Petike története 10
2015. 09. 17. 00:26 | Megjelent: 1230x
- Gyere csak ide, Petike, a fürdőbe!
- Igenis. - ért oda Peti villámgyorsan.
- Hű, de gyors vagy!
- Hát pár napja lilára pálcáztad a fenekem, mikor késtem egy fél percet. Tanultam belőle.
- Na, akkor legalább tudom, hogy volt értelme – mondtam, és megsimogattam Peti hátsóját, amin még mindig látszottak a pár nappal ezelőtti fenyítés nyomai.
Mivel egy ideje bevezettük azt a szabályt, hogy ha kettesben vagyunk otthon, akkor Petin nem lehet ruha, ezért csak az erényöv volt rajta. Elővettem a kulcsot, és elkezdtem kinyitni a lakatot.
- Hűha! - mondta Peti.
- Ezt majd akkor mondd, ha megtudod, mit kell csinálni.
- Jó, de azt mondtad a legutóbbi élvezésnél, hogy szerinted kb. két hónapot kell várnom a következőig, és ez három hete sem volt.
- Én döntöm el, nem? És egyáltalán nem biztos, hogy el fogsz élvezni, csak lehetőség lesz rá. Meg amit csinálni fogunk, azt már régóta ki akartam veled próbálni, és nem akarok vele heteket várni. Állj oda a vécének háttal!
Miután Peti a kért helyre állt, a lábai között előrenyúltam, és a meredező farkát elkezdtem lefelé, majd tovább hátrafelé feszíteni.
- Ki akarod törni? - kérdezte kicsit rémülten.
- Nincs benne csont, nem lehet eltörni – válaszoltam, majd addig feszítettem a farkát, hogy az vízszintesen álljon hátrafelé.
- Most térdelj le!
Ahogy Peti letérdelt, a farka tövét ráigazítottam a vécé peremére. Ő tehát a vécé előtt térdelt, a vécének háttal, de a farka hátrafeszítve a vécé szélén. Illetve már nem is térdelt, hanem, hogy a farkát ne érje akkora nyomás, négykézláb volt.
- Nyugi, nem baj, hogy leraktad a tenyered, maradhatsz négykézláb, ez lett volna a következő utasítás. Most ha előre-hátra mozgatod kicsit a tested vagy a csípőd, akkor a farkad töve hozzádörzsölődik a vécé széléhez, és ettől egy picit mozog a fitymád is, nagyon kicsit ingerelve a makkod, úgyhogy így el lehet élvezni.
- Hát talán nem lehetetlen.
- Biztos, hogy nem lehetetlen, kamasz koromban jó párszor elégítettem ki így magamat, kíváncsi vagyok neked sikerül-e, és bár tényleg nem könnyű, kicsit nehezítünk rajta. Egyrészt rád rakjuk ezeket: igen, a kedvenceid, a krokodilcsipeszhez hasonlóan fogazott mellcsipesz, amire még súlyokat is raktam, másrészt 15 perced van összesen. Hajrá!
Peti elkezdett előre-hátra mozogni, látszott rajta, hogy egyszerre fáj neki, de élvezi is, hogy apró ingerek érik a farkát. 7-8 perc elteltével, mikor egyre közelebb került az orgazmushoz, gyorsított egy kicsit, majd hamarosan megint lassított.
- Na mi van? - mosolyogtam rá.
- Ha gyorsabban mozgok, nagyon kilengenek a csipeszek a mellbimbóimon, és annyira belém marnak, hogy muszáj lassítanom.
- Tudom, ezért raktuk fel őket, és örülhetsz, hogy nem szívatlak azzal, hogy lökdösöm őket, hanem megelégszem azzal, hogy a te mozgásod lengeti ki őket.
A következő percekben ez ment, Peti gyorsított közeledve az orgazmushoz, majd a fájdalom miatt lassítania kellett, és nem tudott elélvezni.
- Még egy jó perc van hátra, ebből szerintem így nem lesz élvezés. Leállhatsz, de választhatsz egy másik lehetőséget is: kapsz plusz tíz percet, de ez alatt a tíz perc alatt ostorral fogom ütni a hátad. Mit csináljunk.
- Legyen, jöjjön az ostor, most már úgy érzem, nagyon közel vagyok az elélvezéshez.
- Rendben – mondtam, és ígéretemnek híven el kezdtem csapkodni Peti hátát az odakészített ostorral. Ez persze csak még ritmustalanabbá tette a mozgását, mert eddig csak a csipeszek kilengése okozta fájdalom késztette lassításra, most viszont már az ostor is. Egy pár percután Peti felsóhajtott:
- Nem érdekel, fájjon! - Ez után pedig, nem törődve semelyik fajta fájdalommal se, elkezdett mozogni előre-hátra amilyen gyorsan csak tudott, egyre keményebben odadörzsölve így a farka tövét a vécé széléhez, és egyre erősebben ingerelve ezzel a makkját.
Mikor már csak két perce volt hátra a tízből, kifolyt a spermája a farkából. Kilövellni nem tudott, hiszen a farka a vécé széléhez volt nyomva, és ez elszorította. Éppen ezért egy nem teljesen tökéletes, kicsit frusztráló, de valahol azért mégis csak élvezetes orgazmust élt át.
- Ügyes! - mondtam.
- Köszönöm! - válaszolta Peti. – Mármint az orgazmust, hogy elélvezhettem.
- Egészségedre! - mondtam, miközben letörölgettem a farkát, és segítettem neki felállni.
- Mivel most a vécébe élveztél, a saját spermád nem kell lenyelni, de az enyémet annál inkább - mondtam neki, és elkezdtem lefelé nyomni a vállait, jelezve ezzel, hogy térdeljen elém.
- Nem lehetne előbb a mellbimbóimról levenni ezeket a vackokat? Így élvezés után még jobban fáj.
- Majd ha leszoptál leveszzük. Bár tudod, hogy nem szeretem a fájdalom miatti nyavalygást, úgyhogy lehet, hogy az lesz emiatt a büntetés, hogy fönt hagyjuk még egy-két órára.
- Ahogy jónak látod – mondta Peti beletörődően. – Viszont ez egy eléggé fárasztó feladat volt, és tuti el fogom követni azt a hibát, amit nem szeretsz, vagyis hozzá fogok érni kézzel is a farkadhoz. Nem lehetne, hogy inkább kapásból hátrabilincseled a kezemet?
- Na jó, legyen - mondtam, miközben a szerencsére szintén kéznél levő bilincset ráraktam a háta mögött levő kezeire - csak szopj már végre - húztam a farkam felé a fejét szép szőke hajánál fogva.
Miután az összes spermámat lenyelte, felállt a földről, ekkor átöleltem és megcsókoltam:
- Te vagy a legjobb szolga a világon, szerelmem. De még mindig követsz el hibákat, úgyhogy amint ígértem, a csipeszek még két órán át maradnak, és most kapóra jön, hogy a bilincs is rajtad van, mert így biztos lehetek benne, hogy a csipeszeket nem tudod levenni magadról.
- Amúgy se venném le, rászolgáltam erre a büntetésre a nyavalygásommal.
- Örülök, hogy így látod. És lásd, milyen rendes vagyok, ez alatt a két óra alatt levegőzhet a farkad, nem teszem vissza rá rögtön az erényövet, persze elsősorban azért hagyom szabadon, mert lehet, hogy azt is fogom kicsit kínozni. Aztán utána visszazárlak, azt hiszem, most már tényleg két hónapra, jó?
Peti csak egy mosollyal és egy apró bólintással jelezte, hogy jó, hiszen tudta, hogy a kérdés költői, és nem lenne értelme mást válaszolnia, mivel mióta rám bízta magát, azóta az orgazmusairól úgy is én döntök.
Hozzászólások (1)