Cikkek idő szerint
2024. 03. (48)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Az Iskola. Éjszakai ügyelet.

Törölt felhasználó
2015. 06. 28. 18:36 | Megjelent: 857x
Dóra még remegett az átélt, intenzív orgazmustól. Az ágyon feküdt, nem volt ereje felállni.
A felügyelőnő mellélépett.
- Aha... - gúnyos mosoly jelent meg az arcán. - Reggel jelentkeznek a parancsnok asszonynál, hogy beszámoljanak neki, hogy mit műveltek itt. Ő majd kiszabja a büntetést.

Aztán a fiúhoz lépett.
- Neve, rendfokozata, beosztása?
Azt nem kérdezte, hogy mit keres itt. Látszott rajta.
- X. őrvezető, rajparancsnok!
- Á, X. kadét! Ön volt az, akit nemrég kényszerélveztetéssel fenyítettek ugyanazért, amit ma megint itt elművelt?
- Jelentem, én voltam!
- Azt hiszem, újra lesz része benne! Tetszett talán?
- Lehetek őszinte, őrmester?
- Csakis!
- Fájdalmas volt. Az elején főleg. Az áram csípett, égetett! Szégyelltem is magam annyi nő előtt. De a végén mégis élvezetes volt.
- Élvezetes?
- Igen, őrmester!
- És utólag?
- Pár napig duzzadt volt a makkom és vörös, fájt, csípett, amikor viz...
- Nos, kadét, ragaszkodom hozzá, hogy a mai kihágásáért kiszabott fenyítést, ha az kényszerélveztetés lesz - én hajtsam végre! Önnek lehetősége, sőt joga van kiválasztani a fenyítőtisztjét. Tudta ezt?
- Jelentem, most már tudom. Önt választom fenyítőtisztemnek, őrmester!
- Öltözzön fel, őrvezető! Öt perc múlva jelentkezik a szobámban! Évával együtt. Éva, vegye fel a hálóingét!
- Igenis! - válaszolták szinte egyszerre.
- Ne, a bugyiját ne, arra nem lesz szükség! - szólt Évára a felügyelőnő.
A fiú gyorsan, katonásan öltözött.
- Dóra kisasszonyt még hagyjuk, vele reggel tárgyalok. Tudják, ugye, miért kell jelentkezniük nálam?
- Hááát... nem... - kezdte a fiú:
- De. Igen, azért. Saját hatáskörömben jogom van büntetést kiszabni kisebb fegyelmezetlenségek esetén. Testi fenyítést, ahogy azt már tudhatják. Tehát, öt perc múlva! Végeztem!

Pontosan öt perc elteltével bekopogtak a felügyelőnő szobájába. A fiú egyenruhában, Éva papucsban-hálóingben.
Az óra fél kettőre járt.
A felügyelőnő levetette őrmesteri váll-lapos zubbonyát. Odadobta a fiúnak.
- Akassza fel a fogasra, kadét! Aztán álljon elém!
A fiú a fogasra tette a zubbonyt, majd a nő elé lépett.
- Nyújtsa ki a nyelvét!
A fiú zavartan kinyújtotta.
- Aha... rendben. Vetkőzzön le, kadét! Ne felejtse el visszahúzni a nyelvét!
A nő a szekrényéhez lépett. Egy kisebb lovaglóostort és egy félméteres, kisujjnyi vastagságú gumicső-darabot vett elő.
- Kadét, hozzám! Melyiket választja?
A fiú a lovaglóostorra mutatott. Vékonyabb volt, kevésbé tűnt fájdalmasnak a vele való fenyítés.
- Rendben van. A gumislaggal Éva fog kapni.

- Őrvezető! Vetkőztessen le!
A fiú meglepődött, aztán zavartan a nőhöz lépett. Tétován a nő derékszíjához nyúlt.
- Mire vár? Teljesítse a parancsot!
A fiú remegő kézzel oldotta ki a csatot. Lehúzta a nő szoknyáját a térdéig. Ott elakadt. A szoknya a padlóhoz ért volna...
- Kérhetem, hogy... üljön le az ágyra?
A nő szó nélkül az ágyára ült. Felemelte a lábát, hogy a fiú könnyebben levehesse a szoknyáját.
A fekete harisnya még jobban kiemelte a nő combjának fehérségét.
Láttára a férfiassága duzzadni kezdett.
Aztán lehúzta a nő cipőjét, miközben végigsimított tenyerével a nő harisnyás talpán.
Mikor a másik cipőjén volt a sor, a hüvelykujja körmét végighúzta a puha talpacskán.
A nő észrevette a provokációt, kicsit el is húzta a lábát, mert csiklandozta a fiú érintése.
Aztán, a zavarát leplezve nyersen rászólt:
- Tudná gyorsabban is csinálni, kadét! Mindjárt itt a reggel!
- Igenis!
Felnyúlt a nő combja mellett és kezdte legombolyítani a harisnyáját az egyik lábáról.
Az őrmester, mintha csak véletlenül történne, a másik talpával hozzáért a fiú már kőkemény péniszéhez.
Aztán kinyújtotta a lábát, hogy a fiú lehúzhassa a harisnyáját.
A nő combja hosszú volt és selymes, áttetsző bőrű. A fiú nem mert hozzáérni. Csak amikor a nő térde alá ért a harisnya lehúzásával, akkor már muszáj volt. Ki kellett egyenesítenie a nő behajlított lábszárát.
Megborzongott a gyönyörűségtől, ahogy a nő gömbölyű térdéhez, sima, fehér lábszárához ért.
Hirtelen mozdulattal rántotta le a harisnyát a formás lábfejekről.
Nem tudta visszafogni magát: tenyerébe fogta a nő talpát és hosszan megcsókolta a nő puha, fehér lábát, közvetlenül a pirosra lakkozott körmű lábujjacskák tövénél.

A nő Éva kezébe nyomta a lovaglóostort, majd egyenblúzát kigombolva, széttárt combokkal hanyatt feküdt az ágyon. A fiú lemeztelenítette a nő vállait. A telt, hegyes mellek szinte kiugrottak, ahogy a blúz fogságából kiszabadultak.
- Előveheti a nyelvét, kadét! Sőt, használhatja is! - és félreérthetetlen mozdulattal megmutatta, hogy hol kell használnia.
Majd karjait a feje alá tette, olyan "Meztelen Maja" stílusban.
- Éva! Közben csapjon jó nagyokat ennek az őrvezetőnek a fenekébe!
A fiú behajolt a selymes combok közé. Beszívta a nő izgató, finom punciillatát.
- Mire vár?

A fiú egyre mohóbban nyalta a felügyelőnő punciját. Játszott a nyelvével az illatos puncin, néha beszívta a csiklóját, majd az ajkacskákat kényeztette a nyelvével, időnként pedig behatolt az egyre inkább szétnyíló punciba is.
A felügyelőnő lélegzete szaggatottá vált, időnként jólesően fel- felnyögött. Ütemesen csattant a fiú fenekén a lovaglópálca is, ami még jobban felizgatta mindkettőjüket. Éva csak óvatosan használta a pálcát, de még így is megesett, hogy a pálca betévedt a fiú széttárt combjai közé és végén levő bőrleffentyű néha eltalálta a heréjét, de a péniszét is.
Ilyenkor fel-felmordult, egyszer hátra is fordult és dühös tekintettel nézett Évára.
- Ne... hagyja... abbaaaa... kadééét! - hallotta szinte azonnal a nő hangját.
A fiú egyre inkább felizgult. Merész gondolata támadt.
- Használhatom az ujjaimat is, őrmester? - kérdezte.
- Azt... használ... ahhhh.... amit csak akar... közle... közlegény!
- Őrvezető - mondta az őrvezető és mélyen benyomta először egy, majd két, aztán három ujját is az őrmester puncijába. Bal kezével összecsípte a csiklóját és addig szívta, míg a nő feljajdulva nyögdécselni nem kezdett.
Aztán hátrafordult Évához.
- Ide azt az ostort!
Odavágott az ostorral a nő lába közé, a szívástól megduzzadt, vörös, nedves puncijára.
Az őrmester sikoltott.
- Neeee...! Neee... eehh...
A fiú ijedten megállt. leeresztette az ostort.
A nő felült fektéból, félkönyékre emelkedett és fátyolos tekintettel, kitágult szemmel nézett a fiúra. Kontyba fogott haja kibomlott, összezilálódott.
- Nee... ne hagyja abba!

Lihegve, remegve élvezett a nő, közben halkan fel-felsikoltott, valahányszor a lovaglóostor eltalálta a punciját.
Éva a látványtól döbbenten állt az ágy mellett. Kigombolt hálóinge lecsúszott a válláról.

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.