Fantáziák 6.

- Gyere be! - fogadta a srác mosolyogva barátnőjét az ajtóban.
A lány belépett, a srác bezárta maguk mögött az ajtót. A fiú magához húzta, és megcsókolta barátnőjét, de amikor elengedte, arcvonásai elkomolyodtak.
- Ugye tudod, hogy imádlak? - kérdezte.
- Persze. De... mi a baj? - kérdezett vissza a lány rosszat sejtve.
- A múltkor szóvá tetted, hogy nem annyira tetszett a fellógatás. Ezt nem kellett volna, most muszáj vagyok megbüntetni Téged...
A lány nyelt egy nagyot, hiszen tudta, hogy azok a szexuális játékok, amiket el kell viselnie, és ő élvezettel el is viseli, mások számára egyenértékűnek tekinthetők egy durva kínzással, és ha most barátja büntetésről beszél, akkor ő is az eddigieknél valamivel keményebbre számíthat. Mindenesetre nem feleselt, hanem alázatosan levette ruháit, utána kihúzva magát vigyázzállásban várta sorsát.
- Ezt már szeretem - bólintott a fiú.

A srác elővett egy meglehetősen hosszú kötelet, és megkereste a felezőpontját. Annál a résznél átvetette barátnője nyaka mögött, majd a két szárra kötött egy-egy csomót a lány mellei fölött, alatt, illetve a hasa tájékán is, utána a kötelet átvezette a lány háta mögé, méghozzá a lábai között, a külső szeméremajkain belül. A két szárat átbujtatta a kötél nyak mögötti részén, és óvatosan, de határozottan meghúzta, így a kötél belefeszült a nő puncijába, aki ezt meglepett nyögéssel nyugtázta. A pasi szétválasztotta a kötél két szárát, és a lány két oldalán a hónaljai alatt átvezette előre, ahol átfűzte őket a két felső csomó között, utána ismét hátravezette, ahol egy újabb kereszteződés után visszafordítva még egyszer előrevezette, a középső és alsó csomó között is átfűzve a szárakat. Végül a lány háta mögött összecsomózta a kötél két végét. A fiatal nő egyre jobban szenvedett, hiszen ahogy a mellei között lévő szakaszon a kötelek két irányba szétfeszítették a függőleges dupla szálakat, úgy még jobban belevágott puncijába a kötél. Viszont apró melleit is izgatóan kiemelték az átlós kötelek. Urának meglehetősen nehezére is esett ridegnek és keménynek maradnia.

De megtette. Előkerült egy darab vaslánc is. A srác valahogy megoldotta, hogy a lány kezei a nyakához legyenek rögzítve úgy, hogy a puncijának még a közelébe se érhessen, illetve a lánc egyik végét a konyhai radiátor csövéhez lakatolta, hogy azt a helyiséget ne tudja elhagyni.
- Azt mondtad, jól tudsz főzni. A büntetésed az lesz, hogy vacsorát kell készítened nekem - jelentette be a srác.
- Igenis! - vágta magát haptákba a rablány, de megbánta a hirtelen mozdulatot, hiszen a kötelékei erősen beledörzsöltek puncijába.

A pasi elvonult számítógépezni, hiszen tudta, hogy ha tovább nézné a lányt, nem bírna gerjedelmével, és kénytelen lenne idő előtt magáévá tenni. A nő pedig nekiállt főzni. Ezzel nem is lett volna gond, de mivel kezei mozgásszabadsága korlátozott volt, szinte minden munkafolyamathoz le kellett hajolnia, netán guggolnia, ilyenkor a kötelek mindig megmozdultak, súrolták-dörzsölték érzékeny kis puncikáját, hamar eljött az idő, hogy már sírni tudott volna az égő érzéstől, de megigazítani nem tudta a kötelet, nem értek le odáig kezei.

- Kész a vacsora, drágám! - jelentette a lány néhány óra múlva.
- Nagyon finom az illata, és csodásan néz ki! - dicsérte a srác a konyhába lépve barátnője művét. - És isteni finom is! - füttyentett, amikor megkóstolta. - Egyél Te is!
A fiatal nő örült a dicséretnek, de nagyon nem akaródzott ennie, szeretett volna már megszabadulni a kötelektől. Ezt barátja is láthatta rajta, hiszen direkt nem sietett az evéssel.
- Köszönöm, ez fantasztikus volt! - jelentette ki, amikor végzett. - Elmosogatnál, szívem? - kérdezte galád módon.

A lány már ugrott is, hogy minél hamarabb végezzen. Barátja most már ottmaradt, nézte a láthatóan sietősen ténykedő lányt. Amikor készen lett, a srác végre levette a lány láncait, de a kötélruháját még nem. A lány kezeit a hátul végződő csomóról lógó kötélvégekhez kötötte, majd hassal az asztalra nyomta, oldalra kiemelte a szeméremajkak közül a kötelet, a nő ekkor megkönnyebbülten felsóhajtott, de a kiképzésnek még nem volt vége, hiszen a srác hátulról beléhatolt, keményen döfködve kidörzsölt punciját. A rablány egyre hangosabban nyögdécselt.

- Fejezd be szájjal! - parancsolta a srác.
A lány felállt, hátrakötözött kézzel nehézkesen letérdelt a srác előtt, és fejének előre-hátra mozgatásával addig ingerelte a farkat, amíg abból elő nem lövellt a forró fehér sperma. A fiatal nő szájából kétoldalt ki is folyt az anyag, lecsöpögve melleire.
- Jó volt, drágám? - kérdezte a lány.
- Tökéletes. Már majdnem megbűnhődtél.
- Miért, mit kell még tennem.
- Öltözz fel!
- Nem veszed le a köteleket? Nem zuhanyozhatok le előtte? - kérdezte döbbenten a lány.
- Most nem. Így kell hazamenned. Legközelebb majd jobban meggondolod, hogy kritizálod-e a módszereimet! - emelte fel fenyegetően mutatóujját a srác.

A pasi csak a lány hátrakötözött kezeit oldozta el, a többi kötelék valóban barátnője teste körül feszülve maradt. A lány felvette ruháit, de hogy ne nagyon nedvesítse át azokat a sperma, először szétkente a testén, és megvárta, amíg megszárad valamelyest. Amikor elkészült, barátja az ajtóhoz kísérte, és forrón megcsókolta.
- Ne hidd azt hogy ne szeretnélek hihetetlenül! De meg kell tanulnod bizonyos dolgokat. Ha nem szeretnél még egyszer ilyen megalázó helyzetbe kerülni, akkor vigyázz jobban arra, hogy mit mondasz!
- Azt hiszem, ezt örökre megjegyeztem! - bólintott a lány. - Én is szeretlek! - ő is megcsókolta a srácot, mielőtt elindult volna.
A hazafelé vezető úton végig igyekezett úgy mozdítani a lábai között feszülő köteleket, hogy azok a legkevésbé dörzsöljenek, de a tömegközlekedési eszközökön nem volt túl sok esélye feltűnésmenetesen végezni ezt a műveletet. Végre hazaért. Igyekezett a lehető leghamarabb úgy besurranni a fürdőszobába, hogy az ne keltsen feltűnést. Hihetetlenül megkönnyebbült, ahogy levette a kötelet magáról, de egyben annyira fel is izgatták a nap eseményei, hogy kénytelen volt még egyszer saját magát is a csúcsra juttatni csiklója erős dörzsölésével. Csak ezután zuhanyzott le, és tért nyugovóra.