Folytatás a klubban, Tiborés Mark-2

Az ágy felé lökdösték, nem éppen a legfinomabban, majd fel kellett térdelnie az ágyra négykézlábra állították.
Nézzétek, ezt aztán alaposan helybenhagyták, tapogatták a seggét, majd egy hűvösebb kéz érintette meg . Benyúlt a combjai közzé is hátrafeszítette Tibor merev és lüktetően forró farkát. De úgy látom élvezi, mondta a kéz gazdája. Tibor számára ismerősnek tűnt ez a hang. DE aztán másfelé terelődtek a gondolatai. A farkát feszítő kéz elengedte a hímtagot, majd a heréket kezdte masszírozni, morzsolgatni, először nagyon finoman , aztán pedig egyre erőteljesebben , de épp a félúton a fájdalom és a jóérzés között.
A seggét nem bánthatjuk, így a farkát, a hasát és a mellét vesszük kezelésbe, hallott egy hangot.
Vigyázz magadra, amennyiben megnyikkansz, vagy felsóhajtasz, netán elélvezel, akkor nem lesz kímélet.
Na, pitizz szépen , kis kutyus, mondat egy korántsem behízelgő hang és a fülénél fogva a két térdére állította Tibort. Jó kis farkad van, de látom azért áll mint a cövek, na majd teszünk róla, de elébb nézzük a melleid, úgy a bimbók is kemények, akkor ide a csipeszt, és ezzel két csipeszt csíptettek fel a bimbókra, Jaaj, kiáltotta Tibor, ám ekkor eszébe jutott, amit az előbb mondtak, csak a seggét ne, gondolta.
Nem engedelmeskedsz. Péter gyere ide, igenis uram!
Fogd ezt a lovaglóostort és mérj huszonöt csapást a farkára, mindjárt bemutatom rajtad milyet. Tibor egy vessző süvítését és lecsapódását hallotta, valamint azt, hogy valaki egy picit hangosabban vette a levegőt.
Tartsátok, meg! hangzott az újabb utasítás.
Kétfelől belékaroltak és hátrafeszítették a karjait, merev hímtagja így még előrébb meredezett. Azonban nem sokáig, mert az ütések sorozata következett, olyan érzés volt, mintha tüzes vassal sütögetnék, huszonegy, huszonkettő, huszonhárom , huszonnégy, Tibor a könnyeivel küzdött, összeharapta a nyelvét kínjában, de nem mukkant.
Állj a huszonötödiket én adom neki. Ekkor megismerte Mark hangját, aki egy hatalmasat húzott égő és lelohadt farkára.
na most megtanultad, hogy hogy kell nálunk viselkedni, ha nem engedelmeskedsz még 50-et kapsz, de azt a tökeidre, úgyhogy nem ajánlanám!
Feküdj hasra.
Tibor lefeküdt, de ekkor meg a kér bimbócsipesz miatt jajdult fel majdnem , de az utolsó pillanatban visszatartotta magát, Ja a csipeszek, várj!
Valaki leszedte róla, ekkor azonban kicsordultak a könnyei. Olyan fájdalmat érzett, amit szinte még soha. A farka lüktetett, a torka égett, a mellbimbói elviselhetetlenül fájtak.
Az éjszaka azonban még korántsem ért véget.
Fordulj a hátadra és csússz az ágy széléig!
Tibor a hátára fordult, majd a két lábát megragadták és felfelé tartották. Bekenték a lyukát síkosítóval, majd néhány apróbb lökés után egy teljesen merev fasz hatolt belé.
A férfi alaposan dolgozott, az egészen pici apró lökésektől a legvadabb iramig, majd újra és újra befékezett, nyújtani akarta az élvezetét. Keze néha rátévedt Tibor farkára azt morzsolgatta, majd verni kezdte. A ritmus ugyanaz volt. Végül néhány hatalmas rántással már majdnem elélveztette, amikor abbahagyta a farok ingerlését, és a maga élvezetével kezdett foglalkozni. Hírtelen kirántotta merev farkát Tiborból, majd hatalmas erővel belédöfte, szinte felnyársalt. Tibor felnyögött, a fájdalom és a kéj egyszerre volt jelen, de a farka lüktetett és égett, a tökei majdnem felrobbantak a kielégítetlenségtől. A fickó az utolsó döféskor beleélvezett, úgy morgott és hörgött akár egy oroszlán. Tibor el is nevezet magában oroszlánkirálynak, hiszen a farka is királyi volt.
Most pihenj egy kicsit, mondta az Oroszlánkirály! Tibor magára maradt, de kezét összebilincselték , és kikötötték, így sem a szeméhez, sem a farkához nem érhetet. Annyira vágyott élvezni, hogy minden porcikája reszketett, de lassan lecsillapult, meggyötört teste elfáradt, a kötelékein nem tudott lazítani. Valamiféle bódult állapotba került. Majdnem elaludt.
(folyt.köv.)