Bérfiú II/1
2015. 06. 28. 18:37 | Megjelent: 925x
Hazaérve értesítés várt. Főnökömtől jött diszpozíció. Örültem neki, mert úgyis elég gyengén álltam anyagilag. Még volt jó néhány nap az ösztöndíjig.
Amikor diszpót kapok, mindig telefonálnom kell főnökömnek. Vissza kell igazolni, hogy megkaptam az értesítést. Nincsen akadály, ráérek teljesíteni.
Ilyenkor főnököm mindig nagyon világosan elmondja, hogy mire szól a megbízás, és mennyi időre bérelnek ki.
Az egyetem mellett egy szerviz-szolgálatnál vállaltam munkát ami szolgákat, inasokat kölcsönöz az arra igény tartóknak. Nagyon jól megfizetnek, de nem szabad válogatósnak lenni. Mindent meg kell csinálni, mindent el kell vállalni.. Az általa vezetett szerviz-szolgálathoz bejönnek az igények.
A megrendelő elmondja, hogy mire szeretné használni a kiközvetítettet. Aztán a főnök dönt, hogy elvállalja-e a megbízást, vagy sem. Van-e neki rá embere, aki bevállalja a teljesítést.
A szolgálathoz való belépéskor ki kellett tölteni egy kérdőívet. Ebben nagyon sok olyan kérdés van, ami az embernek a legbensőbb titka lehet. De az alkalmazásnak feltétele volt a teljes őszinteség. No meg a kérdőív alapján tudta a vezető, hogy kit, hova lehet küldeni.
Én azt írtam be, hogy vállalom a ház körüli munkát, de hajlandó vagyok szolgálni bérlőmet minden szempontból. De csak férfi megrendelőknek teszek eleget szexuális kívánságainak. Persze bizonyos dolgokat nem vállalok. Ezek olyanok, amiktől undorodom, vagy az egészségemre károsak lehetnek...
Felhívtam a cég tulajdonosát. Meglepődésemre behívott magához este hét órára. (Csak nincsen valami problémája velem? Nagyon kell az a pénz, amit itt keresni tudok.)
Pontosan érkeztem. A titkárnő betessékelt a főnök irodájába.
Meglepődésemre nem volt egyedül, hanem egy velem egykorú srác ült már bent nála.
- Ismerkedjetek meg egymással, mert együtt kellene dolgoznotok ezúttal.
- Zsolt vagyok - mondta a fiú, és kezet nyújtott. Kézfogása nem volt túl férfias.
- Lacinak neveznek a barátaim - válaszoltam, s jól megszorítottam a kezét.
- Miután megismerkedtetek egymással - vágta el a továbbiakat a főnök - azt akarom elmondani, hogy egy különleges megbízás vár rátok. Egy házaspárhoz kellene mennetek. Én feltételesen vállaltam el a megbízást, mert nem vagyok biztos, hogy találok-e megfelelő embert erre. Tirátok gondoltam.
Érdeklődéssel figyeltük mind ketten. Folytatta.
- Kettőtöknek kellene menni. Az adatlapotokból kiderül, hogy Laci csak férfit vállal. Zsolt pedig biszex, így hölgyek örömére is kiközvetíthető.
A házaspár mindkét tagja sub beállítottságú. Ennek az igénynek a teljesítése szerintem nem jelenthet problémát nektek. De szeretnének nemi élvezetben is részesülni. Itt a dolog különlegessége, amiért nem mondtam nekik azonnal igent. A hölgyet is és az urat is egymás előtt kellene boldoggá tenni.
Azt tudom, hogy egyiketek sem szégyenlős. Csak az a kérdés, hogy hajlandóak vagytok-e ilyen felállításban dolgozni? Ez egy elég kényes feladat, de ők így igénylik. A házassági évfordulójuk alkalmából egymást szeretnék ezzel megajándékozni. Holnapután estéről van szó. Dupla bérleti díjat fizetnének. Én is dupla gázsit ajánlok mindkettőtöknek. Nem lesz harag miközöttünk, ha nemet mondtok.
Ezt beszéljétek meg egymással. Addig én kimegyek, és főzetek kávét nektek.
Otthagyott minket Zsolttal.
Kérdően néztünk egymásra. Zsolt mondta, hogy ő benne lenne... Én még egy kicsit bizonytalankodtam, de az anyagiak nagyon csábítóak voltak. Úgy döntöttünk, hogy elvállaljuk. Semmi olyan nincsen ebben a munkában, amitől undorodunk, amitől tartanunk kellene.
Vissza jött a főnök. A titkárnő hozta be a három kávét, és azonnal magunkra hagyott hármunkat.
Zsolti közölte a főnökkel, hogy elvállaljuk a megbízást.
A cégtulajdonos a telefon után nyúlt. Kihangosította. Intett, hogy mi
maradjunk csendben. Hallottuk, ahogy kicsöng a telefon. Egy férfihang szólt bele a készülékbe.
Főnökünk bemutatkozott. Elmondta, hogy eleget tud tenni a megrendelésnek. Két huszonegy éves fiatalember fog jelentkezni a megadott címen holnapután. tudjuk, hogy mi az igény. Kérdezte, hogy hány órakor érkezzenek. A vonal túloldaláról örömmel konstatálták a választ, és mondta az úr, hogy este hét órára várja a cég alkalmazottait.
Még kíváncsiskodott, hogy hogyan fogunk kinézni. Milyen a hajunk színe? Mindent úgy fogunk-e teljesíteni, ahogy ők azt megrendelték? A főnök elmondta pontosan, hogy mi a megrendelés tárgya, és minden úgy lesz, ahogy kívánják.
A helyeslő válasz után a vonal túlsó oldaláról még egyszer megerősítették, hogy átutalják a megbeszélt összeget gazdánk folyószámlájára.
- Most hallottátok, hogy miről van szó pontosan. Elvárom, hogy ne hozzatok szégyent cégünkre. Elképzelhető, hogy lesz még ilyen megbízásom számotokra. Most menjetek, és holnapután kipihenten érkezzetek a címre.
Elköszöntünk.
Az utcán telefonszámot cseréltünk.
Hozzászólások (0)