A perverz Báró "istállója"

Egy kis faluban éltem keményen dolgozó szüleimmel. Mi ugyan földműves parasztok voltunk, de tisztességesen éltünk, nem nélkülöztünk. A faluban mindenki ismerte egymást. Így történt, hogy hosszú ideje szerelmes voltam a kovács fiába. Sokat találkoztunk lopva kint a földeken, vagy az erdőben. Ilyenkor teljes szívünkkel átadhattunk magunkat az élvezeteknek. Terhes lettem, és a szüleim nagyot csalódtak bennem. A szerelmem nem akart elvenni, mert a helyi kereskedő lányát kellett feleségül vennie. A gyermekem elvitték a szüleim egy zárdába. Én szégyenbe maradtam a faluba.
Az imáim meghallgatásra találtak, mert eljött a Báró házvezetője a faluba, és meg hallotta a rólam szóló pletykákat. El jött hozzánk, és munkát ajánlott a Báró kastélyában. Gyakorlatilag megvásárolt a szüleimtől, akik örültek, hogy megszabadultak a szégyent hozó lánytól, és még pénzt is kaptak értem.
Én pedig örömmel mentem, hogy ne kelljen látnom nap, mint nap a szerelmem egy másik nővel.
Lovas kocsin mentünk a kastélyhoz, ott a személyzeti bejárón bementünk. A személyzet néhány tagjának rögtön be is mutatott a házvezető nő, akit csak Mrs. Garisonnak kellett hívnom.
- Gyere, igyál egy teát ez a hosszú út után, aztán megmutatom a szobád, és a teendőidet.
Megittam a teát egy hajtásra. Elindultam Mrs. Garison után, de émelygés fogott el. A lépcső kezdett homályossá válni, és táncoltak a képek a falon.
- Mi történik velem? Olyan rosszul vagyok.
- Gyere lányom, majd ledőlsz a szobádba, kicsit kimerített az utazás.
- Mindjárt elájulok, kérem segítsen.
És ekkor teljesen elvesztettem az eszméletem. Éreztem, hogy lebegek, mintha valaki vinne, majd megint semmi.
Tompa hangokat hallok, és próbálok pislogni. Megdörzsölöm a szemem és fel akarok ülni, de még nem vagyok elég erős és vissza zuhanok.
- Csipkerózsika ébredezik, és még csókot sem kapott.
- Mi történt?
- Elájultál. Nagy valószínűséggel tejlázad is van.
Nagyokat pislogok és végre sikerült kinyitnom a szemem. Körül nézek, de az első, ami szembe ötlik, hogy meztelen vagyok.
- Miért vagyok meztelen, hol vannak a ruháim?
- Azokat leszedtük rólad. Már nem kell ezentúl viselned semmit!
- Micsoda? Miért? – kiáltom felháborodva.
- Mert a Báró úr így szereti az ő állatkáit.
- Mi van? – nézek rá értetlenül
- Tudod az van, hogy megvettelek szegény csalódott szüleidtől és munkát adtam neked. Azt nem beszéltük meg, hogy mi lesz a feladatod. A Báró úr szereti az anyatejet élemedett kora ellenére. Csak ettől áll föl neki, ezért sok olyan lányt vesz meg, akik egyedülálló anyák és nem nevelik a babájukat. Amikor a Báró úr akarja, mész hozzá éjszakára, és befekszel az ágyába. Ha azt kívánja, akkor a melledből iszik, amíg egy másik lány kezelésbe veszi ott lent. De nem beszélek virágnyelven, hiszen nem egy ártatlan lánykáról van szó. Tehát amíg te szoptatsz, az Úr szopat vagy kefél egy másik lányt.
- Mégis hányan vagyunk?
- Heten vagytok, mind 19 és 25 év közöttiek, és minden lány csak addig maradhat, amíg van teje. Utána kap egy kis pénzt és mehet. Mivel naponta mindegyik lányt kezelésbe veszi az Úr, nem jellemző, hogy el kelljen küldeni bárkit.
- Ez undorító.
- Igen tudom, de ha magadtól nem vagy hajlandó, akkor a szolgálóknak szokta oda dobni használatra az engedetlen lányokat. És hidd el nekem, hamar engedelmes és szolgálatkész tehenei lesznek mind.
- Neked úgysem kell a tej, pocsékba menne. Mivel már tejlázad van, kifejem belőle én, hogy a következő adagot, már az Úr kaphassa. Állj négykézláb, hozom a tálat.
Elment, majd egy tállal és egy tagba szakadt egyenruhás fickóval jött vissza.
- Na, gyere, ne szégyenlősködj. – nem mozdultam.
- Ha nem jössz magadtól, akkor Cliff segít. – int a szolga felé.
- Jól van, megyek már, de akkor ő menjen ki. –miután mögötte becsukódott az ajtó, négykézlábra álltam.
Hatalmas duzzadt melleim lógtak a tál fölött. Mrs. Garison egy sámlira telepedett mellém, és mint anyám a tehenünket otthon, fejni kezdett a tálba.
- Sajnos ezt most mind ki kell önteni, mert ez nem jó ízű.
- Nincs felesége, akin kiélhetné ezeket a hajlamit?
- Ó dehogy nincs, csak az nem tenne ilyet. Viszont Ő az Úrnő is szeret használni Titeket.
- Ez mit jelent, mire használ minket?
- Ha nem elég síkos a puncija, amikor jön hozzá egyik-másik lovagja, akkor, amíg kávéznak vagy teáznak, nyalogatod az Úrnőt a szoknyája alatt. Vagy ha mondjuk a szolgák nem vittek a vendégnek elég tejet, akkor oda állsz és felkínálod a sajátod. Részletezzem még?
- Fúj, nem!
Váratlanul bejön egy férfi az ajtón, kopogás nélkül. A gazdagon díszített ruhájából ítélve csak az Úr lehet.
- Mrs. Garison, úgy hallom új taggal bővült az istállóm.
- Igen Uram, nézze csak. – elkezdett körbe járni, megcsapkodta a fenekem párszor, majd az arcomhoz lépett és felemelte az állam, hogy jól lásson. Olyan 35-40 év körüli enyhén pocakos kopaszodó úr állt előttem, kemény vonásokkal. A szeme kék, az arcán kisebb szépen karban tartott szakáll kapott helyet. 180 cm körül lehet a magassága, de enyhén már elkezdett pocakosodni, bár elég széles a válla, így nem túl feltűnő a hasa.
- Egy kissé fel kell még hizlalnunk, mert nem reng eléggé a segge, a puncija is jobb lenne, ha húsosabb lenne. Zsíros ételeket adjunk neki.
- Értettem Uram.
- Mivel most szopogatásra alkalmatlan, mehet az asztal alá.
Nézek értetlenül, ki és miért megy az asztal alá?
- Ki van soron, aki most tele van?
- Lilla alig várja, hogy Uramat szolgálhassa. Nagyon feszül neki.
- Akkor küldd be.
Mrs. Garison betessékelt engem az asztal alá, hogy ott várjak térdelve. Cliff, egy hatalmas bársony karosszéket hozott az asztal elé, amire a Báró Úr leült. A farka, ami a nadrágból kikandikált, az arcommal volt egy magasságba.
Hamarosan egy meztelen lány libegett be a szobába és felült a fejem fölött lévő asztalra.
- Köszönöm Uram, hogy hivatott. Annyira vártam, hogy az Öné lehessek. Kérem, rendelkezzen velem. – hatalmas terpeszbe dobta a lábait. Szerintem engem észre sem vett.
- Add a gyönyörű, telt csöcsöd a számba.
- Te, pedig kezdj el dolgozni a farkamon! – szólt be az asztal alá. Közelebb másztam és számba vettem a félig kemény faszt, és finoman nyalogatni kezdtem. A fejem fölött eközben, nyögdécselt a lány és a lábait dobálva vonaglott.
- Ó, igen Uram, szopja ki. Nézze, hogy folyik a nedvem a puncimból. Tegyen magáévá.
- Majd meglátjuk Aranyom, nagyon ízlik a tejed és jól tele vagy. Lehet, hogy csak szopatok, nem akarom abba hagyni a csöcsörészést.
Már nagyon keményen áll a Báró Úr farka, és meg kell mondjam, nem néztem ki belőle, hogy ekkora farka lesz. Legalább 25 centimétert próbálok lenyomni a torkomon. Uram a fejem felett ujjazza a lány pináját. Hangosan cuppog, annyira fel van izgulva.
- Nyald le! –tarja Uram a számhoz a tenyerét, ami az előbb még mélyen a lányban volt. Nyalom, szopogatom, teljesen letisztítottam.
- Szopd erősen a faszom! Érezni akarom mélyen a torkod. A spermámat mind le kell nyelned! Ne merd kiköpni! – válasz nélkül tolom a garatomra. A Báró Úr egyik keze a lányba matat, a másikkal a fejemet nyomja a farkára. Egyre erősebben és gyorsabban tolja a fejem, felettem a lányban is egyre gyorsabban mozgatja a farkát, mire az hangosat nyögve elélvez, miközben már szinte lovagolja az Uram kezét. A Báró Úr is egy nagy állati nyögéssel elélvezett a számba, pontosabban mélyen a torkomra. Teljesen rányomta a fejem, egészen addig, míg az utolsó cseppet is ki nem lőtte. Alig tudom nyelni azt a rengeteg spermát, de azért lenyelem.
- Annyira köszönöm Uram. – hálálkodik kacéran a lány az orgazmusáért. Oda ül a Báró Úr ölébe és tologatja tovább a szájába a hatalmas melleit. Irigylem, hogy nekem nincs ekkora. Uram úgy csüng a csöcsökön, mint lián a fán. Gyömöszöli, nyalogatja, bekapja, amilyen mélyre csak tudja, és szopja.
- Tegyen magáévá. Annyira kívánom a hatalmas farkát! Kérem, könyörgöm!

Folyt…