24 óra

Tudtad előre, és beleegyeztél, de nem tudtad mikor lesz ez a nap. Én mai napot választottam. Szabadságot vettem ki, és mindenki úgy tudja, hogy elmegyünk kirándulni. Szerda reggel van, pontosabban hajnali öt óra; még álmosan dörzsölöm a szemem. Te pedig mit sem sejtve szuszogsz, hanyatt dobva magad. Szerencsére mélyen alszol, még nem akarom hogy fölébredj. Majd ha én úgy döntök. Rendbe szedem magam, és csendben az ágy mellett matatva elkezdelek kikötözni. A takaró hiányát sem érzed meg, elég meleg van. Lassan felkerülnek a bőrpántok a lábadra, csuklódra, a köteleket az ágy sarkaihoz erősítem; gyengéden a megfelelő helyre igazítva a kezed, lábad. Még mindig békésen alszol, és borzongató elégedettséggel nézem az arcodat. Olyan ártatlan, sima ilyenkor.

Reggel hat

Mindjárt itt az idő. Előveszem a kedvenc korbácsomat. Viszonylag rövid, sokágú, pontos. Hatot üt az óra, és lesújtok. A melleidre. Gyors és fájdalmas ébredés: rémülten nézel, és hirtelen azt se tudod hol vagy, ki vagy; még sikítani is elfelejtesz. Folytatom. Lassan ráébredsz mi a helyzet, és észreveszed, hogy nem tudsz kitérni. Felnyögsz hogy hagyjam abba, de milyen bugyuta kérés... Persze, félted a melleidet, büszke vagy rájuk. Nem is ok nélkül. De néhány csík nem a világ. Szólok hogy csend legyen, mert annál később fejezem be. Mikor már az egész mellkasod vöröslően lüktet, abbahagyom. Megcsókollak, és közlöm, hogy ma minden másodperced az enyém. Megadóan csukod be a szemed.

Behozom magamnak a reggelit, és nézlek közben. Reggel mindig éhes vagy, de most nem kapsz semmit. Nézheted ahogy én eszem. Utána bekötöm a szemed, és füldugókat is kapsz. Félsz. Sötét és csend. Szinte fáj. Én leülök olvasni, nem szabad elkapkodni. Eléggé belemerülök a könyvbe, talán egy óra is eltelik, mire folytatom. Jégkockákat hozok a mélyhűtőből. Az egyikkel elkezdek körözni a mellbimbóidon. Felnyögsz a hirtelen jött hidegtől, libabőrös leszel. Sosem szeretted a hideget. Kipakolok néhány jégkockát a hasadra, és folytatom a combodnál. Vacogsz. Pedig meleg van. Amikor a szeméremajkaid után a jég a csiklódhoz ér, felsikoltasz. Hasztalan próbálod összezárni a lábaidat. Remegsz. De az öled nem csak a jég olvadékától nedves. Utoljára a talpadhoz ér a jég. Mintha havon járnál, mezítláb. Egyre jobban fázol, ahogy olvad a jég a hasadon. Közben újra előveszem a korbácsot, és a talpaidat veszem célba. Egyenként, lassan, módszeresen. Dobálod magad, nem is gondoltad volna mennyire fáj. Pedig még nem tudod, milyen lesz rajta menni, állni napközben. Nem kímélem, addig folytatom amíg egy picit fel nem szakad a bőr mindkét lábadon. Küzd a forróság és a hideg. Sírsz.

Leveszem a kendőt a szemedről, és kiveszem a füldugót, mikor hüppögve közlöd, hogy ki szeretnél menni, mert nagyon kell. Eloldozlak, te rögtön el akarsz indulni a mosdó felé. Nem engedem. Ma nem használhatod. Hozok egy fém kutyaetetőtálkát, és rámutatok. Elvörösödsz. Még sosem pisiltél más szeme láttára, de már nagyon kell. Megpróbálsz a fémtálka fölé guggolni, és ordítva eldőlsz: nem bírsz ráállni a talpadra. Újra próbálod négykézláb, és a tálka fölé térdelsz. Utána megengedem hogy kimenj a fürdőbe lemosakodni. Egy darabig négykézláb fogsz közlekedni... A fürdőben felcsatolom a kedvenc nyakörvedet, te pedig hálás szemekkel nézel rám, és átöleled a lábamat, megcsókolod a lábfejemet.

A nappaliba megyünk, ahol a kisasztalon hanyatt fektetlek. Lekötözöm a kezeidet, majd egyenként visszafeszítem a lábaid, egészen a fejed fölé, és így rögzítem. Kényelmetlen, de teljesen kitárulsz. Hozok két nagyméretű vibrátort, és az egyiket lassan feltolom a hüvelyedbe, a másikat pedig a fenekedbe. Tiltakozol. Feszítenek. Rögzítem őket, majd a bekapcsolásuk után leülök tévézni. Egy óra múlva már sikítozol. Nagyon érzékeny, de nem tudsz elélvezni. Ráadásul éhes vagy. Egyre jobban.

Lassan dél, telefonon rendelek ebédet, házhoz szállítással. Fél óra és itt van. Eloldozlak, és kiveszem a vibrátorokat. Szólok hogy szedd össze magad, mert te fogod átvenni az ebédet, ha kopog a futár. Megrémülsz. Rá sem tudsz állni a talpadra, az izmaid merevek és nagyon el vannak gémberedve. A kocsi hamar itt van. Odaadom a pénzt, és az ajtóhoz küldelek. Meztelenül, négykézláb. Remegve, összeszorított fogakkal lábra állsz, és az első csöngetésre nyitod az ajtót. Én a háttérből figyelek, az ajtóból nem látnak. Fiatal gyerek, nyári munkás talán. Kis híja van, hogy nem ejti el a dobozt, teljesen kővé válik ahogy meglátja a nyakörves, meztelen nőt az ajtóban. Jó hogy pontos összeget adtam, nem bírja eldadogni az árat sem. Odaadod a pénzt, és elveszed a dobozt.

Dél

Már majdnem elkezdtem enni, mire láttam hogy elhajt a futár autója. Szegény lassan tért magához. Te csak térdelsz a lábamnál, és a szemeddel kérsz. Előző este óta nem ettél semmit. Szólok hogy feküdj el, tedd szét a lábad, és elégítsd ki magad, amíg eszem. Ha sikerül elélvezned, amíg befejezem, a tiéd a maradék.

Becsukod a szemed, és próbálkozol. Nehezen megy, szinte összeszorított fogakkal igyekszel, úgy dörzsölöd a csiklódat. Aztán rájössz hogy el kell engedned magad, így görcsösen nem fog menni. Megpróbálsz fantáziálni. Nem tudom mire gondolsz, de végül sikerül. Egész testedben remegsz. Földre teszem a tányérom, a maradék a tiéd. Mohón eszel a lábamnál.

Egykor csöngetnek. Megijedsz, vajon ki lehet az. Ajtót nyitok, és beengedem az egyik legjobb barátnődet. Teljesen lemerevedsz. Tudtad, hogy őt is érdeklik az ilyen dolgok, és valahol belül, titkon tetszik is; de sosem gondoltad volna hogy valaha így fog látni, meztelenül, amint épp négykézláb ettél a földön levő tányérból. Ő kicsit csapzottan rád mosolyog (azt kértem hogy fusson idáig, úgy akartam hogy egy kicsit izzadt legyen), te pedig zavartan bámulsz.

Leteremtelek, hogyan lehet így fogadni a vendéget. A szobában kényelmesen elhelyezkedünk az ülőgarnitúrán, te pedig elénk térdelsz. Közlöm, hogy a barátnődnek ma van a születésnapja. És te elfelejtetted. Ajándékként a délután az övé is leszel. Elsápadsz.

Szólok, hogy vesd le a cipőjét, és kényeztesd a lábát. A futás után jól esik egy kis masszírozás. Te nem mozdulsz. Viaskodsz belül, de a végén úgyis megadod magad. A szemedbe nézek, mire gyorsan lehajtod a fejed. Engedelmesen leveszed a cipőit, és gyengéden masszírozni kezded. Egy picit csúszós még az izzadtságtól. Kis idő után a barátnőd szólal meg, és utasít hogy a száddal folytasd. Kérdőn nézel rám, látom az undort a szemedben. Én csak bólintok. Tétován magadhoz emeled a lábát, és megcsókolod a talpát. Sós íz. Ő élvezi, közben-közben irányít. Te engedelmesen nyalod a talpát, csókolgatod a lábfejét, szopogatod a lábujjait. Látod, hogy ő élvezi, és ez a szituáció ellenére izgat.

Mikor ő megunja, megkérem hogy vetkőzzön le. Hátul összekötöm a kezed, és a melléhez irányítalak. Lelkesen izgatod a mellbimbóit, mialatt én a magamévá teszem. Te csókolgatod a nyakát, a melleit, a hónalját... De féltékenyen csillan a szemed, ahogy egyszerre kezdünk remegni a barátnőddel, és tetőfokára hág az orgazmus. Miután végeztem, a lába közé irányítlak. A szádban keveredik a kicsorgó magvam az ő ízével. Ez megvadít, és egyre hevesebben nyalod, elkezded szopni a csiklóját, míg másodjára a szádon élvez el.

Ekkor elárulom, hogy még mit ígértem neki: bemutatom rajtad a tágítást. Hátrálsz, ettől irtózol, félsz, szűk akarsz maradni... De ahogy a fotelba ültetünk, és kétoldalt kikötözöm a lábaid, a tested elárul: nem fog kelleni síkosító. Megadóan nyögdécselsz, ahogy ujjazlak, elébb kettő, majd három, végül négy ujjal. Látod a szememen mikor jön el az idő. Még mindig elég szűk vagy. Lassan, de határozottan eltűnik benned a hüvelykujjam is. Kicsordul a könnyed. Nem állok meg, míg a csuklómig el nem merül a kezem; ő pedig csodálattal nézi. Bent széttárom az ujjaim, majd ökölbe szorítom a kezem, és elkezdem mozgatni. Csendben sírsz, nagyon feszít, de közben kis idő után elkezdesz remegni. Mikor a másik kezemmel elkezdem simogatni a csiklódat, ívbe feszül a tested, az öled pedig satuként próbálja összeroppantani a kezem. Hörögve élvezel el a kezemen.

Ő hirtelen ötlettel jön. Eloldoz, felteszi a jobb lábát a kisasztalra, és szól nekem hogy hozzak síkosítót. Neked adja a tubust, és arra kér hogy kend be jó alaposan a lábfejét. Te értetlenül nézel, de mire végzel, rémülten hátrálsz: sejted mi következik. Igen, bele fogsz ülni a barátnőd lábfejébe. Gyengéden megfoglak a vállaidnál, és az asztalkához irányítalak. Segítek leülni. Amikor a lábujja a szeméremajkadhoz ér, önkéntelenül is menekülni próbálsz, de erősen tartalak, és könyörtelenül nyomlak lefelé. Úgy érzed hogy szétrepedsz, pedig örülhetnél, a barátnődnek nincs nagy lába. Végül a feneked az asztalhoz ér, és teljesen befogadod. A legjobb barátnőd lábfeje feszíti szét az öled. Én közben a kezednél fogva hátrafeszítem a tested, és rögzítem az asztal másik felén. Zenét hallgatunk.

Délután hat

Elcsigázottan próbálsz felemelkedni, de én segítelek le a kényelmetlen helyzetedből. Próbálsz megállni a térdeden, a combomat ölelve kapaszkodsz. Fejeddel hozzásimulsz az ágyékomhoz, és érzed, hogy nehezen férek el a nadrágomban. Csillogó szemmel nézel rám, és miután engedélyt adok, kiszabadítod a farkam, és gyengéden a szádba veszed. Ebben mindig profi voltál. Nem kell sokat várni, és már lelkesen nyeled a magomat. Átöleled a derekam, és az arcod a farkamhoz szorítod. Megsimogatom a fejed, majd kis idő után gyengéden visszatolom az immár petyhüdt hímtagom a szádba. Értetlenül nézel, reflex-szerűen elkezded izgatni, de leállítalak. Két kézzel határozottan tartom a fejed, és lassan elkezdek pisilni. El akarod rántani magad, de erősen tartalak. Egyre erősebb sugárban távozik belőlem a folyadék, te fuldokolsz, és rájössz hogy nyelned kell. Miután az összeset megittad elengedlek, csak néhány csepp csurgott ki a szád szélén. Lehajolok, és megcsókolom a homlokod.

A karomba veszlek, és lefektetlek az ágyra. Újra visszakapod a köteleket, de nem túl szorosan. Ő velem jön, és hoz magával egy tucat krokodilcsipeszt, amiket felhelyez a mellbimbóidra, melledre, szeméremajkaidra, hasadra. Csöndben tűröd. Majd föléd hajol, és hosszan szájon csókol. Boldogan visszacsókolsz, majd váratlanul befogja az orrod, és amikor levegőért nyitod a szád beleköp, és betömi a bugyijával. Én elhúzom a függönyt, és közlöm veled hogy elmegyünk moziba, majd jövök. Ott maradsz egyedül, kikötve a csipeszekkel, megalázottan. A fájdalom már nem is érdekel, csak féltékeny vagy, és félsz hogy nem megyek vissza. Vársz. Nem mintha lenne más választásod...

Este kilenc

Mikor hazaérek, rögtön leveszem a csipeszeket, eloldozlak, és elküldelek fürdeni. Utána megvacsorázunk, persze te most is a lábamnál eszel a tányérkádból. Utána felemellek, és megcsókollak. A szemedbe nézek, és kimondom: szeretlek. Te boldogan a vállamra borulsz, és szorosan átölelsz. Így állunk ki tudja meddig.

Ekkor közlöm, hogy még nincs vége a mai napnak: a barátnőd "búcsúajándékot" küld velem. Harminc korbácsütés a fenekedre. Bólintasz, és lehasalsz a kanapén. Nem kötözlek meg. Összeszorított fogakkal tűröd, és számolod. A végére már szinte semmi erőd nincs. A karomba veszlek, és befektetlek az ágyba. A nyakamba fonódsz, és gyengéden csókolgatod a nyakam. Szeretkezünk. Egyszerre érünk fel a csúcsra, hangtalanul remegsz. Átölellek, és így összebújva alszunk el.

Engem reggel hatkor kidob az ágy. Te még békésen alszol. Megcsókolom a homlokod, és indul a napi rutin. Munka után találkozunk. Letelt a 24 óra.