A várban. (folytatás) 13

Mind a ketten nyújtották felénk üres poharukat. Mi teleöntöttük azokat.
Gazdám ránk parancsolt, hogy mi is igyunk. De most a pálinkát öntetett.
Megittuk. Én már éreztem is, hogy a szokatlan ital a fejembe száll, de nem bántam.
Újra le kellett térdelnünk uraink elé. Gazdám az ölébe húzta a fejemet. De amikor szokás szerint ki akartam nyitni a számat jelezte, hogy most nem ez következik. Csak ott akarja tartani a fejemet az ölében.
Az úrfik elkezdtek kockázni... Nem sokáig tartott. A vendég nyerte meg a játékot. Ez azt jelentette, hogy mostantól kezdve ő mondja meg, hogy mi, és hogyan fog történni.
- Hozzál köteleket! - szólt rám a fiatal báró.
Azonnal ugrottam, s a kuckómból behoztam a spárgákat. Ameddig kinn voltam, Józsival töltettek maguknak italt, de a mi poharunk is tele volt újra.
Az úrfik fenékig ürítették a poharukat. Ránk néztek és várták, hogy mi is ezt tegyük.
- Te - mutatott rám a kis báró - kössed hátra a barátod kezét. Jó szorosan!
Megtettem.
Majd maga elé állított, és az én kezemet ő kötötte meg.
- Most az következik, hogy először az én szolgám térdel le eléd. A feladata neki az, hogy minél előbb eljuttasson a csúcsra. A te érdeked - mutatott rám - az, hogy amennyire csak tudod késleltesd. Megnézzük az órát, és akkor most kezdődhet a játék.
Józsi letérdelt elém, és nagyon gyorsan elkezdte a feladatát végezni. Közben gazdája a lovaglópálcával aprókat ütött a hátára, fenekére. De néha ügyesen hátulról a lába közé is behelyezte a pálcát, és ott is tevékenykedett.
Az én uram pedig a széken hátradőlve nézte az előtte történteket. Annyit segített nekem, hogy a kézmosóvödörből vizet locsolt rám...
Igyekeztem nyugodt maradni, de úgy látszik Józsi jól megtanulta a "leckét", s mind közelebb értem a beteljesüléshez. Az egész nap visszatartott élvezet tűzhányóként tört ki belőlem barátom szájába. Lenéztem rá s láttam, hogy örömet okoztam neki. Gazdája egy erősebbet ütött a hátára. Ezzel jelezte, hogy felkelhet.
A vendég úrfi maga elé állított, és végignézett rajtam. Különösen megszemlélte még mindig nagyon kemény lőcsömet. Majd a szolgájára nézett. Láthatta, hogy ő túlzottan kemény lett, és nem fog sok munkámba kerülni a rajta való munkálkodás.
Pálcájával aprókat ütött szolgája farkára, hogy egy kicsit lankadjon... El is érte ezzel a kitűzött célt.
Térdre parancsolt Józsi elé, és tüntetőleg az órára nézett. Én elkezdtem a munkálkodást. Nem is kellett sokat dolgoznom, s már is kemény lett barátom. Elővettem a legjobb tudományomat. Éreztem, hogy nem kell sok idő neki a beteljesedéshez. Igazam is lett... Nagyon hamar éreztem, hogy elérte a csúcspontot. Hangos lihegéssel adta ki magából a benne felgyülemlett energiát.
Az úrfik az órára pillantottak, s már is mondták, hogy én vagyok a győztes. Tehát a gazdám fogja a továbbiakat vezényelni. Lekerült a kezünkről a kötél, és újra uraink elé kellett térdelnünk. Láttam mind a két úrfin, hogy ők is megkeményedtek rendesen a mi élvezetünk látványától.
Nem tudom, hogy eredetileg miben állapodtak meg, de nem is gondolkodtam rajta. Én és barátom is megkaptuk azt, amire vágytunk. Tudtam, hogy most a gazdáink következnek. Csak azért szurkoltam, hogy lehetőleg ne pálcázással akarjanak szórakozni.
Kiküldtek mindkettőnket a fürdőkamrába. Ránk parancsoltak, hogy alul mosdjunk meg rendesen. Kimentünk, és gyorsan megtettük. De közben azért nem hagytuk ki azt sem, hogy átöleljük egymást.
Visszamentünk a szobába, addigra gazdáink megint teletöltötték a poharakat. A mi poharaink is újból tele voltak. Nem szóltak semmit. Intettek, hogy igyuk meg.
Éreztem, de láttam Józsin is az ital hatását.
Gazdám az ágy mellé parancsolt mindkettőnket. A bárót karon fogta, és őt is odavezette. Lefeküdtek. Azonnal minden szégyenkezés nélkül átkarolták egymást, és összeérintették szájukat. Sokáig maradtak így.
Majd gazdám mindkettőnknek megparancsolta, hogy mi ketten feküdjünk el az ágy alsó felébe, és kezdjük el őket szórakoztatni a kezünkkel, szánkkal. Józsinak azt a feladatot adta, hogy őt kezelgess, míg nekem az ifjú báró kedvére kellett tennem. De azt is megparancsolta, hogy ne vigyük túlzásba a játszadozást, mert sokáig akarják élvezni egymást, és minket. És azt is megengedte, hogy mi ketten egymással is szórakozhatunk.
Nem néztem az órát de éreztem, hogy jó sokáig tartott. Közben váltogattuk is egymást Józsival, Volt, hogy én játszogattam a gazdámmal. Ő azonnal észrevette, hogy váltottunk, de nem szólt semmit. Közben Józsival mi is összeakaszkodtunk, és vigyáztunk arra, hogy gazdáink ezt ne vegyék észre.
Mind a négyen már nagyon kemények voltunk. Éreztem, hogy gazdáinknak nem kell sok a beteljesedéshez.
Józsi fejét a gazdám ölébe nyomtam, s én a bárócska lőcsét vettem kezelésbe. Amikor már a beteljesedés közelében értek, ha lehet még erősben átkarolták egymást gazdáink. Így egymást átkarolva élvezték az együttlétet. Mindketten nagy lihegésekkel jelezték, hogy elérkeztek a csúcspontra.
Minekünk - a két szolgának - már más dolga nem volt, mint gazdáink testét letisztítani. Elfújtuk a gyertyát, és csendben becsuktuk magunk után az ajtót. Otthagytuk a fiatalurakat az ágyban kielégülve, egymást átkarolva.
Amikor beértünk a kamrámba, nagyon gyorsan átkaroltuk mi is egymást, és ledőltünk a hencseremre.
Még egy kicsit élveztük egymást, de hamar elnyomott mindkettőnket a fáradság, és az elfogyasztott ital.