Meglepetések - egy

Régen találkoztunk. Úgy gondoltam, biztosan talált valakit, aki jobban illik hozzá, mert bár a kapcsolatunk szex része elég jól működött, mindketten éreztük/tudtuk, hogy a mindennapi életben nagyon eltérő karakterek vagyunk, így esélyünk sincs egy kiegyensúlyozott, minden igényt kielégítő kapcsolatra - amire egyébként mindketten vágytunk.

Ennek ellenére néha összefutottunk, ha éppen nem volt senki az életünkben, pontosabban senki, aki komolynak mondható.
Az egyik alkalommal történt, hogy kitalált valamit, amivel sikerült meglepnie - őszintén szólva még saját magamat is megleptem a reakciómmal...

Amikor megérkeztünk hozzá, mondta, hogy még van egy kis elintéznivalója, ha gondolom, addig fürödjek le. Rám fért egy kis lazítás, mert fárasztó napom volt, így bementem a fürdőszobába, és kellemes illóolajos fürdővizet készítettem, majd elmerültem a kádban. Hálás voltam, amikor meghallottam egyik kedvenc Sade számomat, sikerült teljesen kikapcsolnom a gondolataimat.

Körülbelül negyed óra múlva (de az is lehet, hogy több idő telt el), bejött a fürdőszobába, letett egy számomra ismeretlen fehérneműt a polcra, a kád elé állt a törölközővel a kezében, és kedvesen (azon a hangján, amit úgy szeretek) szólt, hogy jöjjek ki a kádból. Gondosan végigtörölgetett, majd megkért, hogy vegyem fel a polcra tett fehérneműt - ajándék, nekem.
- Ha készen vagy, gyere a nappaliba. - mondta,és kiment.

A bugyi és a melltartó nagyon tetszett (fekete alapon bordó és narancsszínű hímzések voltak rajta), mindig eltalálta az ízlésemet, nagyon jó érzéke volt hozzám. Amikor felöltöztem (természetesen csak a fehérneműbe), kimentem a fürdőszobából, és - mivel én is meg akartam lepni valamivel, az előszobában letett táskámhoz mentem, feltettem magamra az ajándékát, és a nappaliba mentem.

A meglepetése a sarokban várt rám..., vagyis inkább, nem is tudom kire várt, mindenesetre meglepődtem...
Egy fiatal, csinos lány térdelt a sarokban meztelenül, arccal a szoba közepe felé, bekötött szemmel, összebilincselt kézzel.
Döbbenten néztem, először a lányra, aztán Rá.
Az Ő szemében is döbbenet tükröződött..., nem értettem miért, hiszen... - ja igen, eszembe jutott az ajándéka, amit felvettem, és Ő most látta meg...

A nyakörv.
A kapcsolatunk kezdetekor egyszer feltette rám - és én lemerevedtem, nem éreztem jól magam benne... - akkor kicsit beszéltünk róla, de soha többet nem került elő... Pedig már megbarátkoztam vele. A gondolattal, hogy ha ez neki jó, akkor én is élvezni fogom. Soha nem mertem neki mondani, ő pedig nem hozta elő a témát.
Ezért szántam most meglepetésnek neki.

Ott álltunk egymással szemben csodálkozva, de szemünkben már látszott az izgalom is, ahogy megéreztük, hogy mindkettőnk meglepetése elérte a kívánt hatást.
Közelebb lépett hozzám, a szemembe nézett, majd hirtelen pofon csattant az arcomon. Elöntött a vágy.

- Nagyon szép vagy. - mondta és megcsókolt - De amiért ennyi ideig kellett várnom erre, most el kell verjelek. - Megfogta a kezemet és a sarokhoz vezetett, ahol a lány térdelt.

Kis terpeszben álltam meg a lánnyal szemben, puncim pont a lány szájának magasságában volt, a kezeimmel a falon támaszkodtam. Hallottam, ahogy kimegy a szobából, majd visszajön - és éreztem, ahogy a korbáccsal végigsimít a nyakamon, a hátamon.

- Gyerünk, kényeztesd az én kis dögömet a száddal, úgy majd jobban esik neki a korbácsütés is. - szólt a lányhoz határozottan, miközben az egyik kezével a mellbimbómat csavarta meg, amíg a kéjes fájdalomtól rá nem dőltem fejemmel is a falra.

A lány a nagyajkaimat kezdte nyalogatni (soha nem voltam még lánnyal- ezt tudta Ő is), majd a nyelvével egyre kíváncsibban kutatta fel a puncim többi részét is.
Aztán a hátamon csattant a korbács - mindig is szerettem ezt érezni, ellazít, csak az adott pillanat létezik ilyenkor számomra, megszűnnek az egyébként folyton tekergő gondolatok a fejemben. Most ezt az egyébként is nagyszerű élményt sikerült még jobban fokozni azáltal, hogy a lány igen ügyesen bánt a nyelvével, hol a kisajkaimat, hol a csiklómat nyalogatva, szopogatva növelte bennem a vágyat.

Nem tudom mennyi ideig tartott, nem tudom, hány ütést kaptam, de testemet és a lelkemet egyszerre tüzelte a vágy. Végül leomoltam a lány mellé. Köszönet és hála gyanánt, szinte öntudatlanul megcsókoltam.
Ekkor határozott, erős szorítást éreztem a nyakamon. Rájöttem, hogy a nyakörvnél fogva húz el a lánytól. Valamikor a nyakörvre tette a pórázt is, mert messzebb állt tőlem, nem ért volna el a kezével. Lábát a láncra téve, nyakamat a földre szorította, és azt mondta:

- Még nincs vége. Most el is kell, hogy verjem a popsid. Emeld meg a feneked.


... folyt. köv. ...