Elrabolva 1

Amikor elindult Laci, éppen kitörőben volt a vihar. A fák ágai között már süvöltött a szél. Nem szeretett volna ottmaradni a buli helyszínén. Ki tudja, hogy mikor tudott volna elszabadulni. Nagyon kapacitálták, hogy igyon a társasággal, de tudta, hogy vezetni fog hazafelé az éjjel, és nem akart lebukni. Meg nagyon fáradt is volt.
A jogosítványát, ha elvennék a melóját is elvesztené...
Éjfél lehetett, amikor beült a kocsiba, és elindult.
Alig ért ki az országútra hirtelen fékeznie kellett. Egy motorkerékpár feküdt keresztben az út közepén, és mellette egy bukósisakos kászálódott éppen fel.
Megállt. Kiugrott a kocsiból, és a balesetet szenvedetthez akart sietni. Ahogy kilépett a kocsiból hirtelen két sötét árny lépett melléje, s megragadták a karját két oldalról. A motoros is meg elevenedet, S odalépett hozzája. De az őt keményen kézben tartó - szintén bukósisakot viselő - férfiak mellé még odaléptek ketten.
Hátra csavarták a kezét, és bilincset tettek rá. A fejére csukját dobtak, és belökték saját kocsija hátsó ülésére, s rácsapták az ajtót. Ettől kezdve csak hallotta, hogy mi történik körülötte. Az első ülésre ketten beültek, és már indítottak is.
Annyira meglepődött, hogy csak most tudott megszólalni.
- Mi ez? Hova visznek?
- Kuss! Vagy nagyon megbánod! Te vagy Kovács Laci?
- Igen. De mit akartok?
Válasz nem volt.
Körülbelül tíz percet autózhattak, amikor megállt az autó. Leállították a motort. Kinyitották a mellette lévő ajtót, és kirángatták.
Fején csuklyával, kezén a bilinccsel elkezdték vezetni egy lépcsőn lefelé. Majd egy csikorgó ajtón keresztül bevezették valahova. Lekapták a fejéről a csuklyát, s akkor látta, hogy egy kis szobában van, aminek minden berendezése két priccs volt, és egy asztal. Az asztalon két pohárban víz. A mennyezetről halvány fényt adó villanykörte adott sejtelmes világítást. Elrablóin még mindig bukósisak volt. Így nem is láthatta őket. De mozgásukból meg tudta állapítani, hogy vele egykorúak lehettek. A bilincset nem vették le róla, és csak annyit morogtak oda neki, hogy pihenjen, mert később nem lesz alkalma rá. Az egyik pohár tartalmát odatartották a szájához. Ivott belőle, mert nagyon szomjas volt. Otthagyták egyedül. Hallotta, hogy a vasajtóban megfordul a kulcs.
Ledőlt, és volt min gondolkodnia.
Ilyen helyzetben még soha sem volt. Kik hozták ide, és miért? Meddig tartják itt?
Azt tudta, hogy senki sem fogja keresni két napig, mert csak akkor kell a munkahelyére bemennie.
Gondolkodás közben elnyomta az álom. Régen volt már a reggel...

*

Béla nagyon mélyen aludt. A telefon csörgésére ébredt. Felkapta, de senki nem szólt bele. Teljesen kiment a szeméből az álom. Az ablakon keresztül látta, hogy zivatar készülődik.
Felkelt az ágyból, és rágyújtott. Már lógott az eső lába. Ilyenkor volt kedve sétálgatni a közeli parkban. Nem volt esélye arra, hogy találkozzon valakivel, aki szeretne vele beszélgetni.
Meztelenül szeretett aludni. Felvett magára egy rövidnadrágot, és egy pólót, magára terítette esőkabátját, s lement a lépcsőn. A kertkaput kinyitotta, s elindult a közeli park relé. Alig lépett párat egy autó kanyarodott melléje.
Két bukósisakos srác ugrott ki a kocsiból, és azonnal megragadták két oldalról a karjait. Mukkanni sem tudott. A fejére egy csuklyát dobtak. Eszmélni sem volt ideje, már hátra is bilincselték a kezét. Belökték a hátsó ülésre, és rácsapták az ajtót. Mindez nem vett több időt igénybe, mint pár másodpercet. Összehangoltan, és csendben csinálták a dolgot.
Bevágódtak el rablói is a kocsiba, és a sofőr azonnal indított.
- Mi ez? Kik vagytok?
- Kuss! Maradj csendben, mert nagyon megbánod! Elraboltunk, mert valaki látni szeretne...
Pár perc múlva a kocsi megállt. Kirángatták az ülésről.
Két oldalról vezetve, egy lépcsősoron mentek le, és belökték egy helységbe. Lekapták a fejéről a csuklyát. Elrablóit nem láthatta, mert még mindig bukósisak volt rajtuk.
Csak annyit látott a helyről, ahova belökték, hogy nem túl nagy pince kamra volt. Egy nagyon gyenge plafonról lelógó körte világította meg. Két priccs volt benne. Középen egy asztal, amin egy vízzel teli pohár volt. Odatartották a szájához, és megitatták. Az egyik priccsen egy alak feküdt hátrabilincselt kézzel, összegömbölyödve. A két srác rámutatott az üres hencserre, és kiléptek az ajtón. Hallotta, hogy csikordul a zárban a kulcs.
Nem tehetett mást, odalépett az üres priccs mellé, és ráült. Hirtelen nagyon nagy álmosság tört rá.
Ledőlt, és elnyomta az álom.