedetten szemlélte művét. Jóska megszólalt:
- Tanár úr. Ott a mobilom a konyhaasztalon, nem csinálna pár felvételt rólam így, hogy én is lássam? Kérem. – tette még hozzá.
- Dehogynem, Jóska fiam. – nevetett a tanár és hozta a mobilt, készített képeket, majd megmutatta Jóskának, aki elégedetten szemlélte azokat. Újra megszólalt:
- Megostorozva is kérhetek képeket magamról?
- Igen, persze. – hangzott a tanártól.
Már csattogtak is az ostorcsapások és szépen pirosodott Jóska bőre mindenhol. Mikor egyenletes volt, akkor újabb felvételek készültek, amit Jóskának is megmutatott. Most a tanár Jóska mögé lépett, de előbb szájába golyós pecket tett. A hátát és popóját is megostorozta, majd lefotózta azt is. Végül még párat ütött, főleg a popóira, de végül pár ütést úgy helyezett el, hogy a lábai között a farkát és golyóit is érte. Erre már Jóska is felnyögött, de ekkor már a tanár előtte állt és a megkínzott arcát a golyós pecekkel is lefényképezte. Ekkor újra leoldozta Jóskát s levette a csipeszeket, de a helyeiket meggyötörte.
Jóska végül is élvezte a dolgot. A tanár visszaült a foteljébe, mire Jóska elé telepedett a földre és négykézlábra állva mutatta, arra tegye a tanárja a lábát. Egy ideig így pihentek. A pihenés végén a tanár lenyúlt és megmogyorózta Jóska golyóit, mire újra kezdett a farka meredezni.
Ekkor maga elé ültette és a legvékonyabb Hager dilatatort óvatosan beletolta a farkába. Jóska megbűvölve nézte ezt, néha megmoccant, de jól bírta. Mikor végig bent volt már, akkor a tanár kicsit jobbra-balra megcsavargatta a dilatatort, de ezt már nem bírta Jóska szó nélkül, felnyögött. A tanár mutatta, hogy izgassa magát, húzkodja a farkát. Jóska meg is tette, de kérte, hogy ezt is lefényképezte le a mobiljával.
Mikor a tanár látta, hogy kezd lihegni Jóska az izgalomtól, akkor leállította, simogattatta csak, a farkát, majd újra tempóra biztatta. Ez így történt háromszor-négyszer, mire már Jóska nem bírta és kitört:
- Bassza meg, tanár úr, ne csak izgasson, de hagyja már kitörni is a vulkánomat! – kiáltott fel.
- Annak is eljön az ideje, fiam! – hangzott a tanártól, de most egy vékony pálcával is ütögette a farka végén a golyóinál, miközben Jóska izgatta, simogatta, húzkodta annak tetejét, a makkjánál, tovább. Közben kéjesen nyögött is.
Végre, mikor már nagyon remegett az egész teste, akkor a tanár kihúzta a dilatatort és Jóska hatalmast fröccsentett, több hullámban, fel-, felkiáltva mellé a kitörésekkor.
- Na, látod, így jobb volt. – hangzott a tanártól.
- Igen, tanár úr, jobb. – erősítette meg Jóska is. - Igen, élveztem is. – tette hozzá még.
- Menj fürödni és öltözz fel! – utasította a tanárja.
Mikor Jóska felöltözve visszajött s mondani akart valamit, a tanár leállította s mutatta, most ne. Kikísérte, kiengedte az ajtón, így Jóska elment.
(folyt. köv.)