színdarab

300 millió hímivarsejt látványa könnyebbséget okoz az embernek. Általában.

Végignéztem rajta, a mellén gyöngyöző izzadság, lefelé meg lucsok, nedvek rátapadva a testére. Nem mozdult. Felkaptam és mint egy bábut ledobtam, a hasára fordítottam, hogy a segge felém nézzen. A haját megmarkoltam és halkan súgtam neki, a szemét hunyorította a kellemetlen pozíció miatt, majd a párnába csaptam kétszer a fejét. Mikor a farkam újra belecsúsztattam a pinájába, a kifolyó nedvek miatt, már könnyedén siklott. És gépiesen elkezdtem baszni. Egyenletes, erős ütemmel. Ahogy kérték. A percek teltek, Ő is elkezdte fölfogni, hogy ennek nem lesz vége. Elkezdett görcsölni a lába, a teste néha megfeszült, mintha így menekülne vagy enyhítene a dolgon. Teljes súlyommal ráfeküdtem, az ütem nem változott, egyre jobban kezdett nyögni, miközben folyamatosan csattant a segge és az ölem. Már nem mozgott, tudta, hogy szabadulni, nem szabadul, a kényem kedve szerint tehetek bármit. De nem történt más, csak basztam. És ő aléltan élvezte.

Leszálltam róla, a farkam megtöröltem és néztem, ahogy nem néz rám. Beszélgetni nem lehetett, ez kikötés volt. Odasétáltam és a megszáradt vért a szájáról letöröltem. Nem ütöttem nagyot az elején, mégis az ajka megrepedt. Az elején még nagyobb lendülettel volt, hevesen szopott, valószínűleg pornófilmből tanulta. Heves mozdulatok, a golyóm is eltűnt a szájába és gyakran nézett a szemembe. Mikor nem volt a szájába, akkor ütöttem meg. A szemében meglepettség és csillogás volt, de nem szólt semmit. Aztán mégegyszer ütöttem, az arcát, ekkor kicsit kibillent és nem értette hirtelen mi történik. Ezt kihasználva, felállítottam és letéptem a ruhát róla. Kicsi melle volt, elkezdtem kényeztetni, nyalni, majd a nyögdécselés közben az ágyra dobtam és elkezdtem nyalni a pináját. Sokáig nyaltam, élveztem, ahogy remeg és apró mozdulatokat tesz a lábával. A nyálam és a nedve elegye egy szálat húzott a szám és a kisajka közé, a csiklója lüktetését a nyelvemen éreztem. Ami rajtam volt ruha, mind levettem és elkezdődött, amiért jöttünk. Basztunk. Állatiasan, lassan, ahogy a kedvem tartotta. Eszközöket nem használtunk. A terem visszhangzott a nyögéstől, a zihálástól. Ki-be, ki-be. Néha ütöttem, egyszer ököllel is. De nem vette kedvét ez sem. Egy test volt, amit használtam, nem lehetett szava, kérése. Én használtam. És amit akartam, azt tehettem vele. Nem érdekelt hol tart, nem érdekelt hogy érzi magát. Amikor találkoztunk, mondta, ő egy senki. Kicsit szégyenlősen mondta.


A találkozás pillanatában unalmat éreztem. Ültünk az ágyon, néztük, ahogy a terembe bevonulnak a nézők. Mi a színpadon, ők székeken ülve szegezték ránk a szemük. Különböző korú, nemű emberek, akik eljöttek, megvették a jegyüket, hogy lássák, amint egy nőt megbaszok. Nézik, nem szólnak, a végén tapsolnak. Nekem és annak a nőnek, aki szintén fizetett azért, hogy ez történjen. Ez nem színház, úgy nem működne. Én meg nézem a sok sok szempárt, aki nem tudom mit vár tőlem. A terem elsötétül és gyenge taps szól.

Ha valakinek tapsolnak, az könnyebbséget érez. Általában.