A csali - érintés fétis (ha van ilyen)
2015. 05. 21. 18:02 | Megjelent: 736x
Szeretek szaunázni. Kikapcsol, ellazít, méregtelenít, tisztít. Jót tesz a testemnek és a lelkemnek is. Egyik este munka után elmentem szaunázni egy hotel wellness részébe, és mivel a finn szaunában nagyon sokan voltak, inkább egy kétszemélyes infrakabint választottam. Kicsit fura érzés egy kivilágított, üvegajtós kalitkába beülni, de még mindig jobb lehetőséget nyújt a nyugalomra, mint ha a heringszerűen pácolódó emberek közé próbáltam volna befurakodni a finnbe. Az infrakabin előtt nem sokan mászkáltak, így nem kellett attól tartanom, hogy kiállítási tárgynak fogom magam érezni, de bevallom, tudtam, hogy nem zavarna egy-egy kíváncsi vagy elismerő pillantás sem.
Elhelyezkedtem a kétszemélyes padon keresztben, hátamat a falnak támasztottam, talpaimat a padra tett törölközőre tettem, ahogy a üvegajtóra néztem a visszatükröződő látványt határozottan tetszetősnek találtam.
Szeretem a testem. Nem azért, mert tökéletesnek látom, hanem azért, mert az enyém. És annyi, de annyi örömöt tud okozni. Imádok mozogni, szeretem ahogy érzem az izmaimban az erőt, szeretem, ahogy a lábaim elvisznek bárhova, szeretem, hogy a kezeimmel festhetek, alkothatok. Szeretek enni, szeretek vágyni, szeretek élvezni, szeretem a kéjt. És bár, azt gondolom, hogy élményeink nagy része az agyban dől el, szeretem a hedonista élvezeteket is, szeretem az érzékszerveimet is kényeztetni. Szóval sok mindent szeretek , amit a testemnek köszönhetek.
Ahogy ültem a szauna melegében, ellazult izmokkal, a fejemben egy levelezőtársam kérdése járt, még pedig az, hogy van-e valamilyen fétisem. Nem tudom, fétis-e, de szeretem érinteni az emberi bőrt... kézzel,... szájjal,... nyelvvel.
Simogatni magam; a lábamat, a karomat. A számat hozzáérinteni a vállamhoz, kicsit harapdálni... Kiskoromban a kádban, fürdés közben karomat a kád szélére támasztva sokszor szívogatni kezdtem a felkaromat, néha lilára... Felidézem az emléket és mind a két érzés jó volt; amit a számmal éreztem az is, és amit a karomon az is. A lilaság már akkor sem dobott fel, de elfogadtam, hogy ez ezzel jár (a mai napig így vagyok a foltokkal).
Másokat is szeretek érinteni, simogatni, akár órákon át... persze, ahhoz, hogy igazán élvezzem, kell az érzelmi kötődés is, a kapcsolódni vágyás. Tenyeremmel, ujjaimmal, ajkaimmal érinteni a másik karját, lábát, mellkasát, hasát, hátát... felfedezni az egész testét.
Szeretem a férfi mellbimbójának puha bőrét, szeretem, ahogy a nyelvemmel játszadozva rajta megkeményedik. Szeretem a falloszt simogatni, annyira finom és érzékeny ott a bőr. Szeretem kitapintani a lüktető ereket, szeretem, ahogy egyre keményebbé válik az érintésemre.
Szeretem a számba venni, nyalogatni, szopogatni és érezni, ahogy egyre nagyobb és merevebb lesz. Szeretem a golyókat a számba szippantani és játszani velük, érezni őket. Szeretem felcsúsztatni a nyelvem a nagy és kemény ágaskodó falloszon. Ajkaimat a fogaimra szorítva óvatosan harapdálva számba venni a makkot, nyelvemmel érezni, körbesimítani az észvesztően sima bőrt. Kíváncsian játszadozva körbejárni a nyelvemmel..., majd a nyelvem hegyét beletenni a résbe, óvatosan szívogatni, mintha onnan lehetne hozzájutni a kincshez - és valóban. :)
Szóval, ilyesmiken gondolkodtam, amikor a szaunában ültem, és gondolataim némileg materializálódtak is; észrevettem, hogy egyfolytában simogatom magam. A karjaimat is, de főként a combjaimat. Hosszú, izmos combom van, élvezet hozzáérni, az izzadtságtól pedig kellemesen csúsztak rajta az ujjaim. Kifejezetten jól nézett ki, ahogy a vörösre festett körmömmel nem erősen, inkább cirógatva végigkarmolok a combom külső oldalán...
Valamit megérezvén, felnéztem, és megláttam, hogy egy fiatal, sportos, harminc körüli srác kintről rámmosolyog, majd odébb lép.
Zavartalanul folytattam a gondolkodást és a lábamon való játszadozást. Az izzadtságcseppek gyöngyözve gördültek le a nyakamon, a hasamon, a lábamon és az egész testemen. A tükörkép, amit az ajtóban láttam, még mindig tetszett..., és távolabbra nézve észrevettem, hogy a srác sem ment el, mint hittem..., még mindig ott áll, és elégedetten szemlélte a látványt, amit a jól megvilágított vitrinben látott. Bekapta a horgot - pedig nem is akartam horgászni.
Benyitott...
Hozzászólások (0)