A várban. (folytatás) 4.

Már pár hete volt, hogy beléptem grófunk várába, és kiválasztottak apródnak a fiatalúr mellé.
Munkám nem volt nehéz. Reggel segíteni kellett kisgazdámnak a mosakodásban és öltözésben. Délben az ebédlőben mögötte kellett állni, és ellátni a pohárnok munkáját. Az úrfi délelőtt, és délután a tanítója társaságában tanult. Ameddig ők tanultak, addig én szabad voltam. Sétálgathattam a vár udvarán, Megkereshettem a velem együtt felkerült szolgafiúkat. Beszélgethettem velük.
Szóval elég könnyű volt a szolgálatom. Ha az úrfi valami hibát vétett a tanulásban, akkor tanulási idő után levezetett a pajtába, és közelebbi kapcsolatba kellett kerülnöm a deressel. Szerencsére ez nem sokszor fordult elő, mert uracskám igyekezett odafigyelni, és nem hibázni.
De, amikor a tanító fegyelmezést parancsolt, akkor nem volt mese...
Az első időben elő kellett keríteni egy hajdút, hogy az fenekeljen el. De később már kisgazdám megunta a hajdúk keresgélését, és apja engedélyével maga vette kézbe a pálcát. Ilyenkor midig ott állt a tanító is, és ellenőrizte, hogy a megfelelő mennyiséget kapom-e. Még soha nem tévesztette el kisgazdám a mennyiséget csak a verés keménysége volt változó. Ez függött attól, hogy milyen hangulata volt, és attól is, hogy napközben hogyan teljesítettem a feladataimat. Igyekeztem mindenben a kedvébe járni.
Közben eljött a nyár, és a tanítónak szabadságot adott a kegyelmes úr. Így sokkal szabadabbak lettek az ifjú herceg napjai. Sokszor lovagolt ki, ilyenkor mindig kísérnem kellett. Már egészen jól hozzászoktam a lovagláshoz. Az először használt lomha, lassú lovat lecserélték egy fiatalabbra. Ezzel egészen jól összeszoktunk, és már nem kellett mindig csak poroszkálni kisgazdám után.

*

Ma különleges nap lesz, mert kisgazdám látogatóba megy a szomszédos báró fiához.Már este megmondta, hogy korán kelljek, és őt is korán keltsem. Nem esett nehezemre, mert otthon mindig én voltam az első, aki ébredt.
Felkeltem. Uram parancsára mindig meztelenül aludtam. Magamra vettem a darócruhámat, és lementem a konyhára a reggelinkért. Közben szóltam a cselédeknek, hogy készíthetik a vizet gazdám fürdéséhez.
A szakácsnő már várt rám, és elém tette a kosárkát, amiben kettőnk reggelije van. Nagyon kedvelhetett a termetes asszonyság, mert mindig adott nekem valami finomságot előlegként. Nem mulasztotta el, hogy megcsipkedje az arcom. Ettől mindig nagyon jó kedvem lett, és mosolygósan szaladtam fel a grádicson uram szobájához. Először az én előszobámba léptem, majd a nagy ajtóhoz lépve. Bekopogtam gazdámhoz. Tudtam, hogy nem fog válaszolni. Halkan lenyomtam a kilincset, és odamentem az ágyhoz. A kosár tartalmát szépen kitettem a kis asztalra, és nagyon gyengéden megráztam a még akkor is alvó úrfit.
- Kérem, kelljen fel! Ma látogatóba akar menni a szomszéd báró fiához. Ön kért meg, hogy ilyen hamar keltsem.
Kidörzsölte az álmot a szeméből, s kiült az ágy szélére reggelizni. Én is gyorsan bekaptam a reggelimet... Ő sokkal jobban megrágott mindent, úgyhogy neki sokkal tovább tartott.
Amire elkészült már hallottuk, hogy a cselédek öntik a vizet a fürdőkamara dézsájába. Gazdám felállt, és elindult arrafelé. Menet közben vette le magáról a hálóruhát, s dobta le a szőnyegre. Az én dolgom volt felszedni, kisimítani, és eltenni.
Ameddig ezt csináltam, uram beleült a dézsába. Énnekem is mennem kellett utána a fürdőkamrába. Ahogyan beléptem azonnal le kellett vennem magamról a darócot, és meztelenül kellett a dézsa mellé állni. Segíteni neki a tisztálkodásban. Az oda készített langyos vizet tartalmazó kancsóból a fejére öntöttem egy keveset. Aztán illatos szappannal be kellett dörzsölni vállig érő barna haját s megdörzsölni. Majd miután felállt, az egész testét leszappanoztam. Amikor az altestéhez értem, mindig éreztem, hogy megkeményedik kissé. Tovább időztem annak a résznek tisztításával. Ezt mindig nagy élvezettel vette.
Amikor vissza ült a dézsába, akkor megint langyos vizet öntök a hajára, és leöblíteni róla a szappant. Addig ő a vízbe merülő testrészeit mosta.
Amikor újra felállt, láttam rajta, hogy nagyon kellemes volt neki a fürdés minden szempontból. Kilépett. A hátára terítettem a finom puha törülközőt, és jól átdörzsöltem mindenhol.
Be ment a szobába. Ilyenkor még egy kicsit le szokott dőlni a törülközőt magán tartva. Énnekem ilyenkor gyorsan be kellett lépnem az Ő fürdővizébe, és tisztálkodni. Nem sokáig élvezhettem a tisztálkodás örömeit, mert mennem kellett segíteni gazdámnak az öltözködésben. Mindig meztelenül kellett kimennem.
Ilyenkor mondta meg, hogy milyen ruhába kell felöltöznöm.
Odaléptem az ágya mellé, és felsegítettem. Elvettem tőle a törülközőt, és láttam, hogy sokkal jobban meg van keményedve, mint ahogyan máskor szokott. Oda húzta altestéhez a kezemet, és megparancsolta, hogy még egyszer töröljem át ott.
Már nem csodálkoztam az ilyen parancsain. Megszoktam. Áttöröltem újra, de most mást nem parancsolt.
Segítetten felvenni az este odakészített díszruháját Addigra egészen megnyugodott.
- Te az apródruhát veszed fel. Velem jössz látogatóba!
- Igenis uram. Értettem